Idő előtt vehették őrizetbe Seszták Miklóst, megsérthették a mentelmi jogát

A képviselőt a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló határozat Magyar Közlönyben való megjelenése és az Országgyűlés hivatalos tájékoztatásának ügyészséghez érkezése előtt vették őrizetbe, ezért felmerül a mentelmi jog megsértésének gyanúja.

Megsérthették Seszták Miklós mentelmi jogát, amikor a KDNP-s országgyűlési képviselőt szeptember 28-án úgy vették őrizetbe, hogy a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló határozat még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, és az Országgyűlés hivatalos tájékoztatása sem érkezett meg a Legfőbb Ügyészséghez – írja a 24.hu.

A képviselőt a lap szerint 10 óra 54 perckor vették őrizetbe, a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat csak 11 óra 46 perckor jelent meg a Magyar Közlönyben. Az ügyészség később azt közölte a 24.hu-val, hogy az Országgyűlés elnökének hivatalos tájékoztatása csak október 5-én érkezett meg a Legfőbb Ügyészséghez.

Seszták Miklós önként jelentkezett az ügyészségen még a mentelmi jogáról való szavazás előtt. Ezt megelőzően az épület előtt a Kontrollnak arról beszélt, hogy önként áll minden vizsgálat elé.

A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló döntés attól válik hivatalossá, hogy megjelenik a Magyar Közlönyben, vagy az Országgyűlés elnökének hivatalos tájékoztatása megérkezik az ügyészséghez. A televízióban közvetített parlamenti döntés vagy az arról szóló sajtóhír önmagában nem minősül hivatalos értesítésnek.

Hack Péter a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a mentelmi jog felfüggesztésének eljárási rendje egyértelmű. Közvádas ügyekben a Legfőbb Ügyészség kezdeményezi az érintett országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A kérdésben először a parlament mentelmi bizottsága foglal állást, majd a végső döntést az Országgyűlés plenáris ülésén hozza meg. A jogászprofesszor hangsúlyozta, hogy a mentelmi jog nem az egyes képviselők személyes kiváltsága, hanem az Országgyűlés intézményének védelmét szolgálja, éppen ezért közvádas ügyben a képviselő nem mondhat le önállóan a mentelmi jogáról.

Túl korán lépett az NVVH?

A Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöke, Unger Anna ellentmondásosan nyilatkozott Seszták őrizetbe vételének körülményeiről. A hivatal szeptember 28-án reggel vette át a képviselőt érintő nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészségtől, még aznap, amikor a politikussal szemben intézkedtek.

Unger először azt állította, hogy miután Seszták besétált a Központi Nyomozó Főügyészség épületébe, az éppen ott tartózkodó Tasnády Katalin, az NVVH nyomozati elnökhelyettese megvárta a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat Magyar Közlönyben való megjelenését, és csak ezt követően vette őrizetbe a képviselőt.

Később már úgy pontosította a történteket, hogy Tasnády valójában az Országgyűlés elnökének kihirdetésére várt, és ezután kezdeményezte az őrizetbe vételt. Arról azonban nem adott tájékoztatást, hogy az elnökhelyettes mikor és milyen hivatalos csatornán értesült a döntésről.

A 24.hu Papp Gábortól, Seszták ügyvédjétől tudta meg az őrizetbe vétel pontos időpontját, eszerint az intézkedésre szeptember 28-án 10 óra 54 perckor került sor, vagyis 52 perccel azelőtt, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat megjelent volna a Magyar Közlönyben. Eszerint megsérthették Seszták mentelmi jogát, indokolt lehet, hogy az Országgyűlés kivizsgálja az intézkedés menetét és pontos körülményeit.

Fotó: Kontroll