Novák Katalin volt kabinetfőnöke szerint Balog Zoltán nyomatékosan kérte K.Endre kegyelmét

Schanda Tamás, Novák Katalin volt kabinetfőnöke szerint Balog Zoltán református püspök, korábbi miniszter volt az, aki többször is azt kérte, hogy Kónya Endre elnöki kegyelmet kapjon. Schanda a 24.hu kérdéseire válaszolva azt írta, Balog meg volt győződve arról, hogy a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét ártatlanul ítélték el.

„Balog Zoltán ezt számomra is többször jelezte. Mástól a Sándor-palotához nem érkezett javaslat Kónya Endre ügyében” – írta Schanda Tamás a portálnak küldött levelében.

A héten nyilvánosságra hozott kegyelmi iratokból kiderült, hogy Varga Judit egykori igazságügyi miniszter nem támogatta Kónya kegyelmét. A Sándor-palota dokumentumai alapján pedig Novák saját hivatali apparátusa sem javasolta a kegyelmet, így olybá tűnik, hogy az államfő a minisztériumi és a saját hivatali állásponttal is szembement, amikor aláírta a döntést.

Balog Zoltán szerepe már a botrány kirobbanásakor is előkerült. A református püspök korábban azt mondta, nem ő nyújtotta be a kegyelmi kérvényt, de tanácsadóként egyetértett vele. Akkor úgy fogalmazott, ha az elnök kérésére bármilyen ügyben állást foglal, az kizárólag az elnökre tartozik. 

Most azonban Schanda nyilatkozata még ennél erősebb szerepet rajzol ki: szerinte Balog nem egyszerűen véleményezte az ügyet, hanem többször és nyomatékosan kérte Kónya kegyelmét.

A 24.hu cikke után megszólalt Fülöp Botond ügyvéd is, vagyis a Vidéki prókátor is, aki annak idején kirobbantotta a kegyelmi ügyet. Facebook-bejegyzésében azt írta, Balog Zoltánt nemcsak a kegyelem miatt terheli súlyos felelősség, hanem azért is, mert miniszterként korábban hozzá tartozott a bicskei gyermekotthon felügyelete.

Fülöp szerint Balog Zoltánnak már akkor lépnie kellett volna, amikor a gyermekotthonnal kapcsolatban súlyos visszaélések gyanúja merült fel. Emlékeztetett arra is, hogy 2012-ben ombudsmani jelentés készült az intézményben történtekről, és büntetőeljárás is indult Vásárhelyi János igazgató ellen, amit később bizonyítottság hiányában megszüntettek.

Az ügyvéd úgy fogalmazott:
 

„Balog tehát miniszterként elsőrendű politikai és morális felelősséget viselt Vásárhelyi és Kónya cselekményeiért, a felmentés helyett kitüntetésre javasolta azt az igazgatót, akivel kapcsolatban részletes ombudsmani jelentés készült és akivel szemben a nevelése, gondozása, felügyelete alatt álló gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények gyanúja miatt korábban bünetőeljárás indult, hagyta, hogy az igazgató a gyanú tárgyát képező bűncselekmények sértetteivel a büntetőeljárás ideje alatt is egy helyen éljen és ezáltal megpróbálja ezen sértetteket befolyásolni, majd pedig, miután ennek kísérlete valóban megtörtént, kilobbizta a kegyelmet az igazgató bűntársának. Azért, ez így együtt, valóban nem semmi”

Fülöp Botond szerint az ügy azt mutatja meg, hogy a politikai lojalitás a gyermekvédelem és az alapvető erkölcsi szempontok elé került. Bejegyzésében különösen élesen bírálta Balogot:

„S tette mindezt egy egyházi ember, akinek Jézus Krisztust kellett volna szolgálnia, de ehelyett Orbán Viktort és az ő nemzetellenes hatalmát szolgálta. Sok kártékony figurája volt ennek a görénykurzusnak, de Balog kétség kívül a legkártékonyabbak közé tartozik. Tragédiák, bűnők és botrányok maradtak csak utána, semmi más”

Magyar Péter is reagált a fejleményekre. A miniszterelnök azt írta, „Dől a dominó. Megtudtuk, hogy Balog Zoltán vette rá Novák Katalint, hogy megkegyelmezzen a pedofilsegítőnek. Már csak az a kérdés, hogy ki vette erre rá Orbán házi lelkészét.”

Balog Zoltán a botrány után lemondott a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöki posztjáról, püspöki tisztségét azonban megtartotta, a kegyelmi ügyről nemrég azt mondta, korábbi nyilatkozataihoz képest nem kíván újat mondani.