A vagyonadó egyik legnagyobb kérdése, mennyit érnek valójában a cégek és az ingatlanok

A tervezett vagyonadó bevezetése nemcsak az adókulcsok, hanem a vagyonelemek értékének meghatározása miatt is komoly kihívást jelenthet. Különösen a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások és az ingatlanok értékelése vet fel kérdéseket, de az sem mindegy, hogy valaki többségi vagy kisebbségi tulajdonos egy cégben, illetve melyik időpontban kell meghatározni a vagyon értékét.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész után kellene adót fizetni. Az adó mértéke 100 milliárd forintig 1 százalék, az ezt meghaladó adóalap-részre pedig 1,5 százalék lenne. A PwC Magyarország szakértői szerint a gyakorlati megvalósítás egyik legnagyobb nehézségét a vagyonelemek értékelése, az ehhez szükséges szakértői munka és a megfelelő dokumentáció elkészítése jelentheti.

A Kontroll kérdésére Dr. Bende Máté, a Pro Lawyer ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet több fontos szakmai kérdést egyelőre nyitva hagyott.

„A tervezett vagyonadó egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen értéken kell számításba venni a nem tőzsdei cégeket és az ingatlanokat.

A hatásvizsgálat 15 000 magánszeméllyel, 2 000 vagyonkezelési adóalannyal és 800 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavító hatással számol, ezért az értékelési szabályok működőképessége kiemelt jelentőségű.

A tervezet azonban több lényeges szakmai kérdést nyitva hagy. Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon?”

Nem mindegy, hogyan értékelik a vállalkozásokat

A tőzsdén jegyzett vállalatok esetében a részvényárfolyam kiindulópontot adhat a tulajdonrész értékének meghatározásához. A nem nyilvánosan működő cégeknél azonban nincs ilyen, folyamatosan elérhető piaci referencia, ezért az értékeléshez különböző pénzügyi és szakmai szempontokat kell figyelembe venni.

A vállalkozás értékét befolyásolhatja többek között a nyereségtermelő képessége, a vagyoni helyzete, a jövőbeli kilátásai és az üzleti kockázatai. Az sem feltétlenül közömbös, hogy a tulajdonos mekkora részesedéssel rendelkezik, illetve milyen befolyása van a vállalkozás működésére.

Egy többségi tulajdonrész ugyanis más jogokat biztosíthat, mint egy kisebbségi részesedés, és ez az értékelés során is jelentőséggel bírhat. A tervezett szabályozás gyakorlati alkalmazásához ezért egyértelműen tisztázni kell, hogy az egyes tulajdonrészek értékét milyen módszerrel és milyen szempontok alapján kell meghatározni.

Az ingatlanoknál is kérdéses lehet a valós érték

Az ingatlanok értékelése szintén összetett feladat lehet, különösen akkor, ha az adóalany jelentős értékű vagy speciális rendeltetésű ingatlanokkal rendelkezik. A könyv szerinti érték ugyanis eltérhet attól az összegtől, amelyért az ingatlan az adott időpontban a piacon értékesíthető lenne.

A PwC szakértői szerint a tervezet több esetben számol a piaci és a könyv szerinti érték közötti különbség, vagyis a rejtett tartalékok meghatározásával is. Ez különösen olyan társaságoknál lehet fontos, amelyek ingatlanokat, részesedéseket vagy értékpapírokat tartanak nyilván.

Az értékeléshez bizonyos esetekben külső szakértők bevonására és könyvvizsgálói feladatok elvégzésére is szükség lehet.

Mindez jelentős adminisztratív és költségterhet róhat az érintettekre.

A szabályozás több részlete még tisztázásra vár

A PwC Magyarország álláspontja szerint a vagyonadóval kapcsolatos felkészülés nem az adófizetésnél, hanem a vagyoni struktúrák áttekintésénél, az értékelést igénylő eszközök azonosításánál és a megfelelő dokumentáció összeállításánál kezdődik.

A vállalatcsoportok esetében például az is fontos kérdés lehet, hogy rendelkezésre áll-e konszolidált éves beszámoló, amely megkönnyítheti a cégcsoport vagyonának áttekintését. Az összetett tulajdonosi struktúrák és a különböző saját tőkeelemek kezelése ugyanakkor további szakmai kérdéseket vethet fel.

A tervezet végleges szabályai ezért meghatározóak lesznek abban, hogy a vagyonadó megállapítása mennyire lesz átlátható és kiszámítható. Az értékelési módszerek, az alkalmazandó időpontok és a tulajdonrészek közötti különbségek tisztázása nélkül az érintettek számára nehézséget okozhat a tényleges adókötelezettség megállapítása.

A következő időszak egyik legfontosabb feladata így az lehet, hogy a jogalkotó és a szakmai szervezetek egyértelmű válaszokat adjanak a nyitott kérdésekre. A vagyonadó gyakorlati működőképessége ugyanis jelentős részben azon múlhat, hogy a vagyonelemek értékelésére vonatkozó szabályok mennyire lesznek világosak és következetesen alkalmazhatók.

Orbán Viktor családjának több tagja is kimaradhat a vizsgálatokból

A törvényjavaslat szerint a politikusok szüleire és gyermekeire csak abban az esetben terjedne ki a vagyonosodási vizsgálat, ha közös háztartásban élnek. Ez alapján Orbán Viktor családjából Lévai Anikó vagyonosodását ellenőrizhetnék, Orbán Ráhelét, férjét, Tiborcz Istvánét, illetve Orbán Győzőét, a miniszterelnök édesapjáét viszont nem feltétlenül vizsgálhatnák. A szabályozás ugyanakkor lehetőséget adna azoknak a személyeknek és cégeknek az ellenőrzésére is, akikre vagy amelyekre a politikus vagyont ruházott át.

A Telexnek nyilatkozó szakértők szerint a javaslat előremutató, de az érintettek körét túl szűken határozza meg, és az sem egyértelmű, pontosan milyen időszak vagyongyarapodását kellene összevetni. Magyar Péter húsz évre visszamenő vizsgálatokat ígért, a törvényjavaslat azonban nem rögzíti egyértelműen ezt az időtávot, így az adóügyi elévülés szabályai is korlátozhatják az ellenőrzéseket.

Fotó:Stockfotó