Kinyírhatja a kisebb üzleteket a mától érvényes árrésstop

Beláthatatlan következményekkel járna, ha a kormány kiterjesztené minden termékre a fix 10 százalékos árrést - írja a G7.hu A gazdasági portál Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós kijelentésének hatásait elemezte. A miniszterelnök akkor azt mondta, hogy ha szükséges, akár minden élelmiszerre kiterjeszthetik az árrésstopot. A piaci szereplők attól tartanak, hogy a kisebb üzleteket nyírhatja ki a kormányzati intézkedés.

Az oldal felidézi, hogy a korábbi árstopoknál a boltok más termékek áremelésével védték meg a profitjukat, és amikor az árstop megszűnt, a nyomott árak visszapattantak a piaci szintre, de a többieknél árcsökkentés nem volt, így az árstop hosszú távon valószínűleg növelte, nem pedig csökkentette az inflációt.

Ugyanez a folyamat várható a portál szerint az árrésstopnál is, viszont a kormány azt jelezte, hogy ezt nem hagyná. Az egyik lehetőség, hogy a kormány valóban minden élelmiszer árrését 10 százalékban szabja meg. Ez viszont olyan beavatkozás lenne, ami lényegében visszahozná a kommunizmusból ismert gazdasági környezetet, megszűnne kiskereskedelmi szinten az árverseny.

Másik lehetőség, hogy a kormány csak a bejelentett 30 termék árrését maximalizálja, a többi árát pedig az év eleji árhoz köti. Vélhetően a kormány is tisztában van azzal, hogy egy ehhez hasonló beavatkozás kiszámíthatatlan következményekkel járhat.

Az oldal szerint a beavatkozás után is viszonylag erős tárgyalási pozícióban maradnak a nagyobb üzletek, ezért valószínűleg a teljes ellátási láncnak hozzájuk kellene alkalmazkodni. Az árrésstopban nem érintett kisebb üzleteknek is csökkenteni kell az árakon, ha a multiknál olcsóbbá válnak a termékek.

A kormány azzal érvel, hogy az import olcsóbbá vált, az energia is olcsóbb, ezért lenne várható az élelmiszerárak csökkenése. A GKI elemzése viszont azt támasztja alá, hogy a kiskereskedelmi láncok közel annyira emelték az áraikat 2021 és 2024 között, amennyivel drágábban vették meg az élelmiszeripari vállalatoktól a feldolgozott élelmiszert. 2024-ben pedig pont az ágazatot érintő kormányzati különadókat hárították át a vásárlókra, de a G7 szerint az állandó ársapkás fenyegetőzés miatt az is megtörténhetett, hogy addig emeltek az árakon, ameddig megtehették.

Kisebb CBA-k, Coopok és Sparok bánhatják az árrésstopot

Arról szintén a G7 készített körképet, hogy mi vár azokra a döntő többségében magyar kiskereskedelmi cégekre, ahol éppen csak átlépték a fix árrés bevezetésének feltételként szabott 1 milliárdos forgalmat.

A lapnak nyilatkozó vállalatvezetők és cégtulajdonosok közül többen is részleges vagy teljes bezárást emlegettek, mások elbocsátásokat, egyéb költségcsökkentéseket, cégátalakítást, más termékek árának emelését.

A legkisebb ilyen kiskereskedelmi vállalkozás a jánoshalmai Hendrosz Kft., amelynek árbevétele alig haladta meg az egymilliárd forintot. Ehhez képest a Budapest egyik legforgalmasabb területén működő Spar partnerüzletre nem vonatkozik a kormányzati intézkedés, pedig csak 9 millióval volt alacsonyabb a forgalma, mint a jánoshalmai cégnek.

Az oldal szerint százas nagyságrendben vannak hasonló cégek országszerte, többségük valamelyik lánc franchise-partnere. Ez azt jelenti, hogy egy meghatározott díjért cserébe használják valamelyik üzletlánc arculatát.

Az inflációs kosár alapján a teljes iparágban átlagosan a forgalom harmadát-negyedét adhatja az a 30 termék, amelyre az árrésstopot bevezetik, de az ilyen kisebb boltoknál a lapnak nyilatkozó tulajdonosok 40-50 százalék-ról beszéltek. Ezeket az arányokat később Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is megerősítette.

Az oldal által megkérdezett kereskedők szerint a kormányzati intézkedés az árrésstopban nem érintett üzletekből a nagyobb multik felé tereli a vásárlókat azokon a helyeken, ahol az üzletláncok jelen vannak. Az pedig még nagyobb kiesést okozhat a kisebb boltoknak, ha vevőik nem csak a 10 százalékos árrésű termékeket, de minden mást is a konkurenciánál vásárolnak meg.

Fotó: Pixabay