Főkert: nem a locsolás a probléma, hanem a budapesti zöldfelületek túlélése
Értelmetlen volt az öntözés múlt heti kormányzati korlátozása a Főkert szerint, de a helyzetet gyorsan tizsztázták. A fővárosban szerintük nem az öntözés jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy a klímaváltozás miatt egyre nehezebb fenntartani a városi zöldfelületeket, miközben a jelenlegi szabályozás és a rendelkezésre álló források sem alkalmazkodtak az új helyzethez – erről beszélt Bardóczi Sándor főtájépítész és Dezsényi Péter, a BKM Főkert Divízió igazgatója egy szerdai sajtóbeszélgetésen.
Értelmetlen volt az öntözés múlt heti kormányzati korlátozása a Főkert szerint, de a helyzetet gyorsan tizsztázták. A fővárosban szerintük nem az öntözés jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy a klímaváltozás miatt egyre nehezebb fenntartani a városi zöldfelületeket, miközben a jelenlegi szabályozás és a rendelkezésre álló források sem alkalmazkodtak az új helyzethez – erről beszélt Bardóczi Sándor főtájépítész és Dezsényi Péter, a BKM Főkert Divízió igazgatója egy szerdai sajtóbeszélgetésen.
Az eseményt azt követően tartották, hogy a kormány egy 1995-ös jogszabályra hivatkozva első fokú vízkorlátozást hirdetett, amit kezdetben sokan úgy értelmeztek, hogy a fővárosi zöldfelületek öntözését is le kell állítani. A jogértelmezési vitát azonban egyetlen nap alatt sikerült rendezni: a főváros jogászai szerint a kormány nem rendelhetett el ilyen korlátozást Budapestre, a kormányhivatal pedig elismerte a téves jogértelmezést és elnézést kért.
A város hűtése fontosabb, mint valaha
Dezsényi Péter szerint Budapest már eleve rendkívül száraz időszak után kezdte a nyarat, ezért különösen nagy jelentősége van a zöldfelületek öntözésének.
A Főkert összesen mintegy 23 millió négyzetméternyi zöldfelületet kezel. Ebből körülbelül 4 millió négyzetméter olyan út menti terület, amelyet nem öntöznek, további 4,6 millió négyzetméter viszont kiemelt zöldterületnek számít. Ide tartoznak a nagy közparkok és turisztikai helyszínek, amelyek magasabb szintű vízellátást kapnak.
Dezsényi szerint ezek a parkok ma már valóságos "zöldmenedékek", ahol az emberek és az állatok is enyhülést találhatnak a hőségben, ezért különösen fontos a fenntartásuk.
Bár végül nem kellett teljesen leállítani az öntözést, a Főkert önkorlátozást vezetett be. Kidolgoztak egy öntözési prioritási mátrixot, amely meghatározza, hogy mely területek mikor és mennyi vizet kapnak. Ennek részeként több takarékossági intézkedést is fenntartanak.
Szombaton például leállították a díszszökőkutakat és az Erzsébet híd budai hídfőjénél működő vízesést is, elsősorban az energiafogyasztás csökkentése érdekében. Egyedül a Feneketlen-tó vízforgató rendszere működik tovább, mert az a tó vízminőségének fenntartásához szükséges.
Az igazgató elmondta azt is, hogy
a félreértések miatt többen a rendőrségen is feljelentették a Főkertet, amiért továbbra is öntözték a növényeket.
Budapesten nem a víz hiányzik
Bardóczi Sándor szerint Budapest helyzete alapvetően eltér az ország nagy részétől.
Mint fogalmazott, a főváros ivóvízellátása teljes egészében biztosított, a vízbázist a Duna medrének mélyéből nyerik, ezért Budapesten a vízkorlátozásnak jelenleg nincs valódi szakmai indoka.
Szerinte a vízhasználatot sokkal inkább az elektromos hálózat terhelése korlátozza, hiszen a kutak szivattyúi árammal működnek. Emiatt a főváros és a lakosság számára is azt javasolják, hogy lehetőség szerint a hajnali órákban öntözzenek, amikor kisebb a párolgási veszteség és a villamosenergia-rendszer terhelése is.
A főtájépítész szerint az elmúlt napok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a több mint harmincéves szabályozás már nem felel meg a megváltozott klímaviszonyoknak.
„1995-ben, ha nem locsoltuk volna a zöldfelületeket egy hétig, azt minden jelentősebb kár nélkül túlélte volna. 2026-ban már nem ez a helyzet” – fogalmazott.
Hozzátette: Budapest esetében az a felvetés is félrevezető, hogy ne ivóvízzel öntözzék a parkokat, mert a főváros ivóvize is a Duna természetes szűrésű vizéből származik. Más térségekben eltérőek a vízbázisok, de a Duna mentén ez más megítélés alá esik.
Elavult szabályok nehezítik a város zöldítését
Bardóczi szerint nemcsak a vízügyi szabályozás szorul korszerűsítésre.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a különböző közművek működését korszerű törvények szabályozzák, a fák védelmét ma is egy elavult kormányrendelet határozza meg. Emiatt gyakran ütköznek más közműfejlesztésekkel.
Ennek következménye, hogy ha például tíz veszélyessé vált fát szeretnének lecserélni, sok esetben a közművek miatt már csak hat új fának jut megfelelő méretű gyökérzóna.
A következő évtized a túlélésről szólhat
A két szakember szerint a következő évek legnagyobb kihívása nem új parkok építése lesz, hanem a meglévő zöldfelületek megőrzése.
Dezsényi Péter szerint Budapesten több mint ötven éve nem létesült igazán nagy közpark, miközben az épített környezet folyamatosan szorítja vissza a természetes területeket.
Úgy látja, reálisan arra kell felkészülni, hogy
a következő 10-15 évben a főváros faállományának akár 35-40 százaléka is eltűnhet és cserét igényel, elsősorban az idős fák közül. Ez nemcsak a városképet alakítja át, hanem komoly társadalmi és politikai feszültségeket is okozhat.
Szerinte a budapestiek egy "hullámvölggyel" fognak szembesülni, amikor egyszerre sok fa pusztul el vagy cserélik azokat, miközben az új telepítéseknek évtizedekre van szükségük ahhoz, hogy ugyanazt a hűtő és ökológiai szerepet betöltsék.
Több pénz és új technológia kell
A Főkert már elindított egy technológiaváltási programot is. Ennek célja, hogy minél több helyen automata öntözőrendszerek működjenek, valamint ahol lehet, ne ivóvízből, hanem fúrt kutakból biztosítsák az öntözést. Ilyen fejlesztések már zajlanak a Margitszigeten és a Sziget Fesztivál területén is.
Decemberben országos szakmai konferenciát rendeznek, ahol a települések megoszthatják egymással a technológiai tapasztalatokat, valamint az új, a megváltozott klímát jobban tűrő fafajok alkalmazását is egyeztetik.
Felmerült az is, hogy a főváros zöldterületei egységes kezelésbe kerülhetnének-e. „Szoktunk róla álmodni” – válaszolta erre Dezsényi Péter.
Bardóczi hozzátette, hogy már elkészült egy olyan előkészített szakmai koncepció, amely egységes városi fenntartást és egységes szabályozást vezetne be, hasonlóan a Bécsben működő rendszerhez.
A jövő fejlesztései között a szakemberek kiemelték a Rákosrendezőn tervezett nagy közparkot, valamint remélik, hogy Észak-Csepel zöldterületi fejlesztése is elindulhat. Ugyanakkor hangsúlyozták: rövid távon nem az új parkok létrehozása a legégetőbb feladat, hanem a meglévő zöldfelületek megőrzése.
Ehhez azonban a jelenlegi finanszírozás sem elegendő. Bardóczi Sándor szerint
a Főkert jelenleg évi 7,6 milliárd forintból gazdálkodik, miközben az alapfeladatok megfelelő ellátásához 14-15 milliárd forintra lenne szükség.
