További súlyos részletek derültek ki a gödi akkumlátor gyárral kapcsolatban

Egy újabb dolgozó számolt be Magyar Péternek a gödi Samsung SDI akkumlátorgyárban történt problémákról. A névtelenséget kérő munkás több évig dolgozott a gyárban, beszámolt a munkavédelmi, egészségügyi és engedélyezési problémákról is.

Egy újabb gödi dolgozó nyilatkozott Magyar Péternek. A Tisza elnökének Facebook-oldalán megjelent 27 perces videóban az egykori munkás részletesen beszámol a Samsung SDI gödi gyárában A megszólaló szerint a problémák már a tervezéskor elkezdődtek. 

A légtechnikai rendszer alulméretezett volt, és nem különítette el megfelelően a különböző veszélyességű területeket. Ha egy helyiségben veszélyes por vagy anyag szabadult ki, az a rendszer miatt más területekre is átterjedhetett. Állítása szerint ezt már az engedélyezéskor észlelni kellett volna a hatóságoknak. Elhangzik az is, hogy több Dél-Koreából behozott berendezés nem rendelkezett azonnal magyar vagy uniós megfelelőségi engedéllyel, csak utólag próbálták ezeket rendezni.

A gyárban rákkeltő nehézfémekkel dolgoztak (nikkel, kadmium, mangán), különösen a katódgyártás és a mixing területen. Az ebből származó por fekete színű volt, látható lerakódásokat képezett. A nem megfelelő elszívás miatt nem zárható ki, hogy más területekre is eljutott. Szóba kerül az NMP nevű oldószer is, amely magzatkárosító hatású, és a talajba, talajvízbe és felszíni vizekbe is bekerülhetett.

A volt dolgozó szerint minden munkavállaló ki volt téve valamilyen egészségkárosító kockázatnak, attól függően, melyik területen dolgozott.
Azt állította, hogy a gyár indulásakor nem volt megfelelő védőfelszerelés, csak később vezettek be komolyabb légzésvédelmet. A külsős takarítók és hulladékkezelők helyzete még rosszabb volt, ők nem kaptak megfelelő védőruhát. Nem volt biztosított megfelelő foglalkozás-egészségügyi ellátás. 2018-tól vezettek be vér- és vizeletvizsgálatokat (BEM), amelyekkel a szervezetbe jutott veszélyes anyagokat mérték.

Kezdetben rendszeres hatósági ellenőrzések voltak (pl. katasztrófavédelem). Később ezek megritkultak vagy leálltak. Elhangzik az az állítás, hogy bizonyos ellenőrzéseket „felülről” akadályoztak. Felmerül az is, hogy ellenőrzések előtt egyes anyagokat ideiglenesen máshová szállítottak, hogy ne lépjék túl a tárolási határértékeket.

A gyár röntgen- és izotópos vastagságmérő berendezéseket használt minőségellenőrzésre. Ezek áthelyezése engedélyköteles. A megszólaló szerint volt olyan eset, amikor engedély nélkül mozgatták őket. Izotópkapszulákat is engedély nélkül hozhattak be az országba. A beszélgetés szerint előfordultak: Rosszullétek, ájulások (légtechnikai problémák miatt). Porrobbanások és kisebb tüzek. Súlyos, majdnem halálos áramütéses baleset. A balesetek okai között szerepel a nem megfelelő kialakítás, karbantartás, illetve emberi mulasztás.

A volt dolgozó szerint a magyar menedzsment próbált megfelelni a hazai szabályoknak. A dél-koreai vezetés sokszor költséghatékonysági okokból ellenállt a szigorításoknak. Elhangzik az a feltételezés, hogy politikai védelem nélkül nem működhetett volna így a gyár. Magyar Péter azt állítja, hogy a kormány tudhatott a szabálytalanságokról, mégis tovább működhetett az üzem, miközben jelentős – több százmilliárd forintos – állami támogatást kapott.