Tizenhárom női lap követeli az Isztambuli Egyezmény ratifikálását

A családon belüli erőszak áldozatainak hatékonyabb védelméért fogott össze tizenhárom meghatározó magyar női szerkesztőség. A leánygyermekek világnapján indított kampányban arra szólítják fel a kormányt, hogy haladéktalanul terjessze az Országgyűlés elé az Isztambuli Egyezmény ratifikációját. A kezdeményezéshez egy petíció is kapcsolódik, amelyet már csaknem 23 ezren írtak alá.

„A nők ügye közügy” – ezzel az üzenettel állt ki közösen tizenhárom magyar női lap az Isztambuli Egyezmény ratifikációja mellett. A kezdeményezésben a Dívány, az Elle, az Éva, a Femina, a Glamour, a Joy, a Marie Claire, az nlc.hu, a Nők Lapja, a Story, a Best, a Terézanyu és a WMN.hu vesz részt.

A szerkesztőségek november 25-ig, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjáig cikkekkel, interjúkkal és ismeretterjesztő tartalmakkal hívják fel a figyelmet a nemzetközi szerződés jelentőségére. Emellett arra kérik olvasóikat és a szakmai szervezeteket, hogy csatlakozzanak Hajnal Edina nőjogi szakértő és Murinai Angéla író petíciójához, amely már közel 23 ezer aláírásnál tart.

A közös állásfoglalás szerint a gyermekvédelem kérdése nem választható el a nők biztonságától. A lapok arra figyelmeztetnek, hogy a párkapcsolati és családon belüli erőszak bizonyítása az áldozatok számára gyakran rendkívül nehéz, a hatósági gyakorlat pedig a gyermekeket is kiszolgáltatott helyzetbe sodorhatja.

Az Isztambuli Egyezmény több rendelkezése is az áldozatok védelmét szolgálja. A szerződés 31. cikke előírja, hogy a gyermekek érdekeit és biztonságát az elhelyezésükkel, illetve a kapcsolattartással kapcsolatos döntések során is figyelembe kell venni. A kapcsolattartási jog gyakorlása nem veszélyeztetheti sem az áldozat, sem a gyermek biztonságát.

A 48. cikk tiltja a kötelező alternatív vitarendezési eljárásokat, köztük a békéltetést és a mediációt a szerződés hatálya alá tartozó erőszakos ügyekben. A kezdeményezés résztvevői szerint ez különösen fontos, hiszen egy bántalmazó kapcsolatban az áldozat nem feltétlenül képes szabadon és biztonságosan képviselni az érdekeit.

Az egyezmény emellett olyan intézkedéseket is előír, mint a védett lakhatás, az anyagi támogatás és a rendőri védelem biztosítása. A végrehajtás ellenőrzésében a független GREVIO szakértői csoportnak van szerepe, amely a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesülését vizsgálja.

A kampány politikai üzenete is egyértelmű: a szerkesztőségek szerint „rendszerváltásról lehetetlen beszélni ratifikáció nélkül”. A civil és szakmai szervezetek az elmúlt időszakban is igyekeztek napirenden tartani a kérdést, szeptember elején például a Kossuth téren tartottak demonstrációt az egyezmény elfogadásáért.

Forsthoffer Ágnes házelnök korábban arról beszélt, hogy kormányzati szinten még nem tárgyaltak a ratifikációról. A női lapok ugyanakkor üdvözölték, hogy a Tisza-frakcióban Pásztor Anett vezetésével megalakult a Női Műhely, amely a ratifikációt is kiemelt feladatának tekinti.

Magyarország 2014-ben írta alá az Isztambuli Egyezményt, a ratifikáció azonban azóta sem történt meg. Az Országgyűlés 2020 májusában, az Orbán-kormány idején határozatban utasította el a csatlakozást. A döntést a kormányoldal többek között a gender fogalmával és a menekültügyi rendelkezésekkel indokolta, az ellenzéki képviselőnők pedig közösen tiltakoztak ellene.

Az egyezményt eddig 38 ország ratifikálta, az Európai Unió pedig 2023-ban csatlakozott hozzá. Az uniós intézményekre vonatkozó rendelkezések október 1-jén léptek hatályba.

A kampányban részt vevő szerkesztőségek most azt követelik a kormánytól, hogy ne halogassa tovább a döntést, és haladéktalanul terjessze a parlament elé az egyezmény ratifikációját.