Bod Péter Ákos és Kéri László szerint rendszerváltás zajlik, de a Tisza-kormány valódi gazdaságpolitikája még nem látszik

A kormány első száz napjáról beszélgetett Gulyás Balázs, a Kontroll főmunkatársa Bod Péter Ákos közgazdásszal és Kéri László politológussal. A beszélgetésben szóba került, hogy valóban rendszerváltás történt-e, milyen gyorsan épült fel az új államapparátus, hogyan változott Magyarország európai megítélése, mikor kezdődhet az elszámoltatás, és mi derülhet ki az új kormány gazdaságpolitikájáról.

A beszélgetés apropóját az adta, hogy augusztus 20-án száz napja lesz hivatalban a Tisza-kormány. Gulyás Balázs arra kérte vendégeit, hogy emeljenek ki három-három olyan változást, amely szerintük meghatározó volt az első száz napban.

Bod Péter Ákos szerint a száz nap egyik legfontosabb jellemzője a gyorsaság, ugyanakkor szerinte éppen az államapparátus felépítése az a terület, ahol a vártnál lassabban haladt a kormány. A közgazdász szerint rendkívül gyorsan alakult át a kormányzati struktúra, és a kétharmados parlamenti többség miatt az alkotmány módosítása is rövid idő alatt megtörténhetett.

Kéri László ugyanakkor már az elején megkérdőjelezte, hogy egyáltalán helyénvaló-e a klasszikus „első száz nap” mércéjével vizsgálni az új kormányt. Szerinte ugyanis nem egyszerű kormányváltás történt, hanem rendszerváltás. Bod Péter Ákos ezzel lényegében egyetértett, hozzátéve, hogy ő már korábban is arra számított, hogy az Orbán-rendszer véget ér, azt azonban még röviddel a választás előtt sem lehetett tudni, hogy az új erő kétharmados többséget szerez.

Kéri szerint a választás népítélet volt

Kéri László a rendszerváltás mellett elsősorban a választási eredmény súlyát hozta fel érvként. Szerinte a magyar választók soha korábban nem produkáltak ilyen mértékű elmozdulást a politikai támogatottságban az elmúlt évtizedekben. Véleménye szerint az egyéni választókerületekben elért eredmény és a magas részvétel egyértelmű politikai ítéletet jelentett az előző rendszerrel szemben.

Kéri szerint ráadásul már a Tisza programjából is kiolvasható volt, hogy nem egyszerű kormánycserére készülnek. A párt programja és korábbi rendezvényei alapján szerinte már korábban egyértelművé tették, hogy alapvető változásokat akarnak az állam működésében.

Bod Péter Ákos ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni: száz nap alatt természetesen nem lehet teljes rendszert váltani. Szerinte az első száz nap inkább azt mutatja meg, milyen irányba indul el az új kormány.

A beszélgetésben szóba került az új kormány szerkezete is. Kéri László szerint már önmagában az jelentős változás, hogy teljesen új kormányszerkezetet kellett létrehozni, miközben a politikai elit szinte teljes egészében kicserélődött. Külön kiemelte a nők szerepét az új hatalmi struktúrában: szerinte korábban nem volt példa arra Magyarországon, hogy a legszűkebb politikai vezetésben ilyen sok nő töltsön be stratégiai pozíciót. Ezt a politikai normalizálódás egyik jeleként értékelte.

Lassú volt az államapparátus felépítése

A szakértők szerint az első száz nap egyik érdekes ellentmondása, hogy miközben a kormány bizonyos területeken rendkívül gyorsan cselekedett, az államigazgatás teljes felépítése hosszabb időt vett igénybe.

Kéri László szerint ennek nem feltétlenül az új kormány felkészületlensége az oka. A korábbi rendszerben ugyanis szerinte egy szakmai, technokrata állami tisztviselőnek komoly kockázatot jelenthetett volna, ha ellenzéki párthoz csatlakozik vagy nyíltan támogatja azt. Így azok a szakemberek, akik nem politikai szereplők, hanem a közigazgatás működtetésében jártas technokraták, csak a választás után vállalhattak szerepet az új kormányban.

Bod Péter Ákos szerint ezért az államapparátus lassabb kiépülése inkább jellemző, mintsem kritika. A politikai államtitkárok gyorsan megtalálták a helyüket, a közigazgatási és szakmai pozíciók betöltése azonban hosszabb folyamatnak bizonyult.

„Vissza Európába” – gyorsan javult Magyarország nemzetközi megítélése

Kéri László szerint ugyanakkor van olyan terület, ahol meglepően gyors változás következett be: Magyarország európai és nyugati szövetségi rendszerbe való visszakapcsolása.

A politológus szerint a kormány első heteiben egymást követték a külföldi találkozók, és Varsótól Bécsen és Párizson át Berlinig, illetve Brüsszelig rövid idő alatt kialakultak az új kormány nemzetközi kapcsolatai. Kéri saját tapasztalatait is felidézte, mivel Varsóból és Bécsből is tudósított, és szerinte látványos volt, mennyire pozitív fogadtatásban részesült az új magyar kormány.

A két szakértő az uniós pénzek kérdését is érintette. Bod Péter Ákos szerint azonban nem önmagában az a legfontosabb, hogy Magyarország hozzájut-e az uniós forrásokhoz, hanem az, hogy teljesíti-e azokat a jogi és intézményi feltételeket, amelyek az uniós tagsághoz kapcsolódnak.

Szerinte az előző kormány konfliktusai miatt már maga a magyar uniós tagság alapja is veszélybe került, és ennek a kockázata a választás után megszűnt. Az árfolyam szerinte azonnal jelezte, hogy a piac is érzékelte a változást.

Az elszámoltatás lehet a következő hónapok egyik legnagyobb kérdése

Kéri László szerint az utcán is rendszeresen megkérdezik tőle, hogy mikor kezdődik az elszámoltatás, és mikor kerülnek felelősségre azok, akiket a korábbi rendszer visszaéléseivel hoznak összefüggésbe.

Bod Péter Ákos szerint azonban fontos különbséget tenni a politikai igény és a jogállami eljárás között. Szerinte ha valóban jogállami keretek között működik az ország, akkor a felelősségre vonásnak bizonyítékokon, nyomozáson, ügyészségi eljáráson és bírósági döntésen kell alapulnia. Ez szükségszerűen hosszabb folyamat.

Kéri László szerint közben egyre több olyan ügy kerülhet elő, amelyeknél a túlárazás, a közpénzek felhasználása és az állami döntéshozók felelőssége is vizsgálható. A beszélgetésben elhangzott egy, a vendég által idézett becslés is, amely szerint bizonyos építőipari körök az uniós pályázatokhoz kapcsolódó túlárazásokból jelentős, ezermilliárdos nagyságrendű profitot érhettek el. A beszélgetés résztvevői szerint ezeknél az ügyeknél azt is vizsgálni kell majd, hogy ki írta alá az állami szerződéseket, és milyen jogi felelősség állapítható meg.

A szakértők szerint ugyanakkor az elszámoltatásnál a társadalom türelme is próbára lesz téve. Kéri külön hangsúlyozta: nem lehet a kormányzati hatalom eszközeivel „lenyakazni” az előző rendszer szereplőit, ha az új kormány valóban jogállami rendszert akar létrehozni. A médiának szerinte ebben szintén felelőssége van: az ügyeket napirenden kell tartania, de nem szabad azt a látszatot keltenie, hogy a jogi folyamatokat át lehet ugrani.

A gazdaságpolitika még nem dőlt el

Bod Péter Ákos szerint az első száz nap egyik legfontosabb megválaszolatlan kérdése, hogy milyen gazdasági rendszert akar kialakítani a Tisza-kormány.

A közgazdász szerint az előző rendszerben kialakult állami beavatkozások – az ársapkák, az árakba történő közvetlen beavatkozások és a vállalatokra gyakorolt politikai nyomás – egy vegyes, erősen államközpontú gazdasági modell részei voltak. A kérdés most az, hogy az új kormány fokozatosan a versenyre és a piaci mechanizmusokra épülő gazdaság felé mozdul-e el.

Bod szerint erre egyelőre nincs egyértelmű válasz. A kampányban ugyanis olyan kijelentések is elhangzottak, amelyek arra utaltak, hogy bizonyos árkorlátozó intézkedéseket fenntartanának, miközben az új kormány több meghatározó gazdaságpolitikai szereplője egyértelműen piacgazdasági irányt képvisel.

A közgazdász szerint ezért a következő hónapok, különösen az új költségvetés elkészítése lesz döntő. Az első száz napban még nagyrészt az előző kormány által kialakított költségvetési keretek között kellett működni, ősszel azonban már az új kormány saját költségvetési döntései mutathatják meg, milyen gazdaságpolitikát akar valójában folytatni.

A szeptembertől decemberig tartó időszak lehet a valódi próba

Bod Péter Ákos szerint ezért nem feltétlenül az első száz nap alapján érdemes megítélni a kormány gazdaságpolitikáját. A szeptember és december közötti időszak, valamint a 2027-es költségvetés már sokkal többet elárulhat arról, hogy a kormány milyen kompromisszumokat köt az ígéretek, a kiadások és az örökölt költségvetési hiány között.

A beszélgetésben az is szóba került, hogy a Tisza-kormány állítása szerint több ezer milliárd forintnyi forrást sikerült „visszaszednie” az oligarcháktól. Bod Péter Ákos szerint azonban fontos pontosítani, hogy ez nem feltétlenül ténylegesen befolyt készpénzt jelent. Sok esetben arról van szó, hogy az állam bizonyos korábbi kötelezettségvállalásokat nem teljesít, vagy nem fizet ki olyan összegeket, amelyeket az előző kormány már előkészített.

A közgazdász szerint a vagyonvisszaszerzésnek ugyanakkor lehet jelentősége: ha egy korábban magánkézbe került vagyonelem visszakerül az államhoz, az növeli a nemzeti vagyont. Ez azonban önmagában nem oldja meg a költségvetési hiány problémáját. Ahhoz a költségvetés teljes szerkezetét kell átalakítani.

„A ragtapaszt minél előbb le kell rántani”

A beszélgetés végén a szakértők abban egyetértettek, hogy az új kormány előtt komoly döntések állnak.
Kéri László a „ragtapasz” hasonlatával azt hangsúlyozta: ha fájdalmas gazdasági intézkedésekre van szükség, azokat érdemes lehet minél hamarabb meghozni. Szerinte jelenleg még erős a kormány társadalmi támogatottsága, ezért könnyebb lehet elmagyarázni a választóknak az örökölt problémákat és az azok megoldásához szükséges lépéseket.

A politológus szerint Magyar Péter kommunikációja ebben új kormányzati technikát is jelenthet. A paksi helyzet kapcsán például azt látta, hogy a miniszterelnök közvetlenül próbálta bevonni a közvéleményt a kormányzati döntések és dilemmák megértésébe. Szerinte ez nem pusztán politikai kommunikáció, hanem olyan módszer, amellyel a kormány saját szavazóbázisát is közelebb hozhatja a döntésekhez.

A beszélgetés összképe alapján Bod Péter Ákos és Kéri László szerint az első száz nap legfontosabb tanulsága, hogy az új kormány iránya már kirajzolódik, de a végleges kép még nem állt össze. A politikai rendszer átalakítása gyorsan megkezdődött, Magyarország nemzetközi pozíciójának rendezése látványosan felgyorsult, az államapparátus kiépítése azonban lassabban haladt.

A következő hónapokban ugyanakkor már nehezebb lesz a száznapos türelmi időre hivatkozni: az új költségvetés, a gazdaságpolitikai irány, az elszámoltatás és a jogállami intézmények működése egyaránt megmutatja majd, hogy az első száz nap valóban egy új politikai rendszer kezdete volt-e, vagy csak egy rendkívül gyors kormányváltás. A beszélgetés résztvevői szerint erre decemberre már jóval pontosabb válasz adható.

Fotó:Kontroll