Teljesen padlóra küldheti a magyar mezőgazdaságot a gyilkos járvány

A kisbajcsi marhatelepen megjelent száj- és körömfájás betegség miatt extrém szigorú járványvédelmi intézkedéseket vezettek be, a kórokozó ugyanis a fertőzött levegő belélegzésével is képes terjedni az állatok között. A Magyarországon 50 év után újra jelentkező kór súlyos károkat okozhat az állattenyésztésben, és amennyiben nem sikerül gyorsan megfékezni, akár a szarvasmarha- és sertésállomány egyharmadát is le kell majd ölni, ami gyilkos csapást mérne a magyar mezőgazdaságra.

A kisbajcsi marhatelepen észlelt és a párosujjú patások között pestisként terjedni tudó ragadós száj- és körömfájásjárvány miatt a Nébih egyből elrendelte a fertőzött telep, illetve az érintett gazdaság egy máshol tartott állománya összes állatának (1700 egyed) a leölését. A munka csütörtökig tarthat, a tetemeket egy dögtemetőben földelik majd el Bábolna mellett – írja a 24.hu. 

Az országos főállatorvos, Pásztor Szabolcs több azonnali hatályú korlátozást is elrendelt, ezek közé tartozik, hogy a Dunántúlon és az ország középső részén fekvő megyékben megtiltották a szarvasmarhák szállítását, a sertéseket csak azonnali vágás céljából szabad mozgatni, illetve tilos a fogékony állatfajokhoz tartozó élő állatokat kivinni az országból. A kisbajcsi telep körül 3 kilométeres védő- és 10 kilométeres felügyeleti körzetet jelöltek ki, ezek Győrt is beleértve 19 települést érintenek egyelőre.

Ha a ragadós száj- és körömfájás elszabadulna, iszonyú pusztítást végezne: a szarvasmarhaféléket, a sertést, a juhot és a kecskét, továbbá a vadon élő rokonaikat, az őzet, a szarvast és a vaddisznót is megbetegítheti, amelyek ezáltal szintén a vírus terjesztőivé válnának.

A betegség elsősorban kilégzés által a levegőben, illetve testváladékokkal, nyállal terjed, majd belélegezés útján fertőz meg más állatokat. A vírus nedves időben a levegőben több tíz, de akár száz kilométerre is eljuthat. A fertőzött jószágok pedig már a tünetek megjelenése előtt elkezdik intenzíven terjeszteni. Így ha a betegség megjelenik egy állományban, az egészet el kell pusztítani, hogy a terjedését meg tudják állítani.

A magyar élelmiszerexportra is drasztikus hatással lesz

„Számos ország korlátozta a magyar tej és tejtermékek, hús és húskészítmények exportját. Ráadásul ebben az időszakban kerülne sor a húsvéti bárányok exportjára is, amire jelen pillanatban szintén nincs lehetőség”

– mondta Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a 24.hu-nak.

A teljes magyar sertéshúsexport tavaly évi 170 ezer tonna volt, aminek a jelentős részét, közel 80 százalékát az unió országaiba szállították. Az Agrárközgazdasági Intézet összeállítása szerint a húsfélék értékesítésének 85 százaléka az EU belső piacán történt, a sertéshús esetében ez az arány 92 százalék volt. Az élőállat-kereskedelem területén az élőszarvasmarha-export közel 64 ezer tonnát, az élősertés-export 38 ezer tonnát tett ki a KSH adatai alapján.

Az EU-n belül jelenleg még csak a cseh és a lengyel hatóságok hoztak ideiglenes korlátozásokat Magyarországgal szemben az élőállat-behozatalon felül. 

A csehek csak az élő állatokról rendelkeztek, a párosujjú patások és az ormányosok behozatalát tiltották meg, Lengyelország viszont jóval szigorúbban lépett fel, és az alábbi magyar termékre vezettek be korlátozást: 

• tartott és vadon élő párosujjú állatok friss húsa, belsőségek, darált hús, mechanikusan elválasztott hús, nyers húskészítmények;
• párosujjú állatokból nyert nyers tej és tejtermékek;
• tartott és vadon élő párosujjú patásokból nyert állati melléktermékek és az azokból származó termékek;
• szalma és széna;
• trágya és mulcs.

Az extra korlátozásokat bevezető országok között két olyan EU-n kívüli ország van, amellyel tavaly élősertés-kereskedelmet folytatott Magyarország: a KSH adatai szerint Szerbia 2,1 ezer, Moldova pedig 868 tonnát vásárolt 2024 első három negyedévében.

Orosz-magyar két jó barát? Ebben a helyzetben nem úgy tűnik

Oroszország hozta a legszigorúbb korlátozásokat a magyar kereskedelemmel szemben, a tilalom vonatkozik a szarvasmarhák és a sertések mellett a rénszarvas, a vadon élő fogékony állatok, a tevék, lámák, alpakák és vikunyák, valamint állatkerti és cirkuszi fogékony fajok behozatalára.

Szarvasmarhákból és kiskérődzőkből származó tej és tejtermékek, fertőzésre fogékony állatfajok húsa, azokból készült húskészítmények, az említett állatfajoktól származó vadásztrófeák, növényi és állati eredetű takarmányok is felkerültek a tiltólistára. Magyarországról származó, a vírusra fogékony állatot szállítani sem szabad Oroszország területén keresztül – írja a Telex. 

Az Egyesült Királyság tiltja mind a vadon élő, mind a tartott kérődzők és sertésfélék friss húsának és az állatok szaporítóanyagának behozatalát. Minden kérődzőkből és sertésfélékből származó húskészítmény, valamint tej és tejtermék is tiltólistán van a szigetországban, kivéve, ha ezeket a szállítás előtt kockázatcsökkentő kezelésnek vetik alá. Izrael teljes tiltásról rendelkezett, kérődzőket nem lehet bevinni Magyarországról.

Ezeket a turistautakat lesz érdemes elkerülni

Az állatállományra veszélyes betegség terjedésének megakadályozása érdekében kialakított védőzónák olyan legelőkre is kiterjedhetnek, amelyeken jelzett turistautak vezetnek át, ezért a közeljövőben országszerte számítani kell lezárásokra – olvasható a Magyar Természetjáró Szövetség honlapján. 

Két konkrét lezárás már meg is történt: az egyik az Országos Kéktúra Balaton-felvidéki, Tapolcához közeli szakaszát, a másik a Heves vármegyei Recsk határában fekvő Búzás-völgyi-tó partján kialakított zöld sáv jelzés bebarangolását akadályozza.

A védekező intézkedések részeként a legelők és állattartó telepek körül máshol is védőzónákat alakíthatnak ki, ami számtalan további jelzett turistautat érinthet, a következő napokban ezért más helyeken is számítani kell korlátozásokra. Mivel ezek a lezárások azonnaliak és nem tudni, hogy meddig tartanak, a turistautak elterelésére nem mindig adódik lehetőség. A Magyar Természetjáró Szövetség alternatív útvonalak javaslatán dolgozik, amiről a hivatalos honlapjain (mtsz.org és a kektura.hu) kaphatunk tájékoztatást.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda