A TISZA Párt női politikusai nyílt levélben üzenték meg Orbánnak: „A nők védelme nem lehet politikai kérdés”

A dokumentumban a politikusok a nők elleni erőszak elleni fellépést sürgetik, és élesen bírálják, hogy a kormány október 23-i Békemenetén és az állami ünnepségen olyan közszereplők kaptak szerepet, akik korábban nők bántalmazásához vagy megalázásához köthető ügyekben váltak ismertté.

A Tisza Párt négy politikusa – Forsthoffer Ágnes alelnök, Bódis Kriszta társadalompolitikai szakértő, Bujdosó Andrea fővárosi frakcióvezető és Lakos Eszter EP-képviselő – nyílt levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek és Vitályos Eszter kormányszóvivőnek. „A nők biztonságának növelése, méltóságuk elismerése és a nők elleni erőszak visszaszorítása egész Magyarország közös ügye. Olyan ügy, amely pártpolitikai határokon felül áll, és egyaránt felelősséget ró az állami döntéshozókra, valamint minden közszereplőre”-írták.

A politikusok – akik anyaként is aláírták a levelet – három konkrét esetet emeltek ki:

• Dopeman korábbi, nőverésre buzdító kijelentéseit,
• Curtis által elismert fizikai bántalmazást,
• valamint Nagy Feró botrányos megjegyzését, miszerint a Szőlő utcai javítóintézetben szexuális kényszerítés áldozataivá vált kiskorú lányok „is kerestek pénzt, mindenki jól járt”.

A Tisza Párt politikusai szerint elfogadhatatlan, hogy az ilyen kijelentésekhez vagy tettekhez köthető személyek kiemelt szereplői legyenek állami rendezvényeknek. „Ezek a megjelenések egyetlen üzenettel bírnak a magyar nők számára: a nők elleni bántalmazás nem kizáró ok a politikai színpadra lépéshez, sőt, bizonyos esetekben ünnepelt státuszt is eredményezhet” – írják.

A nyílt levél öt konkrét kérdést szegez Orbán Viktornak és Vitályos Eszternek:

• Elfogadható-e a kormány számára, hogy nők bántalmazásához köthető személyek állami rendezvényeken kapjanak szerepet?
• Kijelenti-e a miniszterelnök, hogy a nők méltóságának megsértése politikai haszontól függetlenül elfogadhatatlan?
• Tervezi-e a kormány, hogy hivatalosan is elhatárolódik az ilyen közszereplőktől?
• Mi az álláspontja a Bántalmazott Nők Digitális Polgári Körének – amelyet maga Vitályos alapított – az ilyen ügyekben érintett szereplőkkel kapcsolatban?
• Milyen konkrét lépéseket tervez a kormány, hogy a nők elleni erőszak ne csupán kommunikációs elem, hanem valódi, következetes közpolitikai fellépés tárgya legyen?

A Tisza politikusai szerint a kormány kommunikációja és a gyakorlat között mély ellentmondás feszül. Azt írják: „Ha a kormány valóban komolyan gondolja a nők védelmét, nem engedheti meg, hogy nők elleni erőszakot támogató vagy relativizáló személyek az állami ünnepségek díszvendégei legyenek.”

A levél azzal zárul, hogy a nők biztonsága és méltósága „nem lehet pártpolitikai kérdés”, és az ügyben „minden közszereplőnek erkölcsi kötelessége megszólalni”.