Kormányinfó: 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás érkezik, a vármegyékből újra megyék lesznek

Iskolakezdési támogatás bevezetéséről, az ügynökakták nyilvánosságáról, alkotmánymódosításokról, energiapolitikai változásokról, az aszályhelyzetről és nemzetközi segítségnyújtásról is döntött a kormány a szerdai ülésén.

A kormány szerdai ülését követő sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök és a kormányszóvivők a következő hónapokat meghatározó döntést ismertettek. A bejelentések között szerepelt egy új iskolakezdési támogatás bevezetése, az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatalának előkészítése, az Alaptörvény módosításának terve, valamint több energetikai és környezetvédelmi intézkedés is.

A kabinet elfogadta az elektronikai berendezésekre és veszélyes anyagokra vonatkozó szabályozások módosítását, amelyekre uniós előírások miatt volt szükség. A változtatás lehetővé teszi, hogy egyes speciális ipari és elektronikai alkatrészekben továbbra is használható maradjon az ólom, mivel ezekben az esetekben jelenleg nincs biztonságos helyettesítő anyag. A mentességek pontos körét és időtartamát is meghatározták.

Emellett négy energiatörvény módosítását is kezdeményezi a kormány, ami a helyreállítási alap forrásainak lehívását szolgálja. A kabinet szerint ennek eredményeként 868 milliárd forintnyi uniós támogatás válhat elérhetővé.

Nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat

Az úgynevezett 6-os kartonok és a nem minősített állambiztonsági iratok hozzáférhetővé válnak a nyilvánosság számára az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén. A személyes adatok egy részét azonban anonimizálják az érintettek védelme érdekében. A még minősített dokumentumokat egy szakértői bizottság vizsgálja felül, miközben megerősítik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepét. A kormány emellett arra kéri az állami intézményeket, hogy a birtokukban lévő releváns iratokat adják át a levéltárnak. 

Visszavonják az akkufeldolgozók kijelöléséről szóló szabályt

A kabinet arról is döntött, hogy megszünteti azt a jogszabályt, amely lehetővé tette a miniszter számára, hogy egyedi döntéssel jelölje ki az akkumulátor-újrafeldolgozók helyszínét. A jövőben ilyen lehetőség nem lesz. Szóba került a debreceni akkugyár esete is, Magyar Péter szerint a polgármesternek, Papp Lászlónak vállalnia kellene a politikai felelősséget a Debrecenben kialakult helyzetért, ezért a lemondását várja. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a polgármester az akkumulátorgyárak egyik legfőbb támogatója volt, és állítása szerint tisztában volt az üzemek környezetszennyezésével, valamint a határértékek túllépésével.

100 ezer forintos iskolakezdési támogatást vezetnek be

Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány egyszeri, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást biztosít a rászoruló családok számára. A miniszterelnök szerint az új jogosultsági rendszer kidolgozása időigényes, ezért átmenetileg a jelenlegi szociális támogatási rendszert használják.

A támogatás összesen mintegy 40 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetésnek. Jogosultak lesznek rá azok a gyermekek, akik tartós gyermeknevelési támogatásban vagy tartós betegség miatt járó ellátásban részesülnek, a sajátos nevelési igényű gyermekek, az egyszülős családokban élők, valamint a gyermekvédelmi intézményekben nevelkedők.

Az összeget két részletben folyósítják majd, az első 50 ezer forintot szeptemberben, a második 50 ezret pedig november végéig utalvány formájában kapják meg az érintettek. A kormányfő szerint 2027-re egy célzottabb támogatási rendszert dolgoznának ki.

A családi pótlék viszont 2008 január elseje óta változatlan, az emelésével kapcsolatban Magyar Péter azt mondta, hogy a kabinet jelenleg az iskolakezdési támogatást tekinti prioritásnak. A miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy a családi pótlék vagy más szociális juttatások emeléséről csak akkor lehet felelősen dönteni, ha már ismertté válnak a 2026-os költségvetés tényszámai és körvonalazódik a 2027-es büdzsé. 

Az aszály és a hőség is napirenden volt

A miniszterelnök beszámolt az elmúlt időszak hőségriadójáról és aszályhelyzetéről is. Elmondása szerint a közszolgálati szervek, a katasztrófavédelem és a honvédség összehangolt munkája segített kezelni a rendkívüli helyzetet.
A miniszterelnök elmondása szerint a víziközmű-rendszer rossz állapotban van, az ivóvíz 20–25 százaléka elvész a hálózatban. Úgy fogalmazott, hogy az előző kormány az elmúlt évtizedben nem fordított kellő figyelmet a vízhálózat fejlesztésére.

A tájékoztatón elhangzott, hogy 120 településen kellett vízkorlátozást bevezetni, országszerte 800 párakapu és 254 klimatizált helyiség segítette a lakosságot a hőség idején. A most érkezett hidegfront ugyanakkor jelentős viharkárokat okozott, ezért a miniszterelnök megköszönte a lakosság együttműködését.

Segítséget küld Magyarország Venezuelának

A kormány humanitárius segítséget nyújt a múlt heti, több ezer áldozatot követelő venezuelai földrengés károsultjainak is.
A kabinet 250 millió forint értékű segélycsomagot küld az Európai Unió koordinációs rendszerén keresztül, emellett 100 millió forint közvetlen támogatást biztosít a venezuelai állam számára a legsürgősebb feladatok ellátására.

További 50 millió forinttal támogatják a caracasi Magyar Ház működését, amely megnyitotta kapuit a rászorulók előtt. A tájékoztatás szerint magyar áldozata vagy sérültje nincs a természeti katasztrófának, ugyanakkor több magyar állampolgárt jelentős anyagi veszteség ért.

Alkotmánymódosítás készül

A kormány folytatja az Alaptörvény módosításának előkészítését. A végleges javaslatokat még ezen a héten, de legkésőbb a jövő héten az Országgyűlés elé terjeszthetik. Magyar Péter elmondta, hogy a beérkezett vélemények többsége szigorúbb szabályokat támogatott, például a képviselői összeférhetetlenségi előírások kiterjesztését vagy egyes megbízatások időtartamának csökkentését, ugyanakkor jogállami garanciákat erősítő javaslatok is érkeztek.

A tervezett módosítás részeként visszaállítanák a „megye” elnevezést a vármegyék helyett, a főispánok pedig ismét kormánymegbízottak lennének.

Rövidebb mandátumot kapnának az alkotmánybírók

A tájékoztatón szó esett az alkotmánybírák megbízatásának hosszáról is. Magyar Péter szerint több szakmai szervezet is kifogásolta, hogy egyes közjogi tisztségviselők jelenleg 12 évre kapnak mandátumot, ami több kormányzati cikluson is átível.

A kormány ezért azt javasolja, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása ismét hat évre szóljon a jelenlegi tizenkét év helyett. A miniszterelnök szerint ezzel erősödhetnek a demokratikus fékek és ellensúlyok, miközben csökkenne annak lehetősége, hogy egy kormány hosszú időre meghatározza a kulcsfontosságú intézmények összetételét.

A Kontroll tudósítása a kormányinfóról itt érhető el:

Fotó: Kontroll