Házakra lebontva alkottak rendeletet Rimócón arról, hogy ki költözhet be

Csak a Máltai Szeretetszolgálat által épített szociális bérlakásokra vonatkozik Rimócon az a rendelet, amely meghatározza, hogy ki és milyen feltételekkel költözhet a faluba. Nekik 300 ezer forintot kell befizetniük és a megelőző két évben legalább 365 napon keresztül biztosítotti jogviszonyt és büntetlen előéletet kell felmutatniuk.

Rimóc község még tavaly novemberben alkotta meg a saját önazonossági rendeletét. A helyi jogszabály szerint csak a Máltai Szeretetszolgálat uniós támogatásból épített szociális bérlakásokba költözőkre érvényes. Erről Hadházi Ákos országgyűlési képviselő számolt be a Facebook-oldalán. A képviselő szerint az egészen cinikus rendelet szerint a faluba betelepülőknek 300 ezer forintot kell befizetniük és a megelőző két évben legalább 365 napon keresztül biztosítotti jogviszonyt és büntetlen előéletet kell felmutatniuk.

„De csak akkor, ha a pont a legelesettebbek számára épített bérlakásokba szeretnének beköltözni” – jelezte a képviselő. Hadházi szerint a történet összefoglalva arról szól, hogy az Európai Uniótól lehívunk 42 milliárd forintot a szegények lakhatásának javítása ürügyén, de a „cinikus önazonossági rendeletekkel" a fideszes polgármesterek egyszerűen megpróbálják ezektől távol tartani a legrászorulóbb embereket, kimondva vagy kimondatlanul a betelepülő romákat.”

Hadházy szerint a rimóci rendelet egy „hányingerkeltő és bizarr emlékeztető is arra”, hogy Lázár cigányozása nem biztos, hogy véletlen elszólás volt.

„A vidéki lakosság cigányság elleni hergelése egy nagyon is tudatos és nem újkeletű fideszes stratégia része is lehet. Érdemes azt is átgondolni, hogy a felerősödő romaellenes hergelés annak is szól, hogy a Fidesz ráhajtott a Mi Hazánk szavazóira” – írta Hadházy, aki az EU-s projekt érintettsége miatt az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) is jelezni fogja az ügyet.

Tavaly novemberi adatok szerint mintegy 120 település alkotta meg a saját önazonossági rendeletét. Navracsics Tibor miniszter a Balaton-felvidéki falvak arculatának megőrzése, valamint a fővárosi agglomeráció túlnépesedésére hivatkozott a törvény bevezetésekor. A jogszabály 2025. július 1-jén lépett hatályba és azt teszi lehetővé az önkormányzatok számára, hogy korlátozzák a betelepülést, lakcímbejelentést és ingatlanszerzést. A jogszabály eredeti célja a helyi közösségek társadalmi rendjének, hagyományainak és karakterének megőrzése.

Az önkormányzatok azonban leginkább a „nem kívánatos” beköltözők távoltartására használják a törvény adta lehetőséget. Tavaly a Roma Sajtóközpont (RSK) térképre tette azt a 120 települést amelyek éltek a kormány adta jogukkal és most már önazonossági rendeletben szabnak feltételeket, hogy kik, milyen feltételekkel vásárolhatnak ingatlant vagy költözhetnek be a településekre.

Ebből az derült ki, hogy a legtöbben Észak-Magyarországon használják a rendeletet a romák kiszorítására vagy épp távoltartására.

Címlapkép: Rimóc település képviselő-testülete