Melléthei-Barna Márton: nincs még döntés a közvetlen elnökválasztásról

Legkorábban 2027 végén lehet arról szó, hogy az emberek közvetlenül választhassanak köztársasági elnököt, és csak azt követően, hogy az év őszén megszületett az ország új alkotmánya – vélekedett Melléthei-Barna Márton a Magyar Hangnak adott interjújában. 

A Tisza Párt frakcióvezető-helyettese ugyanakkor azt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy még nincs végleges döntés arról, hogy lesz-e közvetlen köztársaságielnök-választás Magyarországon.

Ha viszont az a döntés születik, hogy a köztársasági elnököt továbbra is közvetve, a képviselők válasszák meg, úgy Melléthei-Barna nem látja akadályát annak, hogy Baka András kitöltse mandátumát. 

A közelmúltban megválasztott, és a mai nappal hivatalba lépett köztársasági elnöktől a frakcióvezető-helyettes kívánatos hozzálásnak gondolja, hogy szükség esetén a Tiszával szemben is kész legyen fellépni, amit egyébként Baka maga is hangsúlyozott beiktatásakor.   

 A Polgár Judit jelölése körül kialakult zavart Melléthei-Barna egy kommunikációs félreértéssel magyarázza, ahol is szerinte nem volt tisztázva, hogy mit is jelent valójában a társadalom részvétele egy ilyen ügyben, Magyar Péter politikai stílusával kapcsolatban pedig azt mondta, hogy a Tisza vezetője az ország kevés valóban profi politikusának egyike, és az eddigi váratlan húzásai többnyire sikeresnek bizonyultak. 

A frakcióvezető-helyettes feleleges riogatásnak tartja az ÁVH emlegetését a frissen felállított vagyonvisszaszerzési hivatallal kapcsolatban; az intézmény célja egyértelműen a korrupcióelleni küzdelem lesz, és ugyanolyan jogi korlátok kötik majd működése során, mint más állami hatóságokat.

Melléthei-Barna úgy véli, hogy túl sok a kétharmados jogszabály, ami megköti a mindenkori egyszerű parlamenti többséget kezét, és bár szükséges az alaptörvényen, alkotmányon kívül más jogszabályok stabilitását kétharmados szabályokkal biztosítani, de megítélése szerint jelenleg túl sok ilyen jogszabály van. 

Szerinte indokolt kivételek vannak, így például az állami vagyonról és a termőföld védelméről szóló törvényeket eredetileg kivették volna a kétharmados jogszabályok köréből, de végül azok visszakerültek.

A politikus az interjúban visszautasította a Fidesz állítását, miszerint az uniós források megszerzéséhez szükséges jogszabályok egy „salátatörvényben” szerepeltek volna különféle, oda nem illő elemekkel. Szerinte a csomag minden pontja az uniós pénzek lehívásához volt szükséges, és nem léteztek a kormánypárt által emlegetett „titkos paktumok”.

Kép: Facebook/Melléthei-Barna Márton