Átalakítaná a KATA-t a kormány, a 14. havi nyugdíjnál pedig jöhet a rászorultsági elv

Kármán András szerint egyszerűbbé tennék a kisadózók helyzetét, a KATA átalakításának részleteit azonban egyelőre nem ismertette. A pénzügyminiszter a 14. havi nyugdíjról azt mondta, még nincs döntés, de a juttatásnál szerepet kaphat a rászorultság. A kormány közben az év végéig 700 milliárd forintot faragna le a pazarlónak vagy túlárazottnak tartott kiadásokból.

A kormány már dolgozik a KATA szabályainak átalakításán – mondta Kármán András csütörtök reggel a Kossuth Rádióban. A pénzügyminiszter konkrétumokat nem közölt, csak annyit mondott, hogy egyszerűbb adózást szeretnének kialakítani a kisadózók számára.

A beszélgetésben a 14. havi nyugdíj is szóba került, mely kapcsán Kármán nem adott egyértelmű választ arra, hogy a magasabb összegű nyugdíjból élők is megkapnák-e a pluszjuttatást, de amikor a riporter konkrétan egy havi 500 ezer forintos nyugdíjat említett, a miniszter azt mondta, erről még nem született döntés, a Tisza programjában azonban fontos szerepet kap a rászorultság.

Kármán a költségvetés állapotáról is beszélt: állítása szerint az átvilágítás során eddig 400 milliárd forintnyi pazarló, felesleges vagy korrupcióhoz köthető túlárazást azonosítottak, az év végéig pedig további 300 milliárd forintot takarítanának meg, valamint több olyan tételt is találtak, amely más összeggel szerepelt a költségvetésben, mint az arról megkötött szerződésben.

A pénzügyminiszter szerint ezeknek a kiadásoknak a leállítása lehetőséget ad a hiány mérséklésére anélkül, hogy annak terheit közvetlenül az emberekre hárítanák.

A költségvetési hiány az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett 7,5 százalék lehet. Kármán szerint az eltérés az előző kormánytól örökölt költségvetési helyzet következménye, amelyen az év közepén hivatalba lépő kabinet már nem tudott volna érdemben változtatni. Az uniós szabályok ilyen esetben lehetővé teszik, hogy az új kormány középtávú költségvetési tervet készítsen. Ezt októberben mutatják be.

Arra a kérdésre, mikortól lehet már a Tisza saját költségvetési politikájáról beszélni, Kármán az iskolakezdési támogatást, a szociális tűzifára fordítható keret növelését és a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlését említette, valamint azt is ígérte, hogy átláthatóbbá teszik a költségvetési gazdálkodást, az év közbeni módosításokat pedig a parlament elé viszik és a nyilvánossággal is ismertetik.

Az euró bevezetése mellett azzal érvelt, hogy Magyarország gazdasága már most szorosan kapcsolódik az eurózónához. Szerinte a közös pénz kiszámíthatóbb árfolyamot és alacsonyabb kamatokat hozhatna.

Fotó: Kármán András / Facebook