Orbán felpörgette, Magyar folytathatja - a magyar társadalom alapjaiban bevándorlásellenes
A Republikon Intézet kutatása szerint az Orbán-kormány nem alapjaiban változtatta meg a migrációról alkotott társadalmi perspektívát, hanem egy eleve létező trendet használt ki. Megjegyzik azt is, hogy a Tisza-kormány a vitnyédi menekülttábor ügyével egy hasonlóan bevándorlásellenes álláspontra rendezkedik be.
A Republikon Intézet kutatása szerint az Orbán-kormány nem alapjaiban változtatta meg a migrációról alkotott társadalmi perspektívát, hanem egy eleve létező trendet használt ki. Megjegyzik azt is, hogy a Tisza-kormány a vitnyédi menekülttábor ügyével egy hasonlóan bevándorlásellenes álláspontra rendezkedik be.
A Republikon Intézet nemzetközi kutatásokra támaszkodva elemezte, hogyan vélekedik a magyar társadalom a bevándorlásról, és hol tart a migránsintegrációs politika tíz évvel a menekültválság kirobbanása után. Az elemzés fő megállapítása szerint Magyarországon az elmúlt tizenöt évben lényegében alig változott a bevándorlás megítélése; a Fidesz kampányai csak átmeneti, negatív kilengéseket okoztak a közhangulatban.
„Az ország lakossága konzisztensen elutasító volt a bevándorlással szemben, gyakorlatilag Európa legkirekesztőbb országa vagyunk huszonöt éve” – állapítja meg a kutatás. Bár a dokumentum szerint az „orbáni idegengyűlölet” 2015 és 2017 között járatódott csúcsra, az Európai Társadalomtudományi Kutatás (ESS) adatai azt mutatják: a bevándorlók elutasítottsága ebben az időszakban mindössze négy százalékponttal nőtt, miközben az évtizedes alapirányzat változatlan maradt.
A tanulmány felidézi: 2001-ből és 2005-ből is rendelkezésre állnak olyan adatok, amelyek lényegesen alacsonyabb elutasítottságot jeleztek. 2002-ben a válaszadók mindössze 25, 2005-ben pedig 35 százaléka választotta azt az opciót, hogy „egyet sem” fogadna be. A kutatók megjegyzik: bár a 2001. szeptember 11-i terrortámadások és az azt követő „terror elleni háború” globálisan rávilágított az amerikai paradigmaváltás és a fokozódó bevándorlásellenesség kapcsolatára, arra nincs bizonyíték, hogy ez a magyar közvéleményre érdemi hatást gyakorolt volna.
A hajlam ott van, a politika csak ezt használja ki
A jelentés kitért a jelenlegi és korábbi politikai vezetés felelősségére is:
„Sajnálatosan azt kell mondanunk, az Orbán-rendszer bevándorlásellenessége a magyar társadalomban már erősen jelen lévő hajlamon profitált, és amikor kellett, felerősítette azt. Amennyiben a Magyar Péter vezette kormány is bevándorlásellenes álláspontot képvisel majd – amit talán előre jelez a Vitnyédi menekülttábor-ügy napirendre tűzése –, azzal politikai értelemben racionálisan cselekszik. Így ugyanis a társadalom relatív többségének álláspontját képviseli egy olyan közegben, amelynek xenofóbiája nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.”
A Republikon kiemeli, hogy az integrációs politika hiánya és a társadalmi-politikai idegengyűlölet egymást erősítő jelenségek. A Migráns Integrációs Szakpolitika Index (MIPEX) 2025-ös adatai alapján Magyarország az európai uniós tagállamok között hátulról a hatodik helyen áll az integrációs szakpolitikák minőségében. Különösen az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, valamint az állampolgári jogokhoz való hozzáférés tekintetében teljesít kirívóan rosszul az ország.
Az erős elutasítást nem a migrációs nyomás indokolja
Az elemzés rávilágít arra is, hogy a kiugró magyar idegenellenességet nem indokolja az országnak a migrációnak való kitettsége, hiszen hazánkat sem célországként, sem tranzitországként nem éri akkora terhelés, mint a befogadóbb államokat. A kutatók szerint arra sem lehet hivatkozni, hogy a menekültek nem hajlandók integrálódni; valójában az látszik, hogy bizonyos országok – köztük Magyarország – szándékosan hanyagolják el az integrációs szakpolitikát.
Ezzel szemben olyan államok, mint Svédország, Spanyolország vagy Írország érdemi integrációs stratégiával rendelkeznek, és bár jelentős bevándorlással szembesülnek, mégis viszonylag alacsony az idegengyűlölet mértéke náluk.
„Magyarország nyomoráért nem a bevándorlók, hanem a hibás kormányzás évtizedei tehetők felelőssé, de az idegengyűlölet, úgy tűnik, nem a Fidesz találmánya. Orbán és pártja »mindössze« haszonélvezői voltak a közhangulatnak, és gerjesztették az indulatokat – egyszer a menekültek, másszor a melegek vagy az ukránok ellen, mindig az aktuális politikai céloknak megfelelően”
– zárul az elemzés, ami részleteiben ide kattintva érhető el.
Fotó: Facebook / Péter Magyar
