Financial Times: Felturbózott rendszerváltás zajlik Magyarországon

A Financial Times terjedelmes riportban mutatja be, miként alakult át Magyarország a Tisza Párt áprilisi, tektonikus választási győzelme óta, amely egyben a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a végérvényes lezárását is jelenti. A valódi kihívás a magas elvárásoknak való megfelelés lesz Magyar Péter kormányának számára.

A lap szerint a változások egyik jelképe volt, amikor az állami M1 híradását egy fekete képernyő szakította félbe a következő üzenettel: „A közmédia nem hazudhat. Elnézést kérünk, hogy ilyen sokáig ezt tettük.” Ezt követően felfüggesztették az M1 és a Kossuth Rádió hírműsorait, amíg azokat átszervezik a szerkesztői függetlenség helyreállítása érdekében – írja lapszemléjében a 24.hu. A londoni gazdasági lap szerint a médiában végrehajtott változtatások csak egy részét jelentik annak a széles körű átalakításnak, amelyet a Tisza-kormány „rendszerváltásként” definiál.

Alkotmányos forradalom?

A Financial Timesnak nyilatkozó Ungváry Krisztián történész szerint Magyarországon „alkotmányos forradalom” zajlik, amelynek célja az Orbán-korszakban kiépült államszerkezet teljes lebontása. A lap emlékeztet arra, hogy a Tisza kétharmados, alkotmányozó parlamenti többséget szerzett, így képes módosítani az alkotmányt, megváltoztatni a sarkalatos törvényeket és új vezetőket kinevezni a legfontosabb állami intézmények élére.

A kormány már felszámolta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, megszüntette a Fideszhez kötődő alapítványok kiemeltstátuszát, korlátozta a miniszterelnöki ciklusok számát, valamint eljárás indult a NER ideje alatt teljes mértékben kompromittálódott köztársasági elnök leváltására.

Korrupcióellenes alapállás

A Financial Times szerint a kabinet egyik legfontosabb célja az Orbán-rezsim korrupciós szövevényes hálózatának feltárása. Evégett megerősítették az Integritás Hatóságot, létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, valamint Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez is, amely így akadálytalanul vizsgálhatja az uniós forrásokat érintő visszaéléseket.

Tóth István János korrupciókutató szerint 2011 és 2023 között mintegy 19,3 milliárd euró értékű uniós közbeszerzés került Orbán Viktorhoz köthető körök kezébe. Becslése szerint ebből 3,2–5,5 milliárd euró közpénz tűnhetett el korrupció révén 

– írja a Financial Times.

Orbán Viktor és a csókosok köre célkeresztben

A lap értelemszerűen külön kitér az „aranykonvojügyre”, amelyben a hatóságok már kihallgatták gyanúsítottként Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetőjét, Orbán abszolút bizalmi emberét. Egy kiszivárgott ügyészségi dokumentum a volt miniszterelnököt is azok közé sorolja, akik érdemi döntéseket hozhattak az ügyben. 
A riport szerint a magyar társadalomban erős az igény arra, hogy az Orbán-korszak vezetőit elszámoltassák, ugyanakkor egyes korábbi fideszes szereplők arra figyelmeztetnek, hogy egy túl agresszív fellépés mártírrá teheti a volt kormányfőt.

Vannak, akik már a Tisza hatalmától tartanak 

A Financial Times a kormánykritikusok véleményét is bemutatja. Hegedüs Dániel, a berlini European Policy Institute szakértője szerint a Tisza kétharmados többsége lehetőséget teremt egy valódi demokratikus újrakezdésre, ugyanakkor kevés intézményi korlát maradt Magyar Péter hatalmával szemben. Egyes emberi jogi szervezetek szintén bírálták az alkotmánymódosítások egy részét, különösen azokat, amelyek mandátumuk lejárta előtt távolítanának el egyes tisztségviselőket.

A lap ír arról is, hogy a Tisza Párt népszerűsége továbbra is kiemelkedően magas, a társadalomban pedig erős az optimizmus az Orbán-korszak látványos lezárása után. A mozgalom eddigi összetartó erejét elsősorban a Fidesz-ellenesség jelentette, és a valódi próbatétel csak ezután következik. 

Az igazi kérdés az lesz, hogy az új kormány képes-e megfelelni azoknak a rendkívül magas várakozásoknak, amelyek a rendszerváltás hangulatában kialakultak 

– fogalmaz Gerendai Károly, a Sziget szülőatyja a riportban.