Megkezdődött az uniós pénzek hazahozataláról szóló törvénycsomag vitája
Megkezdődött a parlamentben annak a törvénycsomagnak a vitája, amelyet a kormány az uniós források felszabadítása érdekében nyújtott be. A javaslat több területen is változtatna: szigorítaná a vagyonnyilatkozati rendszert, átláthatóbbá tenné a közbeszerzéseket, megerősítené a közadatok nyilvánosságát, és rendezné a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyét.

Megkezdődött a parlamentben annak a törvénycsomagnak a vitája, amelyet a kormány az uniós források felszabadítása érdekében nyújtott be. A javaslat több területen is változtatna: szigorítaná a vagyonnyilatkozati rendszert, átláthatóbbá tenné a közbeszerzéseket, megerősítené a közadatok nyilvánosságát, és rendezné a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyét.
A vita politikai felütését a napirend előtti felszólalások adták: Tarr Zoltán arról beszélt, hogy az 1989-es rendszerváltás hatalmas lehetőség volt Magyarország számára, de szerinte az ország ezzel végül nem tudott élni. Úgy fogalmazott, a Gyurcsány–Orbán-kormányok évtizedeket pazaroltak el, amelyeket már nem lehet visszakapni.
Magyar Péter a gyorsított tárgyalásról szóló szavazás után azt mondta, a fideszes képviselők azzal, hogy nem támogatták a sürgős tárgyalást, szerinte nem akarják, hogy Magyarország hozzájusson az uniós pénzekhez. Bóka János erre úgy reagált, hogy a kormány azért sietteti a vitát, mert nem akarja, hogy a nyilvánosság valóban megismerje a 110 oldalas javaslat részleteit.
Görög Márta igazságügyi miniszter expozéjában azt mondta, a javaslat egyszerre jogi, pénzügyi és morális természetű. Jogi, mert Magyarországnak teljesítenie kell azokat a feltételeket, amelyek nélkül nem férhet hozzá a befagyasztott uniós pénzekhez. Pénzügyi, mert önkormányzatokat, egyetemeket és magyar embereket érintő forrásokról van szó. Morális pedig azért, mert szerinte világossá kell tenni, hogy „a közpénz közpénz, a közvagyon közvagyon”. A miniszter szerint a vagyonnyilatkozatok csak akkor érnek bármit, ha azok valóban ellenőrizhetők, kereshetők, és a szándékos titkolásnak következménye van. A javaslat ezért érdemi ellenőrzési jogköröket adna az Integritás Hatóságnak. Görög úgy fogalmazott, ők nem díszletet építenek, hanem ellenőrzési rendszert.
A törvénycsomag másik fontos eleme, hogy a közbeszerzési dokumentumokat ingyenesen hozzáférhetővé kellene tenni. a kormány emellett megszüntetné azt a konstrukciót is, amelybn az állami vagyon alapítványi formába kerülve elveszíthette közvagyon jellegét, így Görög szerint a cél az, hogy 2026. augusztus 31-ig megszűnjön az a gyakorlat, amelyben közvagyon és közfeladat átláthatatlan alapítványi formában marad fenn.
A Fidesz és a KDNP részéről ugyanakkor többen is azt hangsúlyozták, hogy a javaslat szerintük szuverenitási kérdéseket vet fel. Bóka János, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, támogatnak minden olyan intézkedést, amely a magyar embereket segíti, és nem tartják károsnak, de ellenzik azokat a pontokat, amelyek szerintük a magyar politikai autonómia feladásához vezethetnek. A kekvák megszüntetését külön is bírálta, mondván, azt szerinte az Európai Bizottság sem kérte.
Orbán Balázs arról beszélt, hogy támogatja a korrupció elleni küzdelmet, de abból szerinte nem következhet a szuverenitás feladása, emellett attól is tart, hogy a kekváktól visszavett stratégiai vagyonelemeket később privatizálhatják. Hankó Balázs szintén az alapítványi modell mellett érvelt: szerinte azt nem a kormány erőltette rá az egyetemekre, hanem az egyetemekkel együttműködve, nemzetközi tanácsadói ajánlások alapján alakították ki.Azt kérdezte, a kekvák megszüntetése „politikai revans”-e, vagy az eredményeket nem akarják továbbvinni. Szerinte vagy a modellt, vagy legalább az abban lévő finanszírozási garanciákat meg kell tartani.
A Tisza képviselői ezzel szemben arról beszéltek, hogy az előző kormány hibái miatt Magyarország éveket veszített, és most gyorsan kell teljesíteni az uniós feltételeket. Sopov Ildikó szerint a javaslat híd az uniós pénzek és a magyar emberek között, Gerzsenyi Gabriella pedig úgy fogalmazott: az Unió nem hátra akarta hagyni Magyarországot, hanem a források nem oda mentek, ahova kellett volna.
A Mi Hazánk részéről Apáti István azt mondta, a törvénycsomag szakmai részeinek többségét támogatni tudják, mert szerinte is szélsőséges méreteket öltött a magyarországi korrupció. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást viszont elutasítják, helyette egy kizárólag magyar ügyészekből álló korrupcióellenes egységet hoznának létre.





