Lemondott Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, Magyar Péter szerint „újabb Orbán-bábtól szabadult meg” az ország

Lemondott Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, döntését az ügyészség függetlenségének megóvásával indokolta, míg a miniszterelnök úgy értékelte, hogy újabb, a korábbi kormányhoz kötődő közjogi szereplő távozott.

Nagy Gábor Bálint szerdán benyújtotta lemondását a legfőbb ügyészi tisztségről. Az erről szóló közleményt az ügyészség honlapján tették elérhetővé.

A távozó legfőbb ügyész közleményében azt írta, hogy az igazságszolgáltatás és ezen belül az ügyészség függetlenségének megőrzése a demokratikus intézményrendszer egyik alapköve. Hangsúlyozta, hogy az ügyészség nem válhat politikai küzdelmek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek színtere.

„Ennek egyértelművé tétele érdekében ma - az ideiglenes köztársasági elnök útján - az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnökhöz intézett nyilatkozatommal benyújtottam a lemondásomat, kezdeményezve, hogy megbízatásom 2026. augusztus 25-vel szűnjön meg” – fogalmazott.

Indoklásában arra is kitért, hogy az elmúlt időszakban szerinte a személyét ért támadások már jóval túlmutattak a szakmai és közéleti viták elfogadható keretein, és ezek a kritikák az általa vezetett ügyészi szervezetet is érintették. Állítása szerint megbízatását végig a jogszabályoknak megfelelően, kizárólag szakmai szempontok alapján látta el.

A közlemény szerint egyre gyakoribbá vált, hogy büntetőeljárások szereplői és ügyvédek saját ügyeiket felhasználva politikai támadásokat intéznek az igazságszolgáltatás, illetve az ügyészség ellen. Nagy Gábor Bálint úgy fogalmazott:

„Ezek a méltatlan kijelentések mára nemcsak engem és a tisztségemet érintik, hanem veszélyeztetik az ügyészség tekintélyét, sértik a függetlenségét, valamint az ott dolgozó több mint négyezer szakember munkájába vetett közbizalmat is”.

Szerinte rossz precedenst teremtene, ha a hivatalban lévő legfőbb ügyész leváltását azért kezdeményeznék politikai szereplők, mert nem az általuk elvárt módon alakulnak a folyamatban lévő büntetőeljárások. Véleménye szerint ez oda vezethet, hogy a mindenkori legfőbb ügyésznek politikai következményektől kellene tartania szakmai döntései miatt.

Hangsúlyozta, hogy lemondásának egyetlen oka az ügyészi szervezet érdekeinek védelme, mert álláspontja szerint az intézmény működése és függetlensége nem sérülhet a személye körül kialakult politikai konfliktusok következtében.

A lemondás előzménye, hogy Magyar Péter korábban ultimátumot adott több közjogi méltóságnak – köztük a legfőbb ügyésznek –, és május 31-ig kérte távozásukat. Az érintettek ezt követően is hivatalban maradtak, majd a múlt hétvégén Sulyok Tamás bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette a pozícióját.

A szerdai bejelentésre Magyar Péter a Facebook-oldalán reagált. Bejegyzésében azt írta:

„Az imént lemondott a legfőbb ügyész. Ezzel az ország újabb Orbán-bábtól szabadult meg, aki akadályozta a rendszerváltást. Uraim, ki lesz a következő?”

A lemondás indoklása politikai üzenetként értelmezhető

A Kontroll megkeresésére Kollarics Flóra alkotmányjogász azt nyilatkozta, hogy a legfőbb ügyész a hatályos jogszabályok alapján bármikor lemondhat tisztségéről, és ezt jogilag nem köteles megindokolni. Éppen ezért a lemondáshoz fűzött részletes közlemény szerinte elsősorban politikai üzenetként értelmezhető, amelyet annak fényében érdemes vizsgálni, hogy Nagy Gábor Bálintot az előző kormány mögött álló parlamenti többség választotta meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy jogi értelemben az ügyészség és a legfőbb ügyész függetlenségét az alkotmányos szabályok továbbra is biztosítják.

Véleménye szerint a jelenlegi szabályozás megfelelő garanciákat biztosít a politikai nyomás kizárására, a rendszer működése azonban nagyban függ attól is, hogy az azt vezető személyek megőrzik-e függetlenségüket, és szükség esetén fellépnek-e az esetleges jogellenes befolyásolási kísérletekkel szemben.

Arra a kérdésre, hogy az új legfőbb ügyész felülvizsgálhatja-e a korábbi ügyeket, Kollarics Flóra azt válaszolta: erre nincs általános jogosultsága. A már lezárt ügyeket csak a törvényben meghatározott esetekben lehet újranyitni – például új bizonyíték előkerülésekor –, míg a folyamatban lévő ügyekre vezetői jogkörein keresztül lehet ráhatása. Emellett belső vizsgálatok elrendelésével is hozzájárulhat az ügyészség átlátható működéséhez és a közbizalom erősítéséhez, különösen a nagy közérdeklődésre számot tartó ügyekben.
 

Fotó: Magyarország Ügyészsége / Youtube