Alig száradt meg a tinta, már tovább akartak adni a fideszes belvárosi önkormányzat ingatlanjain

Két ingatlant is úgy értékesített a belvárosi fideszes önkormányzat, hogy a vevők vállalták: öt éven keresztül nem adnak túl rajtuk. Néhány hónappal később azonban az eredeti vételár többszöröséért hirdették meg mindkét ingatlant.

Az év elején eladott két ingatlanról a 444 derítette ki, hogy a vevők többszörös áron kezdték el hirdetni azokat, noha elvileg ötéves elidegenítési tilalmat vállaltak. Miután a lap kérdéseket küldött az ügyben, a hirdetések eltűntek.

Az ingatlanokat pályázat útján értékesítette az V. kerületi önkormányzat. Az egyik, Stollár Béla utcai, 179 négyzetméter alapterületű ingatlant 88,9 millió forintért adták el a nyertes pályázónak, ami mindössze 496 648 forintos négyzetméterárat jelent. A vevővel kötött szerződés öt évre szóló elidegenítési tilalmat is tartalmazott. Az ingatlan nem sokkal később mégis felbukkant egy hirdetésben, ezúttal már 260 millió forintért – tehát a vételár közel háromszorosáért.

A lap egy másik, Kálvin téri ingatlanról is írt, amelyet 235,4 millió forintért adott el az önkormányzat, most pedig 670 millióért kínálta ugyanaz az ingatlanközvetítő cég, amelyik a Stollár utcai hirdetést is kezelte. Mindkét ingatlant egy-egy gazdasági társaság vásárolta meg.

A portál kérdéseket küldött Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármesternek, ám ezekre nem kaptak választ. Telefonon utolérték viszont az ingatlanközvetítőt, akitől megtudták: mivel az ötéves elidegenítési tilalom valóban érvényben van, a tulajdonosok papíron nem az ingatlanokat, hanem az azokat birtokló cégeket kínálták eladásra.

A Kálvin téri ingatlant tulajdonló cég reakciójában azt írta, hogy a helyiség „kizárólag a piaci kereslet felmérése érdekében került meghirdetésre”, és nem áll szándékukban eladni azt.

A megkeresések után a hirdetések végül eltűntek.

Belváros-Lipótvárost húsz éve vezeti fideszes politikus: Rogán Antal nyolcéves polgármesterségét Szentgyörgyvölgyi Péter követte. Ez idő alatt a kerület hatalmas önkormányzati ingatlanvagyont értékesített, amelynek haszonélvezői sok esetben kormánypárti politikusok, rokonok, barátok vagy üzlettársak voltak.

A Belvárosi Önkormányzat a 444-en megjelent cikkre reagálva azt közölte, hogy mind a Stollár Béla utca 22., mind a Kálvin tér 3. szám alatti ingatlant nyílt pályázati eljárás keretében értékesítette az önkormányzat. Mindkét említett ingatlan felújítandó állapotú „iroda”, illetve „egyéb helyiség” besorolású ingatlan volt, tehát nem lakás.

Hozzátették, a Kálvin tér 3. (nem 5.) szám alatti az alapterület 331 nm (nem 388 nm), a vételár pedig 236 M Ft volt. Az ingatlanok forgalmi értékét minden esetben igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő ingatlan-értékbecslési szakértő állapítja meg, figyelembe véve a helyiségek adottságát, elhelyezkedését, műszaki állapotát. A szakvéleményben megállapított forgalmi érték a megajánlható minimum vételárként szerepelt a pályázati kiírásban.

Az önkormányzat szerint a Kálvin téri ingatlan „Befektetői tájékoztatóját” kettő gazdasági szereplő, a Stollár Béla utcai ingatlan Befektetői tájékoztatóját egy gazdasági szereplő váltotta ki és mindkét pályázatra egy ajánlat érkezett.

A kiíró által kiadott „Befektetői tájékoztató” a pályázók rendelkezésére bocsátott valamennyi információt tartalmazta. A Fővárosi Önkormányzatnak, mint elővásárlásra jogosultnak minden, a vonatkozó jogszabályok által előírt és a felek között kialakult több évtizedes gyakorlatnak megfelelő információ rendelkezésére állt az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló döntés meghozatalához. A Fővárosi Önkormányzat azonos információk alapján a korábbi években is minden alkalommal meg tudta hozni a döntését az elővásárlási jog gyakorlásáról, akár élt vele, akár nem.

A befektetői tájékoztató tartalmazta azt a tényt is, hogy a nyertes pályázóval kötendő adásvételi szerződésben 5 éves elidegenítési tilalom kerül kikötésre. Ennek megfelelően a nyertes pályázók ajánlatukban kötelezettséget vállaltak az 5 éves elidegenítési tilalom alapítására.

„Bár a földhivatali eljárásban az elidegenítési tilalom bejegyzése iránti kérelem ugyanolyan szerződési formában és kérelemmel került benyújtásra, az ingatlan-nyilvántartásba csupán a Kálvin téri ingatlan esetén került bejegyzésre. A szerződéses kötelem azonban mindkét érintett ingatlan esetén fennáll” – tette hozzá az önkormányzat.

Fotó: Google Maps