Megállapodott a kormány és a főváros - egységes közlekedési régió jön létre és egyszeri támogatást kap Budapest

Egyszeri 120 milliárd forintos állami támogatást kap Budapest, csökkentenék a főváros szolidaritási hozzájárulását, átszerveznék Budapest és az agglomeráció közösségi közlekedését, és egységesítenék a parkolási rendszert is. Magyar Péter szerint történelmi lehetőséget jelenthet a főváros és a kormány csütörtökön megkezdett együttműködése.

„Egy ilyen képre fél éve talán nem sokan fogadtak volna” – írta Magyar Péter a Karácsony Gergely főpolgármesterrel közös egyeztetés után. A miniszterelnök szerint azonban nem a közös fotó, hanem a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újraindítása és a megszületett megállapodás miatt lehet történelmi a nap. Magyar közlése szerint az egyik legfontosabb döntés, hogy a kormány egyszeri 120 milliárd forintos támogatást biztosít Budapestnek, amelyből a főváros rendezheti fennálló tartozásait és kötelezettségeit. A felek emellett arról is tárgyaltak, hogy érdemben csökkentik Budapest jövő évi szolidaritási hozzájárulását, és olyan változtatásokat hajtanak végre a főváros működésében, amelyekkel megakadályoznák a jelenlegi hiány újratermelődését.

Jelentősen átalakulhat Budapest és az agglomeráció közlekedésének finanszírozása és szervezése is. Magyar szerint a cél egy egységesebb rendszer kialakítása, amelynek finanszírozását fele-fele arányban vállalná az állam és a főváros. Ennek részeként regionális közlekedési térséget hoznának létre Budapest és az agglomeráció összekapcsolásával.

A megállapodás része lehet a budapesti utak felújításának és karbantartásának tartós finanszírozása, valamint a közlekedési és közterületi beruházások egységesebb megszervezése is. Magyar azt írta, a cél az, hogy az állami és fővárosi fejlesztések gyorsabban, átláthatóbban és összehangoltabban valósuljanak meg.  A megállapodás főbb pontjai:

• Egyszeri állami támogatás Budapest pénzügyi helyzetének rendezésére
• A főváros eláll az állammal szembeni pénzügyi pereitől
• Csökkentik Budapest szolidaritási hozzájárulását
• A főváros kiadáscsökkentést hajt végre
• Közös állami–fővárosi közlekedésszervezési rendszert hoznak létre
• Az állam tulajdonrészt szerez a BKK-ban
• A közösségi közlekedést közösen finanszírozza az állam és a főváros
• Budapestet és az agglomerációt összekapcsoló regionális közlekedési térséget hoznak létre
• Fővárosi szintre emelik és egységesítik a parkolási rendszert
• Tartós finanszírozást teremtenek a budapesti utak felújítására és karbantartására
• Egységesítik a közlekedési és közterületi beruházások rendszerét
• Átalakítják a dunai kikötők rendszerét
• Újra rendszeresen működtetik a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát még 2018-ban, Tarlós István főpolgármestersége idején hozta létre az Orbán-kormány a kabinet és a főváros közötti egyeztetés fórumaként. Karácsony Gergely 2019-es megválasztása után a testület még működött egy ideig, később azonban fokozatosan elvesztette jelentőségét, majd már össze sem hívták. 

A főváros és az állam közösen szervezné Budapest és az agglomeráció közlekedését

A megállapodás részleteit Vitézy Dávid és Karácsony Gergely közösen ismertette. A főpolgármester elmondta, hogy az egyszeri 120 milliárd forintos állami támogatásból Budapest rendezi a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségeit és a ki nem fizetett számláit, a főváros pedig eláll az állammal szemben indított pénzügyi pereitől. Jövőre érdemben csökkentik a szolidaritási hozzájárulást, miközben Budapestnek kiadáscsökkentést is végre kell hajtania annak érdekében, hogy a mostani pénzügyi hiány ne termelődjön újra.

A közlekedés szervezését is jelentősen átalakítanák. Az állam tulajdonrészt szerezne a BKK-ban, amely a jelenlegi fővárosi szerepén túllépve Budapest és az agglomeráció regionális közlekedésszervezőjévé válna. A rendszer működését az állam és a főváros közösen finanszírozná, és a cél az lenne, hogy a Budapesten belüli és az agglomerációs közösségi közlekedés a jelenleginél egységesebb rendszerben működjön.

Vitézy és Karácsony a parkolás átalakításáról is beszélt. A jelenlegi, kerületenként működő rendszer helyett egységes budapesti parkolási rendszert hoznának létre, a feladatot fővárosi szintre emelnék, a parkolásból származó bevételeket pedig az utak felújítására és karbantartására fordítanák. Éppen ez a pont váltotta ki a legnagyobb ellenállást a kerületek részéről: több kerületi polgármester közösen tiltakozott az ellen, hogy a jelenleg kerületi hatáskörben működő parkolási rendszert fővárosi szintre emeljék, és ezzel az abból származó bevételek is kikerüljenek a kerületek kezéből. A polgármesterek szerint ez évente mintegy 9 milliárd forintos bevételkiesést jelentene számukra.

A tiltakozók között volt Baranyi Krisztina ferencvárosi, Pikó András józsefvárosi, Niedermüller Péter erzsébetvárosi, Soproni Tamás terézvárosi és Rózsa András zuglói polgármester. A kerületi vezetők azt kifogásolták, hogy egy jelentős hatáskör- és bevételátrendezésről úgy született megállapodás, hogy őket előzetesen nem vonták be érdemben az egyeztetésekbe. A konfliktus odáig jutott, hogy felmerült a Budapesti Önkormányzatok Szövetségéből való kilépés lehetősége is.

Karácsony Gergely azzal érvelt, hogy az egységes budapesti parkolási rendszer hatékonyabban működhetne, a bevételekből pedig a jelenleginél lényegesen több pénzt lehetne az utak felújítására és karbantartására fordítani. Magyar Péter szintén az egységesítés mellett állt ki: beszámolójában azt írta, hogy a parkolási rendszert „egységesítjük, hatékonyabbá tesszük és fővárosi szintre emeljük”. A kormány és a főváros új együttműködésének egyik első komoly próbája így éppen az lehet, sikerül-e a kerületekkel is elfogadtatni a parkolás átalakítását.

Évekig konfliktusok jellemezték a főváros és az Orbán-kormány kapcsolatát

A most bejelentett együttműködés komoly fordulatot jelent az előző évekhez képest. A Karácsony Gergely vezette főváros és az Orbán-kormány viszonyát ugyanis rendszeres politikai és pénzügyi konfliktusok jellemezték. Az egyik legnagyobb vita a szolidaritási hozzájárulás körül alakult ki: 2025-re Budapest számára több mint 89 milliárd forintos befizetési kötelezettséget állapítottak meg. A főváros ennek mértékét és beszedését is vitatta, miközben az akkori kormány Budapest gazdálkodását tette felelőssé a pénzügyi nehézségekért.

A konfliktus 2025-re a főváros likviditási válságával tovább éleződött, a szolidaritási hozzájárulás beszedése miatt pedig jogi eljárások is indultak. A 2026-os kormányváltás után már történtek enyhítő lépések: júniusban az új kormány átütemezte Budapest több tízmilliárdos befizetési kötelezettségeit arra hivatkozva, hogy meg kell őrizni a főváros működőképességét. A mostani megállapodás azonban ennél jóval tovább megy, és a pénzügyi rendezés mellett a közlekedés, a parkolás és a fejlesztések rendszerét is új alapokra helyezné.