Egy titkosszolgálati jelentés is igazolta, hogy súlyos mérgezés történt a gödi Samsung-gyárban

A kormány legfelső szintjén tárgyalták 2023 tavaszán azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint a gödi Samsung-gyárban a dolgozókat súlyosan, akár több százszoros határértéket meghaladó mértékben mérgező vegyi anyagok érték. Bár felmerült a gyár leállítása is, végül a nemzetgazdasági és politikai kockázatokra hivatkozva a kabinet a működés fenntartása mellett döntött.

Szokatlan dokumentum került 2023 tavaszán a kormányülésen a miniszterek asztalára. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ közös jelentése a Samsung SDI gödi gyáráról – derül ki a Telex tényfeltáró cikkéből. A titkosszolgálati anyag azt állította, hogy az üzemben nem elszigetelt, hanem rendszerszintű munkavédelmi szabálytalanságok zajlanak, és a dolgozók egy részét hosszú időn át rákkeltő nehézfémek, elsősorban nikkel, kobalt és mangán, belélegzésének tették ki.

Egyértelművé vált az is, hogy a probléma nem volt ismeretlen a hatóságok előtt. A munkavédelmi hatóság korábban többször ellenőrizte és meg is bírságolta a Samsungot, amiért a gyárban a határértéket többszörösen meghaladó koncentrációban voltak jelen veszélyes anyagok a levegőben. A titkosszolgálati jelentés azonban ennél is súlyosabb képet festett, eszerint 

a Samsung belső mérései jóval rosszabb eredményeket mutattak, mint azokat, amelyeket a cég a hatóságokkal megosztott, és ezek egy részét tudatosan visszatartották.

A Telex kormányülésen részt vevő forrásai szerint több minisztert sokkoltak a megállapítások. A jelentés idején a gödi üzem a magyar akkumulátoripar zászlóshajója volt, a Samsung folyamatosan bővítette a termelést, egyre több dolgozót vett fel, és az iparágat a kormány a gazdasági növekedés egyik fő motorjának tekintette. Ugyanakkor az akkugyártás ekkorra politikai kockázattá is vált: a debreceni CATL-beruházás körüli tiltakozások, valamint a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a lakosság többsége fél az akkugyárak környezeti és egészségügyi hatásaitól.

Titkos adatgyűjtés a Samsung ellen

Orbán Viktor szűk környezetéhez már 2022-ben eljutottak olyan információk, hogy a Samsung nem teljes körűen tájékoztatja a hatóságokat a gyárban tapasztalt mérgezésekről. Ezután, a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtést indított:

lehallgatásokkal, megfigyelésekkel és belső dokumentumok megszerzésével igyekeztek feltárni, mi történik valójában a gödi üzemben.

A vizsgálat megerősítette a legrosszabb gyanúkat. A jelentés szerint a dolgozók tömegesen voltak kitéve mérgező, rákkeltő anyagoknak, miközben a cég nem tett érdemi lépéseket a probléma felszámolására. A belső légtérmérések egyes esetekben a határérték több százszorosát, sőt egy dokumentált esetben több mint ötszázszoros túllépést mutattak ki.

Ezzel párhuzamosan a munkavédelmi hatóság már a harmadik eljárását folytatta a Samsung ellen. Ennek végén jogszerűen felfüggeszthették volna a termelést a legsúlyosabban érintett üzemrészen. Mivel a gyárban egyetlen mixing terület működött, annak lezárása gyakorlatilag az egész gödi komplexum leállítását jelentette volna.

Vita a gyár bezárásáról

A lap forrásai szerint a kormányülésen konkrét vita bontakozott ki az ügy kapcsán. Több miniszter – köztük Rogán Antal – amellett érvelt, hogy a történtek „vállalhatatlan politikai kockázatot” jelentenek. Attól tartottak, hogy ha a mérgezések nyilvánosságra kerülnek, az az egész akkumulátoripar ellen országos tiltakozási hullámot indíthat el, ami különösen az önkormányzati választások előtt súlyos következményekkel járhat.

Mások viszont arra figyelmeztettek, hogy a Samsung működésének felfüggesztése jelentős nemzetgazdasági károkat okozna, és elriaszthatná a további beruházókat. A külgazdasági érdekekért felelős szereplők attól tartottak, hogy egy ilyen lépés nemcsak a Samsung, hanem más kelet-ázsiai akkugyártók bizalmát is megingatná.

Végül kompromisszum született, a kormány nem állíttatta le a gyárat, hanem határidőt adott a Samsungnak a problémák kezelésére.

Fekete por, hibás légtechnika

A hatósági jegyzőkönyvek és kiszivárgott dokumentumok szerint a problémák gyökere a gyár rosszul megtervezett és elégtelen légtechnikai rendszere volt. A katódanyag gyártásához használt mixing területen por állapotú nikkelt és kobaltot kevertek, amelynek egy része óhatatlanul a levegőbe került. Ezeket a területeket elvileg hermetikusan el kellene választani, folyamatos elszívással és teljes védőfelszerelésben dolgozó munkásokkal.

A gödi üzemben azonban az elszívás nem működött megfelelően, a szűrők túl nagy szemcseméretre voltak optimalizálva, és több dolgozó nem kapott megfelelő vegyvédelmi ruhát vagy maszkot.

A helyszíni ellenőrzések során fekete por rakódott le a falakon és a padlón, miközben a szennyezés nyomai más részlegekben is megjelentek.A cég biológiai expozíciós vizsgálatai szerint 2022-ben a tesztelt dolgozók több mint tizedénél mutattak ki határérték feletti nehézfém-terhelést. Ahelyett, hogy a kiváltó okot megszüntették volna, a Samsung – források szerint – rotálni kezdte a munkásokat a részlegek között.

2023 elején jutott el a Samsung vezetéséhez, hogy a kormány immár a legfelső szinten foglalkozik az üggyel, és reális veszéllyé vált a gyár leállítása. 

Egy forrás szerint ekkor hangzott el a mondat: „szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról”.

A cég pánikszerűen intézkedési terveket készített, dél-koreai mérnököket hozatott Gödre, és ideiglenes megoldásokkal próbálta javítani a légtechnikát. Több magyar vezető távozott a vállalattól, miközben a hatóság 2023 áprilisában minden korábbinál alaposabb ellenőrzést tartott, újabb súlyos szabálytalanságokat rögzítve.

Miközben a kormány a gazdasági növekedést a külföldi akkumulátorgyártókra építette, ennek árát sok esetben a dolgozók egészsége és a helyi közösségek fizették meg. Bár a Samsung gödi gyárát nem zárták be, a kiszivárgott jelentések és jegyzőkönyvek alapján egyértelművé vált, hogy a magyar állam a legsúlyosabb munkavédelmi kockázatok tudatában is a termelés folytonosságát választotta.