Nem tud annyira rosszul állni a költségvetés, hogy a választás előtt ne jusson extra pénz az egyházaknak és a kisebbségeknek

Jelentősen nő az államháztartásból az egyházaknak és a nemzetiségi önkormányzatoknak juttatott közpénz mennyisége a 2024-eshez képest. A közvélemény-kutatások alapján egyre rosszabbul álló Fidesz-kormány politikája miatt hiába vannak szokatlanul borúlátó jóslatok a magyar gazdaság helyzetére és kilátásaira vonatkozóan, a közelgő parlamenti választás előtti évben mégis tízmilliárdokkal több mehet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesen keresztül az olyan területekre, amelyekről közismert, hogy szorosabb kapcsolatot ápolnak a kormánnyal.

A kormány honlapján közzétett 2025-ös adatok alapján a Miniszterelnök általános helyettesének 2025. évi elemi költségvetései jóval meghaladják a 2024-ben rendelkezésre álló összegeket. Az egyházaknak 19 milliárd forinttal több közpénz juthat az idén, mint 2024-ben.

Egyházi működésre, programokra és fejlesztésekre a tavalyi 22 milliárd forint után az idén 32 milliárd forintot költhet az Orbán-kormány.

Az egyházi feladatellátásra nyújtott állami támogatás is emelkedik 6 milliárd forinttal, 34 milliárdra. SZJA-támogatásokból a 2024-es 26 milliárdnál csaknem kétmilliárddal többel számolnak az idénre. Az átadásra nem került ingatlanok utáni járadékként egymilliárddal többet, 29,8 milliárd forintot fizetnek ki az egyházaknak. A kiosztott vallásturisztikai támogatások növekménye ehhez képest eltörpül, a tavalyi 300 millióval szemben az idén 314 milliót osztanak Semjén Zsolték erre a célra.

A tavalyihoz képest a nemzetiségi önkormányzatok is több pénzen osztozkodhatnak a választás előtti évben.

 Az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása 3,7 milliárd forintról 4,5 milliárd forintra emelkedett. A szakmai támogatásokra szánt összeg több mint 300 millió forinttal, 5,8 milliárdra emelkedett, az intézmények beruházására pedig 1,36 milliárd forint jut, ami 2024-ben mindössze 261 millió forint volt.

Elméletileg függetlenek, de a gyakorlat nem ezt mutatja

Számtalan olyan eset látott napvilágot az elmúlt években, ahol épp a nemzetiségi önkormányzatok közé tartozik az országos roma önkormányzat is, amely az elmúlt évtizedben számtalanszor állt ki nyíltan a kormány mellett, miközben nem volt szinte olyan vezetője, akit előbb vagy utóbb ne gyanúsítottak volna meg valamilyen bűncselekménnyel.

Arról korábban a Népszava számolt be, hogy a működési támogatás biztosítása mellett a kormány  még 1,4 milliárd forintot biztosít a korábban Országos Roma Önkormányzatnak nevezett Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának. Szintén a lap számolt be arról, hogy a Fidesz bukott főpolgármester-jelöltjével, Szentkirályi Alexandrával tárgyal és 2026-ra toboroz az országos roma önkormányzatot uraló kormányközeli CiKöSz. A CiKöSz az a szervezet, amelyet – a Farkas Flórián-féle Lungo Drom helyébe lépve – Sztojka Attila fideszes parlamenti képviselő, volt romaügyi kormánybiztos hozott létre.

Fotó: Facebook

Egyházi vonalon is számtalan olyan eset volt, amikor kiderült, hogy mise közben gyakorlatilag a kormánypropagandát mondták vissza a híveknek. Bese Gergő az egyik éllovasa volt a kormány népszerűsítésének, a Karmelitát és a Pesti Srácok szerkesztőségét megáldó pap csak azután kényszerült távolabb kerülni a Fidesz-KDNP-től, hogy kiderült: homoszexuális partikon vett részt, és ezekről felvétel is készült.

Volt olyan pap, aki a miniszterelnökért misézett annak születésnapja alkalmából. Volt, akiről kiderült, hogy a Fidesztől kapott kitüntetést és közpénzt, aztán meg pedofília miatt felfüggesztették.

Nem lehet véletlen, hogy a kormány most, a 2026-os választások előtt juttatt viszonylag nagy mennyiségű pluszforrást azokra a területekre, ahol hajlandók szorosabb kapcsolatot is ápolni a Fidesz-KDNP-vel. A közvélemény-kutatások lassan fél éve a Tisza Párt stabil előnyét mérik Orbán Viktorékkal szemben, és egy ideje már a kormányközeli kutatóintézetek sem teszik közzé a pártpreferenciával kapcsolatos kutatási eredményeiket.