Visszaüt a rejtőzködés, újabb uniós pályázatból zártak ki egy Mészáros-érdekeltséget
Az agrártárca visszavonta a Gallicoop pulykafeldolgozónak korábban megítélt támogatást, néhány hete a Magyar Fejlesztési Banknál járt ugyanígy Mészáros Lőrinc érdekeltsége. Mindkét esetben a végső haszonhúzókat rejtegető magántőkealapos konstrukció volt a kizárás oka.
Az agrártárca visszavonta a Gallicoop pulykafeldolgozónak korábban megítélt támogatást, néhány hete a Magyar Fejlesztési Banknál járt ugyanígy Mészáros Lőrinc érdekeltsége. Mindkét esetben a végső haszonhúzókat rejtegető magántőkealapos konstrukció volt a kizárás oka.
Az Orbán-kormány agrárminisztériuma március 4-én arról tájékoztatta a Gallicoop Zrt.-t, hogy a társaság nyert az Élelmiszeripar Bajnokai Programban részt vevő vállalkozások üzemfejlesztéseire kiírt pályázaton. A TISZA-kormány július második felében azonban visszavonta a támogatást, és kizárta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó pulykafeldolgozót a "kiválósági" programból.
A Mészáros Csoport közölte, hogy bírósághoz fordulnak, és minden rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséggel élni fognak. A Gallicop a pénzből vágóhídi kapacitásait bővítette volna, továbbá technológiai és beszállítói fejlesztéseket is végrehajtott volna. A Gallicoop szerint, ha a döntés mögött politikai szempontok állnak, az a magyar vállalatot versenyhátrányba hozhatja a német, francia vagy lengyel konkurenciával szemben, aminek hosszabb távon az exportpiac szűkülése lehet a következménye. A Mészáros Csoport fontosnak tartotta megjegyezni, hogy munkavállalói között volt Gombár Dávid Pál, a Tisza Párt egyik Békés megyei országgyűlési képviselője.
2021-ben került Mészáros Lőrinchez a piacvezető pulykafeldolgozó
A Gallicoop Zrt.-t 2021 szeptemberében vásárolták meg Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapok. A cég ezt megelőzően is részesült állami támogatásban: a Pénzügyminisztérium néhány hónappal korábban 731,9 millió forintos támogatási szerződést kötött a társasággal.
Az Agrárminisztérium 2023 augusztusában jelentette be az Élelmiszeripar Bajnokai Program létrehozását, aminek fontos céljaként a hazai élelmiszeripar szuverenitásának megerősítését jelölték meg.
Egy 2024 végi kormányhatározatból derült ki, hogy a Gallicoopot bevették a programba, az előző agrárminiszter pedig feladatul kapta a pályázati rendszer kidolgozását az uniós agrártámogatások terhére.
A jelenlegi agrrártárca a Gallicoop támogatásáról a hvg.hu-nak azt írta, hogy az uniós program "transzparens pályázati rendszerében kiemelten gyors elbírálásra került az »élelmiszerbajnokok« számára egy pályázati felhívás, amelynek egyetlen nyertese a Gallicoop Zrt. volt. A cég ennek keretében két projekttel összesen 33 milliárd forint támogatást nyert el – ez a többi feldolgozóüzemi pályázaton szabályosan támogatást elnyerő vállalkozások számára megítélt támogatási összeg több mint hatszorosa".
Vastagon nyereséges vállalat
A Gallicoop pénzügyi eredményei alapján jelentős és nyereséges élelmiszeripari vállalatnak számít. A társaság konszolidált nettó árbevétele 2025-ben 87,2 milliárd forint volt, amelyből 34,4 milliárd forint származott exportból.
Az üzemi eredmény 6,2 milliárd, az adózott eredmény pedig 5,4 milliárd forintot tett ki. A cég sem 2024-ben, sem 2025-ben nem fizetett osztalékot a tulajdonosainak.
A társaságnak 2025 végén kétmilliárd forintnyi, öt évnél hosszabb lejáratú beruházási hitele volt, ami arra utal, hogy jelentős fejlesztéseket finanszírozott a piacról.
A magántőkealapok a hunyók
Az Alaptörvény 39. cikkének (2) szakasza rögzíti, hogy "a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok".
Az átláthatóságot a nemzeti vagyonról szóló törvény is megköveteli.
A Gallicoop felvásárlásánál alkalmazott magántőkealapos konstrució az átláthatóság ellen megy, ez a befektetési forma a végső tulajdonosok, haszonhúzók elfedését szolgálja. A TISZA-kormány szakminisztériuma erre hivatkozva vonta meg az uniós támogatást a cégtől.
Az ugyancsak Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Titász Áramhálózati Zrt.-t, ami villamosenergia-elosztói tevékenységet végez, szintén az átláthatósági kritériumok megsértésére hivatkozva zárta ki a közelmúltban a Magyar Fejlesztési Bank egy uniós támogatási programból. Az Opus Titász tulajdonosi szerkezetében ugyancsak van magántőkealap.
Fotó: Gallicoop Zrt.
Jön az átláthatósági törvénycsomag
Nehezebb lesz a rejtőzködés a magántőkealapok és a kockázati tőkealapok – együttes néven zártkörű befektetési alapok – végső tulajdonosai, haszonhúzói számára. Az ország átláthatóbb működése érdekében a kormány több területet érintő törvénymódosításokra készül – jelentette be Görög Márta igazságügyi miniszter.
A zártkörű befektetési alapok tényleges tulajdonosainak azonosítására vonatkozó szabályokat szigorítják és pontosítják. Az elmúlt tizenhat évben a magántőkealap lett az új offshore, a NER milliárdosai – Mészáros Lőrinctől kezdve Tiborcz Istvánon át Szíjj Lászlóig – előszeretettel használták ezt a befektetési konstrukciót vagyonrejtegetésre. A transzparenciát növelő intézkedések a közbeszerzési piacot is „kifehéríthetik”. A közadatnyilvántartást kereshetővé teszik, a nyilvántartásra kötelezettek körét pedig bővítik.
