A Sándor-palota nyilvánosságra hozta, Sulyok Tamás milyen érvekkel és kérdésekkel fordult a Velencei Bizottsághoz

„Az államfői kezdeményezés kiemelt jelentőségére, valamint az azzal kapcsolatban tapasztalt fokozott közérdeklődésre tekintettel” a Sándor-palota hétfőn közzétette, milyen kérdésekkel fordult a Velencei Bizottsághoz Sulyok Tamás még május végén, miután Magyar Péter őt, és több állami tisztviselőt is lemondásra szólította fel.

Sulyokék szerint a kormány kettős játékot játszik: miközben a Velencei Bizottság múlt heti látogatásakor még nyitottságot és együttműködést mutattak, 2026. július 6-án már sürgősséggel tárgyalták az alaptörvény-módosítást. A közlemény szerint a kormány úgy erőlteti ezt a folyamatot, hogy azt sem ígérték meg, hogy megvárják a bizottság válaszát - írja a Telex. 

A hétfőn nyilvánosságra hozott 22 oldalas dokumentum szerint Sulyok többek között az alábbi kérdésekkel fordult a Velencei Bizottsághoz:

•    egy parlamentáris demokráciában a nem közvetlenül megválasztott köztársasági elnöknek van-e politikai elszámoltathatósága a nemzetközi alkotmányjogi normák szerint;
•    ha nem állapítható meg ez a politikai elszámoltathatóság, a köztársasági elnököt az Alaptörvény vagy a jogszabályok megsértésének megállapítása nélkül is el lehet-e távolítani tisztségéből;
•    mivel járnak azok az alkotmányos normák, amelyek a nem közvetlenül választott, és a hatalmi ágak szétválasztásának rendszerén belül ellensúlyként működő köztársasági elnök leváltására vonatkoznak egy parlamenti demokráciában;
•    leváltható-e az ilyen köztársasági elnök olyan okok alapján, amelyek nem járnak jogsértés megállapításával;
•    a nemzetközi alkotmányjogi normák alapján hogyan kell értékelni azokat a miniszterelnöki nyilatkozatokat, amelyek arra utalnak, hogy a köztársasági elnöknek le kell mondania vagy el kell távolítani őt a tisztségéből, arra a feltételezésre alapozva, hogy lassíthatja az uniós források visszaszerzését;
•    milyen hatása van a kormány szándékának az Alaptörvény, köztársasági elnök eltávolítására vonatkozó jövőbeli módosítására és annak a nemzetközi alkotmányjogi normákkal való összhangjára;
•    illetve lehet-e összhangban az alkotmányjogi normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amelynek egyértelmű célja a törvényesen és szabályszerűen megválasztott köztársasági elnök tisztségéből való eltávolítása.

Sulyok a levelében a már benyújtott alaptörvény-módosítás kapcsán több súlyos aggályt is megfogalmazott. Érvelése szerint a tervezett módosítások személyre szabott jogalkotást valósítanak meg, sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, és alkalmasak az Alkotmánybíróság szerepének megkerülésére.

A Sándor-palota majdnem egy héttel azután tette közzé a Velencei Bizottságnak címzett levelet, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indított, mivel Sulyok hivatala megtagadta a válaszadást a TASZ hivatalos kérdésére. Akkor arra hivatkoztak, hogy a kért dokumentumokban szereplő érvek „döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, és a megismerhetővé tételük mind a Velencei Bizottság, mind a köztársasági elnök álláspontjának az eljárás során való szabad kifejtését, illetve a tevékenységük illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.

A Velencei Bizottság küldöttsége múlt héten Magyar Péter meghívására utazott Budapestre, ahol Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett a miniszterelnökkel és több kormánytaggal is egyeztetett. A látogatást követően az államfő hangsúlyozta, hogy méltányolja a bizottság elkötelezettségét a vitás kérdések rendezésében. Magyar Péter szintén fontosnak és eredményesnek nevezte a megbeszélést, és kiemelte: a testület nem fogalmazott meg kritikát a Tisza Párt azon alaptörvény-módosítási javaslatával szemben, amely az államfő elmozdítására irányul, és amelyet a miniszterelnök a hétvégén hivatalosan is benyújtott.

Kép: Sulyok Tamás/Facebook