Büntetlenül: A Volánbusz következmények nélküli, tízmilliárdos lehúzása

Hogyan lehet néhány év alatt lehúzni a Volánbusz-csoportot tízmilliárddal úgy, hogy mindenki megússza? Hogyan lehetséges az, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, szobákat töltenek meg bizonyítékokkal, lezárják a nyomozást, de 4-5 éve még vádat sem emelnek azok ellen, akik kilopták a milliárdokat, majd megpróbálták tisztára mosni? Mi is erre kerestük a válaszokat. kérdéseket. És végül minden jel arra mutat, hogy egy közel tíz éve folyó ügyben a nyomozók mindent felderítettek, amit lehetett, a lehetséges elkövetőket nevesítették, de végül valakik elfektették a Volánbusz kirablóinak felelősségre vonását, mert a szálak túl magasra értek. Felbukkan benne Szivek Norbert az MNV volt vezérigazgatója, Komonczi Zsolt, Tiborcz István egyik jóbarátja és egyben üzlettársa is, valamint Fekete Antal a Volánbusz Zrt. egykori vezére és haveri köre is. Pedig az ügyben feljelentést tett már csaknem egy évtizede maga a Volánbusz, a Volán Buszpark és Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is. Csakhát hiába.

„Egy ideális rendszerben nekem nem kellene itt ülnöm. De mégis itt ülök, úgyhogy úgy tűnik, ez nem egy ideális rendszer. Számomra nem elfogadható az, hogy a törvény előtt nem mindenki egyenlő. Hogy lehet az, hogy embereket, akik egyébként nem feltétlenül követtek el bűncselekményt, begyanúsítunk, és embereket, akik meg ténylegesen elkövettek bűncselekményt, nem is egyet, nem is nyomozzuk le?” -mondta Szabó Bence, az Nemzeti Nyomozóiroda századosa még a Direkt36-nak adott interjújában.

Most egy másik történeten keresztül megmutatjuk azt is, hogy az NNI néha hiába nyomoz ki teljeskörűen egy ügyet, vagy akár töltenek meg egy teljes szobát bizonyítékokkal. Van az úgy, hogy mindezek ellenére még öt év múlva sem emelnek vádat azokkal szemben, akik néhány év alatt tízmilliárdot vágtak zsebre, papírmunkával. Szinte köztudottan, megkárosítva ezzel a magyar államot.

Az általunk feltárt történet papíron nem tűnik egyszerűnek, azonban forrásaink azt mondták: szakértői szemmel nézve valójában primitív módszerekkel és áttétekkel operáltak. És arra sem fordítottak kellő figyelmet azok, akik kitervelték a közpénz kilapátolását az állami vállalatokból, hogy valamelyest eltüntessék a nyomokat. Egy közel tízmilliárdos – egyelőre következmények nélküli – lenyúláshoz adott volt néhány pénzéhes állami cég vezetője, tucatnyi gyanús cég és elég mély zsebek.

A Volánbusz kizsákmányolásának menetrendje

Ez a történet arról szól, hogy 2016 óta a Volánbusz Zrt., valamint a magyar állam különböző vezetői hogyan hoztak olyan irracionális döntéseket, amelyek következtében csaknem 10 milliárd forint landolt a zsebeikben úgy, hogy közben megkárosították a magyar államot és ezzel az adófizetőket is.

Kik voltak a Volán Buszpark Kft. tulajdonosai 2016. május és 2019. szeptember 30. között? A Volánbusz Zrt., valamint az állam által létrehozott úgynevezett közlekedési központok: DAKK Zrt., KMKK Zrt., ÉNYKK Zrt., DDKK Zrt. A Magyar Államot megillető tulajdonosi jogokat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta Szivek Norbert vezérigazgató irányítása alatt. 

A Volánbusznak folyamatosan szüksége van új buszokra, hogy az emberek tudjanak min utazni. De a buszok biztosítására és a flottakezelésre az állami vállalatnak 2021-ig volt egy külön cége: a Volán Buszpark Kft. A cég azóta (2021-ben) beolvadt az anyavállalatba. Nem véletlenül.

A Volán Buszpark Kft. még 2006-ban kötött szerződést a CIB Lízinggel. Akkoriban 85 darab buszt béreltek tőlük tartós lízingre. Tíz év múlva 2016 végén lejárt a szerződés. Az anyacég – vagyis a Volánbusz – a tíz éve bérelt buszokat megvehette volna töredékáron a CIB Lízingtől összesen 236 millió forintért. Vagyis a buszok darabjaiért alig 2.8 millió forintot kellett volna letennie. 

Az eredeti megállapodásban ugyanis volt egy úgynevezett bónusz visszatérítési rendszer is. 2006-ban a CIB Lízinggel megkötött szerződés pillanatában a CIB kiszámolt egy úgynevezett alacsony maradványértéket és biztosította a buszokat használó Közlekedési Központokat arról, hogy ha 2016-ban a futamidő lejártakor az autóbuszok piaci értéke magasabb, mint a maradványérték, akkor a két összeg közötti különbözetet visszafizeti a Volánbusznak. De csak akkor, ha nem élnek a buszok megvásárlásának lehetőségével. Az ár pedig a maradványérték.

Csakhogy mindebből nem lett semmi, ami nem a CIB-en múlt.

Az ügyet jól ismerő forrásaink szerint a Volánbusznak volt két jó lehetősége, de a vezetők olyan rossz döntést hoztak, ami teljesen logikátlan és kifejezetten hátrányos volt az állami cég számára. 

• Ugyanis, ha Volánbusz Zrt. él a CIB Lízinggel megkötött nyílt végű konstrukció adta lehetőséggel, akkor a saját vállalata szerezhette volna meg 236 millióért a 85 buszt.
• Ha pedig nem lett volna szükségük a buszokra, akkor sem lett volna semmi gond, hiszen, ha nem jelölnek ki senkit vevőnek, akkor a CIB Lízingtől kapott volna az állami vállalat 1.3 milliárd forintot. A buszok valódi piaci értékét ennyire becsülték fel még tíz év folyamatos használat után is.

„A CIB-bel megkötött bérleti konstrukció alapján a közekedési központok saját maguk nem tudták volna megvenni a buszokat, azonban kijelölhették volna vevőnek a saját leányvállalatukat a Volán Buszpark Zrt.-t, vagyis a saját flottakezelő cégüket. Ez lett volna a racionális döntés” -magyarázta lapunknak az egyik névtelenséget kérő, az ügyet belülről jól ismerő forrásunk.

Mindezek helyett az állami tulajdonú Volánbusz Zrt. nem vásároltatta meg az általa addig is használt buszokat a saját flottakezelő cégével, hanem egy Cargo Service Kft. nevű magáncéget jelölt ki a kivételes lehetőségre. A cég kapva- kapott az alkalmon és nyélbe is ütötte a bizniszt: 2016 végén megvette a 85 járművet potom 236 millióért. Vagyis a buszok darabjáért alig 2.8 milliót fizetett.

A Kontroll.hu birtokába került dokumentumok tanúsága szerint a Cargo Service három nappal később megcsinálta élete bizniszét: eladta a Volánbusz helyett megvásárolt 236 millióba került 85 buszt 1.6 milliárdért (vagyis darabonként 18,8 millió forintért) az M6 L.O.G. Kft.-nek. Majd az M6 L.O.G. Kft. egy csavar meghúzása nélkül bérbe adta ugyanazt a 85 buszt a Volánbusz Zrt-nek, amit addig is használt.

A birtokunkba jutott dokumentumok is kimondják: az irracionális vezetői döntések sorozata miatt csak ebben az ügyben 1.3 milliárddal károsították meg a magyar államot. A Cargo Service Kft. néhány nap alatt 1.353 milliárdos nyereséget realizált, miközben ezt az összeget a közlekedési központok néhány szignóval a saját kasszájukban tudhatták volna.

Ráadásul az autóbuszok úgy cseréltek gazdát, hogy közben forgalomban maradtak. Vagyis, az utasokat mindvégig ezekkel a buszokkal szállították, úgy, hogy közben adták-vették őket, kijátszva a magyar állami vállalat alól nem csak a járműveket, hanem a pénzt is.

Ahol fekete a pénz és fekete a ló

Az állami vállalat újabb lehúzására nem kellett sokat várni. Alig másfél év múlva megint nagy lehetőség adódott, amelybe már közvetlenül beszállt a Volánbusz leányvállalata is. És nem maradt ki a jóból a Volánbusz akkori vezérigazgatójának Fekete Antal édesanyjának cége sem.

2017 tavaszán a Volánbusz Zrt. 33 hónapos szerződést kötött a saját leányvállalatával a Partiscum Kft.-vel személyszállításra. Méghozzá évi 21.5 millió km megtételére, kilométerenként nettó 550 forintot fizettek. A Volánbusz tette mindezt úgy, hogy a Partiscumnak egyetlen egy busza sem volt. De megoldották okosba’. A Partiscum kiírt egy közbeszerzési eljárást 250 darab busz beszerzésére, amit kétes körülmények között a B&B Travel nyert el. A B&B Travel által beszerzett 250 darab buszból valójában 161-et a Volánbusz alvállalkozóitól vett meg. Az egyik ilyen cég volt a Morino Rent is, amely 6 darab járművet adott el a B&B-nek. A gond csak az, hogy a Morino Rent tulajdonosa,
Fekete Antal vagyis a Volánbusz vezérének édesanyja volt. Végül a 161 buszért összesen 431 milliót fizetett ki a B&B Travel és ebben már benne volt az 85 is, amelyet másfél évvel korábban a Cargo Service Kft. vásárolt meg a Volán helyett.

De a nagy üzlet csak most következett a tendergyőztes számára: miután a B&B 431 millió forintból innen-onnan összevásárolta az autóbuszokat, azokat éveken keresztül bérelte tőlük a Volánbusz Zrt., amely így összesen 6.3 milliárdot fizetett ki a cégnek. Miközben az állami vállalat valójában a saját büdzséjéből a 250 darab buszból 161-et meg tudott volna vásárolni 431 millióból is. De helyette inkább a lányvállalatán keresztül, annak alvállalkozójától 6.3 milliárd forintért visszabérelte. Vagyis: ha ezeket a buszokat a Volán leányvállalata a Partiscum Kft. nem bérelte, hanem megvásárolta volna, akkor több mint 5.9 milliárddal több maradt volna az állami vállalat zsebében ráadásul a buszok tulajdonjogát is megszerezhették volna.

De az azóta már felszámolt B&B Travel Kft. ezek után még kétmilliárdot lehúzott az állami cégről. Egy konzorcium tagjaként még 2016 elején megnyertek egy tendert javítási, karbantartási feladatokra. A cég mindenféle teljesítés nélkül kapta meg a fizetséget úgy, hogy soha semmilyen buszszerelési munkálatot nem végzett és nem is végeztetett el, legalábbis a nyomozati iratok szerint.

Fuvar utca 1.

Ezekben az időkben a Volánbusz kizsákmányolása sorozatosan zajlott. Legalábbis a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozása ezt tárta fel. Még 2016-ban Fekete Antal Volán-vezér úgy döntött, hogy bővíteni kellene a buszok javítására és az alkatrészek tárolására az állami cég ingatlan-portfólióját. Ezért a Volánbusz és a DAKK Zrt. közös leányvállalata az Autó Univerzál Kft. kibérelt Kecskeméten a Fuvar utca 1. szám alatt egy ingatlant.

Ezt egy magáncégtől a Hírös Property-től bérelte, amelynek nettó 100 millió forintot fizetettek ki fél évre. Mint később kiderült: a Hírös Property nem is a tulajdonosa volt az ingatlannak, hanem szintén csak a bérlője. Vagyis: a bérlő, kiadta a Volán leányvállalatának az általa bérelt ingatlant. Ráadásul, 2016. május 24-én bérelte ki a Hírös Property, majd még ugyanaznap adta ki a Volán leányvállalatának. A Fuvar utca 1. tényleges tulajdonosa a Goodman Aragonite Logisztikai Kft. volt. Egészen 2016. november 9-ig. Akkor ugyanis eladta a Hírös Property Kft.-nek 2.5 millió euróért, ami akkori árfolyamon számolva 763 millió 550 ezer forint volt.

Mindeközben Fekete Antal, - aki akkoriban nem csak a Volánbusz, hanem az összes regionális Közlekedési Központ vezére is volt – levelet írt az állami tulajdonjogokat gyakorló Szivek Norbert vezette MNV-nek, hogy miért tartja szükségesnek a Kecskemét Fuvar utca 1. szám alatti ingatlan megvásárlását.

Fekete Antal az MNV Zrt.-nek címzett előterjesztésében hangsúlyozta, hogy az ingatlan megvásárlása a korábbiakhoz képest jelentős kapacitásbővülést tesz lehetővé. Az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. feje rá is bólintott a bizniszre és a hitelfelvételre még 2016. december 14-én. Alig egy hónap múlva a 2017. január 11-én az állami tulajdonban lévő DAKK Zrt. meg is vásárolta csaknem kétszeres áron a 1.3 milliárd forintért az ingatlan együttest a Hírös Property Kft.-től.

Az csak később a nyomozás során derült ki, hogy - bár Fekete Antal vezérigazgató érvei szerint azért kell az ingatlan, hogy ott autóbuszokat javítsanak – a csarnokokba valójában be sem fér egy busz. Miután a DAKK Zrt. lett a tulajdonos az épületeket nem is használták ezt a részét, csak az irodákat.

A Fuvar utca 1. számon lévő épület megvásárlásával a DAKK Zrt.-t 538.5 millió forintos kár érte, amiért megvásárolt egy teljes mértékben túlárazott épületet. Ráadásul a Volánbusz-csoporthoz tartozó Autó Univerzál Kft. soha nem használta az épületet és valójában soha nem is került a cég telephelyeként bejegyzésre. 

Házkutatás, az ügy elfektetése és a nemzet vejének sleppje

Még 2021 őszén a Pesti Központi Kerületi bíróság ügyészi indítványra úgy döntött házkutatást rendel el a Volánbusz kifosztása miatt egy budapesti ügyvédi irodában. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a nyomozás adatai szerint Földvári Attila ügyvéd hosszabb ideje kapcsolatban állt azokkal a cégekkel, amelyek lehúzták a Volánbuszt. Mivel az ügyvédi titkokat őrző irodában házkutatást tartani csak megalapozott előterjesztésre, bírói engedély birtokában lehetséges, a nyomozó hatóság ezt az eseménysorozatot részletesen leírta a bíróságra leadott kérelmében.

Ezt a dokumentumot szerezte meg idén februárban Tordai Bence ellenzéki országgyűlési képviselő is, felmelegítetve a nyomozást, ami már évek óta véget ért, de azóta sem történt vádemelés az ügyben. A politikus szerint azért, mert egy korábbi miniszter is érintett lehet a közpénzszivattyúban és a körök Tiborcz Istvánig érhetnek.

„Tehát ez egy jól dokumentált, alátámasztott dolog, ráadásul nem csak kiszivattyúzták ezt a 10 milliárd forintot, hanem megpróbálták tisztára is mosni. […] Tehát pénzmosással is gyanúsítanak itt mindenféle embereket, és itt megjelennek a strómanok nevei mellett a végső haszonélvezőknek a nevei is. -mondta a politikus a közösségi médiába feltöltött videójában.

Tordai Bence szerint felmerül Komonczi Zsolt neve, aki nem csak Szivek Norbert volt MNV-vezér üzlettársa, hanem Tiborcz Istvánnak a miniszterelnök vejének egyik üzleti segítője is. 

„Szivek Norbert szerepe azért is jelentős, mert hogy ő volt az állami tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetője ebben az időszakban. Tehát végső soron az alá tartozó cégektől az egyik üzlettársa cégébe sikerült átszivattyúzni milliárdokat. Ráadásul, hogyha a politikai felelősséget nézzük, és ki tudja, mi a helyzet a büntetőjogival, akkor felmerül az ügyben Seszták Miklós, akkori illetékes miniszternek az érintettsége is. Mi ebben a sztoriban a legdurvább? Hát az, hogy mindent, amit itt elmondtam, már 2021-ben pontosan tudták, dokumentálták, feltárták, alátámasztották, és a rendőrség meggyőzte az ügyészséget, az ügyészség meggyőzte a bíróságot, hogy ez egyértelműen látszik, hogy miről szól, hogy ezt a 10 milliárd forintot kivitték az állami vagyonból. Mi történt 2021 óta? Na ez az, amire baromi kíváncsi vagyok, öt éve fektetik ezt az ügyet, öt éve nem történik vádemelés egy teljesen tisztán végig nyomozott ügyben” -mondta Tordai Bence országgyűlési képviselő.

Kerestük kérdéseinkkel a Nemzeti Nyomozó Irodát, hogy a nyomozás lezárását követően mégis mi történt, miért nincs még az ügyben senki megvádolva, de a kérdéseinkre nem válaszoltak.

Kerestük Szivek Norbertet, aki korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatóját, valamint Fekete Antal a Volánbusz Zrt. volt vezérigazgatóját is. De válaszokat a kérdéseinkre nem kaptunk.

Szerző: Báthory Róbert