Legfőbb Ügyészség: Fürcht Pál megalapozatlan elméletei veszélyeztethetik az aranykonvoj-ügy nyomozását

A Legfőbb Ügyészség szerint nincs összefüggés a Fürcht Pál ellen indított fegyelmi eljárás és Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölése között. Az ügyészség a volt főügyész nyílt levelére reagálva azt írta, Fürcht az elmúlt napokban személyesen és ügyvédjén keresztül is folyamatosan támadja az ügyészséget, az aranykonvoj-ügyről pedig június közepe óta nem rendelkezhet belső információkkal. Állításuk szerint a nyomozás az ügy minden szálára kiterjed, függetlenül attól, hogy kit vagy mely szervezetet érint.

A Kontroll megkeresésére reagált a Legfőbb Ügyészség Fürcht Pál nyílt levelére, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője több súlyos állítást is megfogalmazott. Az ügyészség szerint Fürcht az elmúlt napokban személyesen, illetve ügyvédjén keresztül „folyamatosan az ügyészséget támadó megnyilvánulásokat tesz”, miután fegyelmi eljárás indult ellene.

A Legfőbb Ügyészség a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló konkrét ügyet továbbra sem hozta nyilvánosságra, azt azonban közölte, hogy egy olyan normasértésről van szó, amelyet a szervezet „a belső integritásának őrzése érdekében nem hagyhatott reakció nélkül”. A közlemény szerint az eljárás megindítása a törvényes határidőn belül történt, Lajtár István legfőbbügyész-helyettes pedig röviddel azután rendelte el, hogy átvette a legfőbb ügyészi hatáskörök gyakorlását.

Az ügyészség Fürcht azon felvetésére is reagált, amely a fegyelmi eljárás legfőbb ügyészi hatáskörbe vonását kifogásolta. A közlemény szerint a vonatkozó törvény lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész magához vonja a fegyelmi jogkör gyakorlását, ehhez pedig a jogszabály nem ír elő külön feltételt. Azt is közölték, hogy Fürcht ügyében ennek „konkrét törvényes indoka” volt, ezt azonban adatvédelmi okból nem nevezhetik meg. Hozzátették: a törvény alapján nincs lehetőség arra, hogy Lajtár a fegyelmi jogkör gyakorlására egy másik főosztályvezető ügyészt jelöljön ki.

A Legfőbb Ügyészség egyértelműen visszautasította Fürchtnek azt a kijelentését, hogy a fegyelmi eljárás időzítése összefügghetett Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölésével. „A fegyelmi eljárás elindítása és aközött, hogy a köztársasági elnök dr. Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészt jelölte legfőbb ügyésznek, semmi összefüggés nem volt” – írták. Fürcht korábban azt vetette fel, hogy az eljárást azért indíthatták meg szeptemberben, mert addigra Lajtár tudomást szerezhetett Szathmáry várható jelöléséről. Fürcht szerint így megválasztása esetén éppen Szathmáry szabhatott volna ki rá fegyelmi büntetést, miközben ő korábban Szathmáry testvérének aranykonvoj-ügyben játszott szerepét is vizsgáltatni akarta.

Az ügyészség szerint Fürcht dönthet úgy, hogy saját fegyelmi eljárásának egy részét a nyilvánosság előtt tárgyalja, a fegyelmi jogkör gyakorlója azonban a törvényi korlátozások miatt ugyanezt nem teheti meg. A közleményben azt is hangsúlyozták, hogy Fürcht több mint négy éven keresztül vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget, jelenleg is az ügyészi szervezet tagja, ezért vele „továbbra sem kívánnak a nyilvánosság előtt szakmai vitába szállni”.

Az aranykonvoj-ügyről ugyanakkor a közérdeklődésre hivatkozva külön is reagáltak. A Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a nyomozás jelenleg is folyamatban van, az egyes nyomozati cselekményekről azonban nem adnak tájékoztatást, mert szerintük minden nyilvánosságra kerülő információ befolyásolhatja a nyomozás eredményességét.
Fürcht korábbi állításainak hitelességét az ügyészség azzal is megkérdőjelezte, hogy szerintük a volt főügyész június 13. óta, jelenlegi szolgálati helyén már nem rendelkezhet információkkal a nyomozásról. „A félinformációk, az azokból felépített megalapozatlan elméletek nyilvánossággal történő megosztása egyértelműen a nyomozás sikere ellen hat, az elkövetők felelősségre vonását ellehetetlenítheti, a közvéleményt félrevezetheti” – fogalmaztak.

A közlemény végén a Legfőbb Ügyészség azt hangsúlyozta, hogy az aranykonvoj-ügy vizsgálata nem tesz kivételt az esetlegesen érintett személyek vagy szervezetek között. „A nyomozás az ügy minden szálára kiterjed, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint” – zárták a Fürcht Pál állításaira adott válaszukat.

Az ügyészség válasza:

Dr. Fürcht Pál legfőbb ügyészségi ügyész személyesen, vagy ügyvédjén keresztül folyamatosan az ügyészséget támadó megnyilvánulásokat tesz az elmúlt napokban, azt követően, hogy vele szemben fegyelmi eljárás indult. A fegyelmi eljárás részletei nem nyilvánosak, annak alapja ugyanakkor egy olyan normasértés, amit a szervezet a belső integritásának őrzése érdekében nem hagyhatott reakció nélkül. A fegyelmi eljárás megindítása a törvényes határidőn belül történt, Dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettes rövid idővel azután, hogy a legfőbb ügyészi hatásköröket átvette, annak lefolytatását elrendelte. Az Üjt. 85. §-ának (3) bekezdése szerint a legfőbb ügyész jogszerűen hatáskörébe vonhatja a fegyelmi jogkör gyakorlását, mely intézkedés kapcsán a törvény nem ír elő külön feltételt. Jelen ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlásának legfőbb ügyészi hatáskörbe vonását konkrét törvényes indok alapozta meg, amelynek megjelölésére adatvédelmi okból nem kerülhet sor. Az Üjt. alapján arra nincs törvényes lehetőség, hogy a legfőbb ügyész – jelen esetben a legfőbb ügyész jogkörében eljáró dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettes úr – a fegyelmi jogkör gyakorlására más főosztályvezető ügyészt jelöljön ki, akár a fegyelmi jogkör hatáskörébe vonását követően, akár hatáskörbe vonás nélkül. A fegyelmi eljárás elindítása és aközött, hogy a köztársasági elnök dr. Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészt jelölte legfőbb ügyésznek, semmi összefüggés nem volt. A legfőbb ügyészségi ügyész természetesen a jogszabályi keretek tiszteletben tartása mellett választhatja azt az utat, hogy a fegyelmi eljárásának egy részét a nyilvánosság előtt kívánja folytatni, ezt értelemszerűen a fegyelmi jogkör gyakorlója nem teheti meg, az ügyészség továbbra is tartja magát a törvényi korlátaihoz. Dr. Fürcht Pál több, mint négy évig volt a Központi Nyomozó Főügyészség főügyésze, jelenleg is az ügyészi szervezet tagja. Így a Legfőbb Ügyészség továbbra sem kíván vele a nyilvánosság előtt szakmai vitába szállni. Tekintettel azonban arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó  „aranykonvoj ügyben” a nyilvánosság joggal várhat az ügyészség részéről reakciót – a következőket kívánjuk elmondani. Az ügyészségi  nyomozás jelenleg is folyamatos, azonban a nyomozati cselekményekről jelenleg nem adható tájékoztatás. Különös tekintettel arra, hogy minden nyilvánosság elé kerülő információ befolyásolja a nyomozás eredményességét. Dr. Fürcht Pál jelenlegi szolgálati helyén 2026. június 13. napjától már nem rendelkezhet információkkal erről a nyomozásról. A félinformációk, az azokból felépített megalapozatlan elméletek nyilvánossággal történő megosztása egyértelműen a nyomozás sikere ellen hat, az elkövetők felelősségre vonását ellehetetlenítheti, a közvéleményt félrevezetheti. Az ügyészség, ahogy eddig is, úgy most is hangsúlyozza: a nyomozás az ügy minden szálára kiterjed, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint.