Egyre több a rendőrségi eljárás kommentelés miatt

Az elmúlt hetekben több olyan ügy is a nyilvánosság elé került, amikor a rendőrség, sőt a TEK is intézkedett online kommentek miatt. Az esetek között akadt, amikor valaki bérgyilkost keresett Orbán Viktor megölésére, volt, aki házi készítésű pokolgéppel fenyegette az Országházat, más pedig egy fegyver típusára utalva kívánt halált a miniszterelnöknek. Az eseteket a Telex összegezte.

Hivatalos statisztika nem áll rendelkezésre arról, hogy a tényállás bevezetése óta hány eljárás indult, mert az internetes komment mint elkövetési mód több bűncselekményi kategóriában is megjelenhet. A rendőrség szerint az új jogszabály értelemszerűen növelte a bűncselekmények számát, de nem alkalmaznak automatikus online megfigyelő rendszereket; minden eset vizsgálata bejelentés vagy más forrásból szerzett információ alapján indul.

A fellépés jogi alapját 2025. január 1-je óta az új internetes agresszió tényállás adja, amely a Büntető Törvénykönyv köznyugalom elleni bűncselekményei közé került.

Lényege, hogyha valaki az interneten, beazonosítható személlyel szemben erőszakos cselekedetre utaló szándékot vagy kívánságot fejez ki, az eljárás alá vonható – akár úgy is, hogy más hozzászólását osztja meg. A szabály nemcsak a közvetlen fenyegetést, hanem a célzott, erőszakra utaló „jókívánságokat” is lefedi.

A kormány szerint a szigorítás célja az egyre durvuló online közbeszéd megfékezése volt, ugyanakkor jogvédők,

köztük a TASZ már a bevezetéskor figyelmeztettek: a meghatározás rendkívül tág, így a gyakorlatban szinte bármire ráhúzható.

A rendőrség és az ügyészség szerint a konkrét minősítés mindig az ügy részleteitől függ, és akár a nyomozás során is változhat – előfordulhat, hogy egy internetes agressziónak indult ügyből súlyosabb bűncselekmény lesz, például terrorcselekménnyel fenyegetés vagy emberölés előkészülete.

A hatóságok hivatalból is eljárhatnak, ha tudomásukra jut egy jogsértő komment, ami azt jelenti, hogy a sértett feljelentése nélkül is indulhat nyomozás. Az eljárás a komment szerzőjének beazonosításával kezdődik – erre akkor is van mód, ha a hozzászólás anonim módon született –, majd a gyanúsított kihallgatásával folytatódik.

Bár több nyomozás is zajlik, internetes agresszió miatt vádemelésre még nem került sor, így jogerős elítélés sincs. Ez részben annak is köszönhető, hogy a tényállás maximum egy év szabadságvesztést tesz lehetővé, míg a súlyosabb minősítések – például terrorcselekménnyel fenyegetés – akár nyolc év börtönt is eredményezhetnek.

A feljelentések száma valószínűleg emelkedik, de az, hogy a bíróságok miként alkalmazzák majd az új szabályt, egyelőre nyitott kérdés,. Az elmúlt hónapok esetei arra utalnak, hogy a hatóságok aktívan keresik és vizsgálják az ilyen jellegű bejegyzéseket.