Vitézy: A kirívó gyorshajtások mellett nem lehet tétlenül elmenni

A válaszadók csaknem 70 százaléka teljes mértékben egyetért azzal, hogy a kirívó gyorshajtás már önmagában, baleset nélkül is súlyosabb következményekkel járjon a jelenleginél – derül ki a közlekedési tárca július közepén indított közlekedésbiztonsági társadalmi párbeszédének eddigi eredményeiből. A kérdőív kiértékelése szeptember 9-e után kezdődik, a téma aktualitását pedig különösen erőssé teszi a napokban Siófokon történt, gyorshajtás okozta halálos gázolás.

Az említett baleset még augusztus 11-én történt Siófok belterületén a délutáni órákban, amikor egy Mercedes-AMG CLA 35 18 éves vezetője elgázolt egy előtte szabályosan haladó kerékpárost, aki a helyszínen azonnal az életét vesztette. 

A baleset okozója egy 18 éves enyingi fiatal, aki két hónapja szerezte meg a jogosítványát, az autó ütközés előtti sebessége nagyjából 100 km/óra volt, ami figyelembe véve, hogy azt az érintett útszakaszon 40-es sebességkorlátozás van érvényben „rettentően nagy sebesség” – mondta a Telexnek Boncsér Sándor igazságügyi gépjármű műszaki szakértő. 

Az autós az ütközés előtti pillanatban ugyan még megpróbált korrigálni és  elrántotta a kormányt, a manőver azonban a nagy sebesség miatt már kivitelezhetetlen volt, a gázolás után az autó kidöntött egy beton lámpaoszlopot, a Mercedes jobb első futóműve kiszakadt, majd az autó a tetejére borult. 

Ha nem ér ilyen tragikus véget ez a száguldozás, és nem okoz balesetet, akkor a 40-es táblánál közel 100 km/órával hajtó autós valószínűleg megúszná egy szabálysértési bírsággal – írta Facebook bejegyzésében az esettel kapcsolatban Vitézy Dávid közlekedési miniszter.  

Szerinte a mostani tragédia is megmutatja: a kirívó gyorshajtások mellett nem lehet tétlenül elmenni, ezért gondolják úgy, hogy ideje felülvizsgálni a jelenlegi szabályokat. 

Ma a kirívó gyorshajtás – ha nem történik baleset – önmagában nem feltétlenül bűncselekmény. Pedig nagyon nem mindegy – érvel bejegyzésében Vitézy, hogy valaki néhány kilométer/órával lépi túl a sebességhatárt, vagy lakott területen annak két-háromszorosával hajt, ezzel súlyos veszélynek téve ki mindenkit maga körül.

A július közepén elindított közlekedésbiztonsági társadalmi párbeszédben ezért külön is rákérdezett a tárca arra is, hogy járjon-e a kirívó gyorshajtás önmagában, baleset bekövetkezése nélkül is súlyosabb, akár büntetőjogi következményekkel.

A jelenleg leadott válaszok alapján hatalmas többségben vannak azok, akik ezzel teljes mértékben egyetértenek: ők a válaszadók csaknem 70 százalékát teszik ki. De ennél is többen, több mint 80 százaléknyian gondolják úgy, hogy ha valaki gyorshajtással súlyos sérülést vagy halált okoz, szigorúbban büntessék, mint eddig.

A siófoki esettel kapcsolatban a település polgármestere kifejtette, hogy szerinte őrizetbe kellene venni a visszaeső szabálysértőket, hogy „járja át őket a fogdaszag”. Szorgalmazta a kirívó szabálysértések elkövetéséhez használt járművek lefoglalását, és azt is, hogy a bírságok összegét igazítsák a szabálytalankodók vagyoni helyzetéhez. Arról is írt, hogy az elmúlt években kénytelen volt végignézni, ahogy a fideszes kormányzat ledarálta a rendőri hivatást, a fiatal rendőrök tömegesen szereltek le, és most hiányoznak az utcáról.

Lengyel Róbert arról is írt az egyik posztjában, hogy a Batthyány utcai balesetet megelőző hónapokban három fix sebességmérő pont, úgynevezett traffibox beszerzéséről döntött a város, de korábban is telepítettek már sebességmérőket, noha a gyorshajtóktól származó bírságbevételek nem Siófokhoz folynak be, hanem az állami költségvetésbe.
A Somogy megyei Rendőr-főkapitányság halálos közúti baleset gondatlan okozása vétség elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást az ügyben, ami miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a kiszabható büntetés. 

Kép: Vitézy Dávid/Facebook