Szinte már hazajárt Moszkvába Szijjártó Péter

Átlagosan három-négy havonta járt Oroszországban külügyminiszterként az előző kormány utolsó négy évében. A politikus összesen 342 egybefüggő külföldi kiküldetésen vett részt 468 állomást érintve, és hivatali idejének harmadát külföldi utakon töltötte. 

A 24.hu által megszerzett külügyminisztériumi adatok szerint Szijjártó Péter négy év alatt a világ szuverén országainak közel felében megfordult. A legtöbbször Belgiumba utazott, összesen 38 alkalommal, elsősorban az EU és a NATO brüsszeli ülései miatt. Az Egyesült Államok 31 látogatással a második, Szerbia pedig 25-tel a harmadik leggyakoribb úti célja volt. 

Oroszországba ugyanakkor 16 alkalommal repült, vagyis átlagosan három-négy havonta tett ott látogatást. Ebbe ráadásul nem számították bele azokat az alkalmakat, amikor más országokban tárgyalt orosz vezetőkkel. Oroszországban ugyanannyiszor járt, mint az uniós tanácskozásoknak rendszeresen otthont adó Luxemburgban, és többször, mint Németországban, Magyarország legfontosabb gazdasági partnerénél.

A volt külügyminiszter utazásai jelentős költségekkel is jártak. A külügyi tárca a vizsgált időszakban összesen 512 millió forintot költött szállásokra, ebből Szijjártó szállásköltsége 53,9 millió forint volt. A legdrágább külföldi út összköltsége a minisztériumi adatok szerint 262 millió forintot tett ki.

Szijjártó külföldi utazásainak költségei az elmúlt hónapokban külön is a figyelem középpontjába kerültek. Orbán Anita külügyminiszter szeptemberben azt közölte, hogy a minisztériumi átvilágítás szerint 2022 és 2026 között a magán- és különgépes utak a tárca becslése alapján mintegy négymilliárd forinttal kerültek többe annál, mintha menetrend szerinti járatok business osztályát használták volna. A miniszter emiatt feljelentést tett.

Kritikusai kémkedéssel vádolták évek óta

Szijjártó Pétert politikai ellenfelei és tüntetők az elmúlt években többször is „orosz kémnek” nevezték. Ennek alapja főként a volt miniszter Moszkvához fűződő szoros kapcsolata volt: rendszeresen tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, 2021-ben pedig Vlagyimir Putyin döntése alapján megkapta az orosz Barátságért Érdemrendet. Különösen éles kritikát váltott ki, hogy mindeközben az orosz titkosszolgálatokhoz kötött hekkerek évek óta támadták a magyar külügy informatikai rendszereit. A Direkt36 szerint Szijjártó és a tárca felső vezetése már 2021-ben tudott a súlyos fertőzöttségről; később nyilvánosságra került egy nemzetbiztonsági jelentés is, amely szerint több mint 4000 munkaállomás és több mint 930 szerver vált megbízhatatlanná, miközben a támadók levelezésekhez, fájlokhoz és személyes adatokhoz is hozzáfértek. 

A Direkt36 2022-es feltárása szerint az orosz támadók nemcsak a külügy belső levelezését kompromittálták, hanem a minősített diplomáciai információk továbbítására szolgáló védett hálózatot is. Ennek ellenére a külügy nyilvánosan „kampányhazugságnak” nevezte az orosz behatolásról szóló híreket. Amikor 2024-ben előkerült Szabó Hedvignek, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatójának 2021-es jelentése, amely részletesen dokumentálta a támadást, Szijjártó továbbra is azt mondta, hogy a történet kampányhazugság. Később, amikor ismét a bizonyító dokumentumokról kérdezték, úgy reagált: „Nem foglalkozom vele, hát nem veszik észre?!” A nyilvánosság előtt nem vált ismertté olyan erőteljes diplomáciai válasz sem, mint például az orosz nagykövet bekéretése, miközben Szijjártó más ügyekben rendszeresen alkalmazott ilyen diplomáciai eszközöket.