Így változik a kata: megduplázódhat a főállású vállalkozók adója

A Tisza-kormány 2027-től szélesítené a kata igénybevételére jogosultak körét, miközben a főállású katások havi adója 50 ezerről 100 ezer forintra emelkedne. Ruszin Zsolt adószakértő a Kontrollnak azt mondta, a korábbi változtatás 400 ezer embert érintett hátrányosan, az új szabályokkal azonban 100 ezernél kevesebben járhatnak jól.

„A becsléseink szerint 400 ezer ember érintett hátrányosan a kata megszüntetése. Akik most vissza tudnak térni kata alá, és ez adómegtakarítást fog nekik jelenteni, az nem fogja elérni a 100 ezer főt” – mondta a Kontroll kérdéseire Ruszin Zsolt bejegyzett adószakértő.

Magyar Péter miniszterelnök múlt  kedden Facebook-videóban jelentette be, hogy a kormány döntött a milliárdosok vagyonadójának részleteiről, a kata kibővítéséről, valamint a hivatásos labdarúgók és más sportolók adókedvezményeinek eltörléséről. A miniszterelnök szerint a szakmai egyeztetések alapján ismét széles körben elérhetővé teszik a kisadózó vállalkozók tételes adóját. Várakozásaik szerint jóval több, mint 100 ezer új kisvállalkozó választhatja majd ezt az adózási formát.

Kik térhetnek vissza a katába?

A kata a Tisza Párt egyik választási ígérete volt. Az egyszerűsített adózási forma lényege, hogy a vállalkozó többféle adó és járulék helyett havi tételes adót fizet.

Az Orbán-kormány 2022 nyarán jelentősen leszűkítette a kata alkalmazásának lehetőségét. Míg korábban fő- és mellékállásban, valamint nyugdíjasként is lehetett katázni, és a vállalkozók magánszemélyeknek, illetve cégeknek egyaránt számlázhattak, a módosítás után főállású egyéni vállalkozók maradhattak a rendszerben. A taxisok kivételével kizárólag magánszemélyektől szerezhettek bevételt.

A változtatás a korábbi katások jelentős részét kiszorította az adónemből. A NAV akkori adatai szerint mintegy 460 ezer katást tartottak nyilván, az új szabályok mellett viszont a korabeli becslések szerint csak 100–150 ezren maradhattak a rendszerben.

A törvénymódosítást 2022. július 11-én nyújtották be, a parlament pedig másnap, kivételes eljárásban elfogadta. Az intézkedés ellen tüntetések kezdődtek, a demonstrálók a Margit hidat és az Erzsébet híd egyes sávjait is lezárták. Az új szabályok szeptember 1-jén léptek hatályba, így az érintetteknek kevesebb, mint két hónapjuk maradt arra, hogy más adózási formát válasszanak.

A Tisza-kormány tervei szerint 2027-től a nyugdíjasok, az egyetemisták és a mellékállású vállalkozók is választhatják a katát, és ismét lehetőség nyílik cégeknek, illetve más szervezeteknek számlázni.

Megduplázódik a főállású katások havi adója

Az új rendszerben a főállású katások 2027-től havi 100 ezer forint tételes adót fizetnének, míg a mellékállásúak számára havi 50 ezer forintos adót határoznának meg. Az éves bevételi határ 18 millióról 22 millió forintra emelkedne.

A céges számlázásból származó bevételt 15 százalékos adó terhelné, amelybe beszámítana a megfizetett tételes kata. Egy egész évben működő, havi 100 ezer forint katát fizető főállású vállalkozónál ezért évi 8 millió forint céges bevétel felett keletkezne tényleges további adófizetési kötelezettség.

A céges számlázás ugyanakkor nem lenne korlátlan. Ha a katás vállalkozó éves bevételének legalább fele ugyanattól a kifizetőtől vagy annak kapcsolt vállalkozásától származik, az év végével megszűnne a kataalanyisága. A szabály célja, hogy a rendszer újbóli kiszélesítése ne teremtsen lehetőséget a munkaviszony vállalkozói jogviszonnyal történő kiváltására, vagyis a bújtatott foglalkoztatásra.

A Pénzügyminisztérium kedden társadalmi egyeztetésre bocsátotta a törvényjavaslatot. A tervek szerint 2027-ben és 2028-ban párhuzamosan működne a régi és az új kata. A jelenlegi rendszerben maradók, akik 2026. december 31-én már katások, 2027-ben havi 75 ezer, 2028-ban pedig 100 ezer forintot fizetnének. A régi kata 2029-től szűnne meg, az új rendszerben pedig 2028-tól a tételes adó összege a minimálbérhez igazodna.

Ruszin Zsolt szerint azonban az új szabályok hatásának megítéléséhez azt is látni kell, hányan választják majd ténylegesen az adózási formát.

„Az infláció nem volt hatással a KATA terhek növekedésére, végig 50 ezer forint volt, most először merülne fel, hogy megemelnék. Ami nincs benne a kormányprogramban” – fogalmazott az adószakértő.

Hozzátette, hogy a havi 100 ezer forintos kata a kezdő vállalkozóknak kevésbé kedvező, mint az eredeti, 50 ezer forintos adó lett volna.

A miniszterelnök állítása szerint a változtatás nem jelent költségvetési terhet. Ruszin Zsolt szerint ezt egyelőre nem lehet egyértelműen megítélni, mert a hatás attól függ, hány vállalkozó tér vissza a rendszerbe.

„Mi nem tudjuk megítélni, hiszen függ attól, hogy mennyien lépnének vissza és használnák ki a kicsit kedvezőbb adózást. Ha csak kevesen lépnek vissza, akkor ez költségvetési bevételt növelő is lehet” – mondta.

Emelkedhet a táppénz és a nyugdíj alapja is

A kata egyik hátránya a társadalombiztosítási ellátások alacsony alapja. A jelenlegi szabályok szerint a havi 50 ezer forintos adót fizető vállalkozóknál ez 2026-ban mindössze 108 ezer forint, miközben a minimálbér 322 800 forint.

Ez azt jelenti, hogy a katás vállalkozó táppénzét és gyermekvállaláshoz kapcsolódó biztosítási ellátásait nem a tényleges vállalkozói bevétele, hanem a jóval alacsonyabb ellátási alap alapján számítják ki.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat ezen is változtatna. Az új katát választó főállású vállalkozóknál az ellátási alap 2027-ben havi 317 ezer forintra emelkedne, 2028-tól pedig az aktuális minimálbér összegével lenne azonos.

A jelenlegi rendszerben maradóknál szintén emelkedne az ellátási alap: a mostani 108 ezer forintról 2027-ben 161 ezer, 2028-ban pedig 215 ezer forintra nőne.

Az ellátási alap emelése a táppénz, a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) összegét is érintené. A jelenlegi, 108 ezer forintos alapból számítva egy 30 napos hónapra 108 ezer forintos csed, illetve 75 600 forintos bruttó gyed adódhat. Az új kata 317 ezer forintos ellátási alapja mellett ugyanezek az összegek 317 ezer, illetve 221 900 forintra emelkednének.

A táppénz esetében is jelentős lenne a különbség. A jelenlegi szabályok szerint legalább két év folyamatos biztosítás esetén a 108 ezer forintos alap 60 százaléka jár, ami 30 napra 64 800 forintot jelent. Az új rendszer 317 ezer forintos ellátási alapja mellett ugyanez az összeg 190 200 forintra nőne.

A nyugdíjszámításnál szintén számít az ellátási alap nagysága. A jelenlegi 108 ezer forintos összeg a minimálbér alig több mint harmada, ezért egy teljes katás év a nyugdíj összegének kiszámításakor nagyjából 122 napnyi szolgálati időnek felel meg. A nyugdíjjogosultság megszerzésénél ugyanakkor a teljes katás időszak szolgálati időnek számít.

Az új szabályok szerint 2028-tól a főállású katások ellátási alapja elérné az aktuális minimálbért, így a nyugdíj összegének kiszámításakor megszűnne a szolgálati idő jelenlegi arányosítása.

Sokan választották az átalányadózást

A kata 2022-es szigorítása után sok vállalkozó más adózási formára váltott. Közülük jelentős számban választották az átalányadózást: a NAV adatai szerint 2022 végén 245 ezer egyéni vállalkozó adózott így, 2025 végére pedig 405 ezerre emelkedett a számuk. Ezzel szemben a jelenlegi kata hatálya alá 2025 végén 138,5 ezren tartoztak.

Alternatívát jelentett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekho is, amelyet bizonyos foglalkozások képviselői – például újságírók, művészek és sportolók – választhatnak. A jogosult jövedelemre meghatározott feltételek mellett 15 százalékos adókulcs alkalmazható, ha a jogszabályi követelmények teljesülnek.

Magyar Péter bejelentése szerint az ekho szabályai is változnak, ezúttal a hivatásos sportolókat érintően. „Felszámoljuk azokat az indokolatlan kivételeket, amelyeket az elmúlt években beépítettek az adórendszerbe” – mondta a miniszterelnök.
Jelenleg az általános éves ekhós bevételi értékhatár 60 millió forint, a hivatásos sportolók azonban évi 500 millió, az edzők és a szövetségi kapitányok pedig 250 millió forintig alkalmazhatják a kedvezményes adózást. A tervezett módosítás után a hivatásos sportolókra is az évi 60 millió forintos értékhatár vonatkozna.

A kata kibővítése tehát nem pusztán az adózási lehetőségek körét változtatná meg: a havi adó összegét, a céges számlázás feltételeit és a társadalombiztosítási ellátások alapját is érintené. A változtatás tényleges költségvetési hatása és az új rendszert választó vállalkozók száma azonban csak a szabályok véglegesítése és a bevezetés után válhat egyértelművé.

Fotó:Instagram