Rétvári Bence kiragadott mondatokkal támadja Lannert Judit oktatási minisztert

A KDNP már a petíciónál tart Lannert Judit évekkel ezelőtt elhangzott, tehát nem miniszterként adott interjúja miatt, követelve a tárcavezető leváltását. Lannert Judit pártpolitikai célokat szolgáló manipulációt emleget. 

Rétvári Bence szeptember 4-én a pedagógus szakszervezetek vezetőihez intézett nyílt felhívással indított politikai támadást Lannert Judit ellen. A KDNP-s politikus szerint az oktatási miniszter példátlanul sértő kijelentéseket tett a tanárokról, ezért azt kérte a szakszervezetektől, határolódjanak el tőle.

Rétvári egyebek mellett azt állította, hogy Lannert szerint a pedagógusok nem tudnak önállóan gondolkodni, nem innovatívak és nem képzik magukat, túl sok pedagógus van, az idegen nyelvet nem beszélőknek pedig el kellene hagyniuk a pályát. A KDNP-s politikus szerint Lannert Judit a kifogásolt interjúban az iskolaigazgatókat szakmailag alkalmatlan „kápóknak” nevezte. 

Csakhogy az állítások alapjául szolgáló teljes interjú könnyen hozzáférhető, és annak elolvasása vagy meghallgatása után jelentősen megváltozik a kép – ezt a Lakmusz is ellenőrizte.

A kifogásolt mondatok egy 2023 márciusában készült Klubrádió-interjúból származnak.

Lannert ekkor még nem volt miniszter, oktatási szakértőként beszélt az oktatási rendszer problémáiról.

A pedagógusok önálló gondolkodásáról és innovativitásáról szóló résznél Lannert valójában arról beszélt, hogy egy adott oktatási rendszer milyen embereket vonz és tart meg a pedagóguspályán, lényegében a Fidesz rendszere vonz be ilyen (új) pedagógusokat. A teljes beszélgetésben pedig azt is világossá tette, hogy a kevésbé innovatív pedagógusokra is szükség van.

Vagyis Rétvári egy összetett, az oktatási rendszer működéséről szóló gondolatmenetből emel ki egy olyan mondatot, amely önmagában azt sugallhatja, hogy Lannert magukat a tanárokat tartja alkalmatlannak.

A kisiskolák esetében hasonló a helyzet. Rétvári azt írja, hogy Lannert be akarja zárni a kislétszámú iskolákat a falvakban és a nagyvárosokban egyaránt. Az eredeti interjúban azonban az iskolarendszer működéséről, a párhuzamosságokról, az erőforrások felhasználásáról és a pazarlás megszüntetéséről beszél. Lannert nem arról beszélt, hogy „bezárjuk-e a kisiskolát”, hanem az, hogyan lehet fenntarthatóan működtetni az egész rendszert.

Az igazgatók esetében pedig valóban elhangzik Lannerttől, hogy „az összes igazgatót leváltanám, újrapályáztatnám”. A teljes gondolatmenetből azonban kiderül, hogy az igazgatói kiválasztás és a vezetői alkalmasság rendszerét kritizálja, és olyan vezetőket szeretne, akik szakmailag és vezetőként is alkalmasak. Ezt támasztja alá, hogy eddig a nyáron 467 lejáró intézményvezetői megbízás helyére írtak ki új pályázatot, amelyek közül 351 esetben öt évre neveztek ki igazgatót.

Pengeváltás a Facebook-on

Lannert a Facebookon reagált Rétvári támadására. Azt írta, hogy a Fidesz és a KDNP politikusai, illetve propagandistái „egy manipulatív felvételt” terjesztenek, amelyben egy 2023. márciusi rádióinterjúból vágtak össze részleteket, majd azokat miniszteri megszólalásként állították be.

Lannert szerint a KDNP „párpolitikai érdekből próbálja hergelni a pedagógusokat”, és éppen ezzel nézi le a tanárokat, amikor azt feltételezi róluk, hogy nem néznek utána annak, mi hangzott el valójában.

A miniszter egyben azt állította, hogy már szakértőként is arról beszélt, hogy minden tanárra szükség van, és az oktatási rendszer pazarlásának megszüntetésével annak működését akarta megvédeni.

Rétvári azonban a részletes cáfolat után sem állt le. Legutolsó bejegyzésében sem azt tisztázta, hogy miért nem említette a 2023-as interjú dátumát, és nem kezdte el bemutatni azokat a részeket, amikben Lannert kifejti a kifogásolt kijelentéseit. Ehelyett továbbra is az eredeti politikai üzenetet ismételte. Mint írta:

„Aki így gondolkodik a tanárokról, aki ennyire lenézi őket, az nem lehet oktatási miniszter. Legfeljebb »kioktatási miniszter«.”

A történet főleg azért érdekes, mert jól megmutatja, milyen könnyű hamis állításokat tenni egy összetett problémáról.

Az oktatásról ugyanis nem lehet néhány mondatban érdemben beszélni. Ha valaki a pedagógushiányról, az iskolák méretéről, az igazgatók kiválasztásáról, az intézményi autonómiáról vagy az oktatási rendszer finanszírozásáról beszél, akkor szükségszerűen összetett problémákat és egymással összefüggő okokat kell elmagyaráznia.

Rétvárinak viszont elég egy-egy mondatot kiemelni, majd azt egy könnyen megjegyezhető politikai üzenetté alakítani: Lannert lenézi a tanárokat. Lannert bezárná az iskolákat. Lannert leváltaná az igazgatókat. Lannert kevesebb tanárt akar.

Ezeket az állításokat sokkal könnyebb követni, mint egy több perces, árnyalt oktatáspolitikai magyarázatot. Lannertnek azt kellene elmagyaráznia, hogy a kiragadott mondatok mögött milyen problémára próbált rámutatni.

A probléma az, hogy az egyszerűbb történet ebben az esetben nem az igaz történet.