Egyre nagyobb kockázatot jelentenek a kínai autók

Míg korábban a kémkedés klasszikus eszközei (kamerák, telefonok) álltak a célkeresztben, ma már a közlekedési eszközök váltak kritikus nemzetbiztonsági kockázattá. Míg a nyugati szövetségesek biztonsági kockázatot látnak ebben, a magyar kormány gazdasági lehetőséget a kínai gyárak ide csábításában.

„A Kínából érkező járművek érzékeny adatokat gyűjthetnek az állampolgárainkról és az infrastruktúránkról, majd ezeket visszaküldhetik a Kínai Népköztársaság számára. Ezek a járművek távolról elérhetők, vagy akár le is tilthatók” – ezt még Joe Biden korábbi amerikai elnök mondta 2024-ben. azóta egyre nő a gyanú, hogy a kínai autók kémkednek. 

Nemzetbiztonsági indokok alapján Lengyelországban betiltották a kínai gyártmányú járművek belépését katonai létesítményekbe – írta meg a G7.hu a Reuters hírügynökségre hivatkozva.

A tiltást konkrétabban azzal indokolják, hogy járművek képesek érzékeny adatok gyűjtésére.

Ugyanerre hivatkozva a hadsereghez tartozó telefonok esetében is megtiltották, hogy ezeket kínai járművek infotainment rendszereihez csatlakoztassák. Az intézkedések nem vonatkoznak olyan katonai létesítményekre, amelyekbe beléphetnek civilek (például katonai kórházak, könyvtárak, katonai ügyészség irodái).

Tavaly októberben a Norvégia fővárosában, Oslóban üzemelő Ruter közlekedési vállalat biztonsági tesztje során kiderült, hogy a városban közlekedő kínai Yutong elektromos buszok vezérlőrendszerét a gyártó nemcsak szoftverfrissítés céljából tudja elérni, de képes akár le is állítani a buszokat.

Novemberben a dán hatóságok is elkezdték vizsgálni, hogy hogyan lehet kiiktatni a Dániában üzemelő Yutong-buszokban ezt a funkciót. A lengyel sajtó decemberben számolt be az állami finanszírozású Center for Eastern Studies (OSW) jelentéséről, amely szerint

a szenzorokkal és kamerákkal felszerelt modern kínai autók érzékeny adatokat gyűjthetnek és továbbíthatnak külföldre.

Az Egyesült Államokban decemberben egy demokrata képviselő olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely alapján fokozatosan kivezetnék a kínai gyártmányú lidar szenzorok használatát az önvezető járművekben az amerikai piacon. Ezt azzal indokolta, hogy ezek a járművek akár az űrből is működésképtelenné tehetők lehetnek.

De nem csak a kínai villanyautók kapcsán merültek fel hasonló aggodalmak az Egyesült Államokban és az Európai Unióban. Az USA 2022-ben kitiltotta két kínai vállalat, a ZTE és a Huawei berendezéseit az állami és kritikus infrastruktúrákból, attól tartva, hogy azok kémkedésre vagy hálózatok megbénítására használhatók. Több uniós tagállam is kitiltotta ezeket a cégeket az 5G infrastruktúrájából.

A Hikvision és a Dahua nevű kínai cégek biztonsági kameráit is kitiltották az USA-ból 2022-ben hasonló indokok alapján. 2023-ban az amszterdami önkormányzat is kitiltotta épületeiből a kínai gyártású biztonsági kamerákat. A külföldi gyártású drónokat tavaly decemberben tiltották ki az Egyesült Államokból, amivel kifejezetten a kínai cégek drónjait célozták.

Magyarországon a kormány Kína-barát külpolitikájával összhangban nem merültek fel hasonló tiltások, sőt, például a vállalati e-autó-programban a kormány sok pénzzel támogatja a BYD-járművek eladásait. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a BYD összesített piaci részesedése ilyen magas Magyarországon.

Január végén az Európai Bizottság bemutatta a kibervédelmi törvény (Cybersecurity Act) tervezett módosításait, amelyek alapján fokozatosan kivonnák a magas kockázatúnak minősített beszállítók alkatrészeit a kritikus infrastruktúrából, írta a Reuters. Az intézkedések 18 kritikus ágazatra terjednének ki, amelyek között például az elektromos hálózatok, vízellátás, felhőszolgáltatás, drónok vagy a megfigyelő rendszerek mellett szerepelnek az önvezető- és távoli kapcsolattal rendelkező járművek is.

A kiberbiztonsági kockázatot jelentő országok beszállítóira vonatkozó korlátozások csak a Bizottság vagy legalább három uniós ország hivatalos kockázatértékelése után lépnének életbe, és minden intézkedést piaci elemzés és hatásvizsgálat alapozna meg.