KSH: A Balaton szenvedett a turisztikai főszezonban

Júliusban ugyan többen indultak útnak belföldön, de rövidebb időt töltöttek a szálláshelyeken – derül ki a KSH friss gyorstájékoztatójából. Összességében közel két és fél millió vendéget regisztráltak a turisztikai szálláshelyeken, ami csaknem két százalékkal több az előző évhez képest. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma viszont 1,4 százalékkal csökkent, vagyis a magyarok rövidebb pihenésre rendezkedtek be.

A belföldi turisták száma 0,9 százalékkal ugyan csökkent, de a fontosabb különbség nem a létszám, hanem az eltöltött idő volt: az általuk igénybe vett vendégéjszakák száma 2,7 százalékkal esett vissza. Míg 1,3 millió magyar vendég összesen 3,8 millió éjszakát vett igénybe, addig egy évvel korábban hosszabb tartózkodás jellemezte őket. A legnagyobb visszaesést a Győr–Pannonhalma és a Sopron–Fertő térség szenvedte el, míg Budapesten érezhetően nőtt a belföldiek száma.

A „magyar tenger” igazán rosszul teljesített idén, főleg úgy, hogy az elmúlt években sem produkált rendkívül erős szezont.

A Balatonnál viszont kevesebben és rövidebb időre maradtak: a belföldi vendégéjszakák száma itt 4,7 százalékkal, a külföldieké pedig 1,6 százalékkal esett vissza az előző év júliusához képest.

Országosan a külföldi turisták dinamikusabban alakították a piacot. Számuk 5,6 százalékkal nőtt, az eltöltött éjszakák száma pedig enyhén, 0,5 százalékkal bővült. Ez azt jelzi, hogy nemcsak többen érkeztek, hanem tartózkodásuk hossza is stabilabb maradt, mint a magyaroké. A külföldiek körében különösen Budapest volt vonzó – itt tíz százalékos emelkedést mértek –, míg a Balatonon valamivel kevesebb éjszakát töltöttek. A leglátványosabb bővülés Szegeden és Tokaj térségében történt, ahol két számjegyű növekedést regisztráltak.

A nyári főszezon eddigi adatai arra utalnak, hogy bár a magyarok nem mondanak le az utazásról, rövidebb időre mennek pihenni, mint korábban.

A külföldi vendégek ezzel szemben nemcsak többen érkeznek, de tartózkodási idejük kevésbé rövidül. A különbség arra utal, hogy a hazai turizmus jövőjét egyre inkább a külföldi látogatók határozhatják meg, miközben a magyarok rövidebb, költségtudatosabb nyaralások felé fordulnak.