Varga Zs. András jogellenesen bocsátotta el a főtanácsadót, aki egy tanulmány társszerzőjeként kritizálta a Kúriát

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint jogellenesen járt el Varga Zs. András, a Kúria elnöke, amikor azonnali hatállyal megszüntette egyik főtanácsadója jogviszonyát egy még nem publikált tudományos tanulmányban megfogalmazott, a Kúria függetlenségét és működését érintő szakmai kritikák miatt. A bíróság szerint az elbocsátás aránytalan munkajogi szankció volt, amely sértette a véleménynyilvánítás és a tudományos kutatás szabadságát.

A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint kimondta, hogy Varga Zs. András intézkedése jogellenes volt, amikor 2024 őszén azonnali hatállyal elbocsátotta Bartha Ildikó főtanácsadót. Az ügy előzménye, hogy a főtanácsadó társszerzőként részt vett egy olyan tudományos tanulmány elkészítésében, amely a Kúria függetlenségével és működésével kapcsolatban több kritikus megállapítást is tartalmazott, illetve a másik szerző értékelései szerint felvetette a „Kúria elfoglalásának” és az Országos Bírói Tanács gyengítésének kérdését is.

A tanulmány ugyanakkor a mai napig nem jelent meg nyilvánosan, csupán egy 2024 szeptemberében tartott szakmai műhelyvitán került bemutatásra. Ezt követően egy hónappal döntött a Kúria elnöke a jogviszony azonnali megszüntetéséről, arra hivatkozva, hogy a főtanácsadó társszerzőként a Kúriával és annak elnökével összefüggésben több aggályos megállapítást tett.

Bartha Ildikó – aki a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, és 2017 óta dolgozott főtanácsadóként a Kúrián – a döntést követően munkaügyi pert indított a Kúriával szemben. A perben a Magyar Helsinki Bizottság is részt vett jogi képviselettel. A felperes arra hivatkozott, hogy a tudományos és szakmai tevékenysége nem szankcionálható ilyen súlyos munkajogi intézkedéssel, különösen egy olyan területen, ahol a tevékenység része a joggyakorlat és a tudományos elemzés.

A Fővárosi Törvényszék első fokon már tavaly nyáron megállapította, hogy az elbocsátás aránytalan és jogellenes volt. Az ítélet szerint figyelembe kellett venni, hogy a főtanácsadói munkakör és az egyetemi oktatói tevékenység is a tudományos kutatáshoz kapcsolódik, ezért a véleménynyilvánítási szabadság fokozottan védi az ilyen jellegű szakmai megnyilvánulásokat. A bíróság ezért kötelezte a Kúriát az elmaradt munkabér és annak kamatai, valamint a többmilliós perköltség megfizetésére.

A Kúria az elsőfokú döntést megfellebbezte, azonban a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helybenhagyta azt. A másodfokú bíróság kimondta, hogy az elbocsátás alapjául szolgáló tanulmány nem volt nyilvános, így annak tartalma nem alkalmas arra, hogy a Kúria jó hírnevét olyan mértékben sértse, amely indokolná a legsúlyosabb munkajogi szankció alkalmazását.

A bíróság hangsúlyozta azt is, hogy a bírókat és a bírósági szervezetben dolgozó főtanácsadókat is megilleti a jog, hogy a bíróságok függetlensége érdekében kritikusan nyilatkozzanak. Az ítélet szerint az ilyen jellegű szakmai vélemények a demokratikus társadalom működésének is részét képezik, és azok tiltása nemcsak az érintettek alapjogait sértené, hanem a tudományos diskurzust is ellehetetlenítené.

A döntés szerint a vitatott megállapítások tényekkel és hivatkozásokkal alátámasztott szakmai véleménynek minősültek, így azok nem tekinthetők olyan súlyú jogsértésnek, amely az azonnali hatályú elbocsátást megalapozhatta volna. A bíróság ezért kimondta, hogy a Kúria elnöke aránytalan és jogellenes munkáltatói intézkedést hozott.

Fotó: MTI