Vízügy: hétvégén már tíz centivel is emelkedhet a Duna vízszintje

Történelmi jelentőségű aszály sújtja térségünket, a folyóvizeink rekordalacsony szinten csordogálnak. A vízpótlásra ilyen extrém időjárási viszonyok között csak korlátozott lehetősége van a vízügyi szakembereknek, de a Duna mentén szinte csak az időjárás kedvező változására számíthatnak, ami az előrejelzések szerint a hétvégére meg is érkezhet.

A vízhiány az egész országban gondot okoz, de leglátványosabb a Duna minden rekordot megdöntő alacsony vízállása, mellyel kapcsolatban számos tévhit kezdett terjedni az interneten.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság korábbi közleményben cáfolta azt az állítást, miszerint a Duna felső szakaszán bőven van víz, de Magyarországon valamit rosszul csinálnak, hiszen itt szinte kiszárad a folyó és negatív rekordokat döntöget a vízállás. De az a sokak által terjesztett megállapítás is tévhit, miszerint a felvízi országok "visszatartják" a Dunát és emiatt nincs Magyarországon víz.

A rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam, nem pedig a vízlépcsők tartós vízvisszatartása.

Ezt a megállapítást erősítette meg közösségi oldalán Gajdos László élő környezetért felelős miniszter is, aki a teljes Duna vízgyűjtőjét érintő aszállyal magyarázta a folyó hazai alacsony vízállását, egyúttal reagált azokra a feltételezésekre, miszerint a vizet mesterségesen elzárnák Magyarország elől.

Gajdos László szerint a Duna már a forrásvidékétől kezdve rendkívül kevés vizet szállít. Mint mondta: a magyarországi rekordalacsony vízállások nem helyi jelenségek, hanem az egész vízgyűjtő területet sújtó szárazság következményei. A Duna nem Magyarországon fogy el, már rendkívül kevés vízzel érkezik hozzánk.

A vízpótlással kapcsolatban megkérdeztük az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy jelen helyzetben milyen lehetőségeink vannak.

„A vízfolyások hazai szakaszain a vízszintek ezekben a napokban több helyen is megközelítik, illetve meghaladják az eddig mért legkisebb vízállást. A legtöbb helyen a csapadékhiány csak az elmúlt 30 napban 60-70 milliméternyi a sokéves átlaghoz viszonyítva, az elmúlt 5 évet vizsgálva pedig az 500 millimétert is meghaladja. A nyári hónapokban előforduló aszályos időszakokhoz képest is rendkívülinek tekinthető a jelenlegi.

Ennek ellenére, ahol ehhez a műszaki feltételek adottak, a vízügyi ágazat ma is vízpótlást, vízvisszatartást végez. A téli-tavaszi időszakban, illetve a nyáron ritkán előfordult vízhozamtöbbletekből betárazott vízmennyiségeket folyamatosan használjuk fel, például térségek vízellátásra, patakok vízhozamának kiegészítésére, vagy ökológiai célú vízpótlásra” – érkezett a válasz a vízügy sajtóosztályától, ahol a következő bekezdésekből az is kiderül, hogy erre a vízpótlása csak korlátozottan és az ország egyes részein van lehetőség.

Ebben a folyamatban például kulcsszerepe van a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszernek, amelynek kulcselemei a tiszalöki és kiskörei vízlépcső, valamint a Keleti-, a Nyugati és a Nagykunsági-főcsatorna. Az Európában egyedülálló összefüggő vízgazdálkodási egység segítségével, összehangolt módon szabályozzák a területén lévő folyók, csatornák vízkészleteit.

Megkérdeztük azt is, hogy a földalatti vízkészletet lehet-e egy ilyen vízpótlási folyamatban felhasználni.

„A felszín alatti vízbázisok stratégiai vízkészletnek minősülnek, amelyek elsődleges rendeltetése az ivóvízellátás biztonságának fenntartása. Ennek megfelelően a felszíni vízpótlás céljára történő igénybevételük csak eseti jelleggel, minden egyéb beavatkozási lehetőség kimerülését követően jöhet számításba, ugyanakkor ezzel kapcsolatosan több jogszabály tartalmaz közvetlen vagy közvetett korlátozást, tiltást” – hangsúlyozta az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

A Duna környezetében tehát csakis az időjárás kedvező változásaiban bízhatunk. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság legfrissebb előrejelzési adatai szerint csütörtöktől reménykedhetünk abban, hogy ez a szélsőséges vízhiány véget ér.

„A következő napokban nem várható a Duna, illetve más hazai vízfolyás vízhozamára jelentős hatással járó csapadék hazánk területén, illetve a külföldi vízgyűjtőkön. A jelenlegi előrejelzések alapján csütörtöktől van esély számottevő csapadékra az Inn, a Traun és az Ens vízgyűjtőin. Amennyiben ez az előrejelzett, átlagosan 10-20 miliméteres eső valóban leesik, akkor az már jelenthet néhány deciméteres vízszintemelkedést a Duna magyarországi szakaszán is, a hétvégétől. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy 4 napra előre a meteorológiai modellek is jelentős bizonytalansággal terheltek, és mindez hatványozottan jelentkezik az ezekből számolt hidrológiai előrejelzésekben. A jelenleginél kiszámíthatóbb, a Duna hazai szakaszának vízhozamát és vízszintjeit érintő előrejelzéseket a csapadék tényleges lehullását követően tudunk adni” – szögezte le a vízügy.

A Duna vízszintje ugyan továbbra is rendkívül alacsony Budapestnél, de az Országos Vízügyi Főigazgatóság legfrissebb adatai alapján már megindult egy lassú emelkedés.