Szorul a hurok? - Orbán Viktor védekezni kezdett az "aranykonvoj" ügyben

A volt miniszterelnök a HÍR TV-nek adott interjúban is tagadta személyes érintettségét az "aranykonvoj" ügyben. Az ukrán pénzszállítók jogi képviiselője szerint Orbán Viktornak nincs más választása, mint a tagadás. Horváth Lóránt a közrádióban arról is beszélt, hogy Fürcht Pál volt főügyész kész önmagára is terhelő tanúvallomást tenni a NER és az ügyészség összefonódásainak feltárása érdekében.   

„Itt van a telefonomban annak a volt főügyésznek az üzenete, aki leírta, hogy mi történt 2024 szeptemberében” – közölte hétfőn a miniszterelnök a parlamentben a KDNP frakcióvezetőjével, Rétvári Bencével. 

Telefonügy

Magyar Péter 2014 júniusában szólalkozott össze az ÖTKERT nevű budapesti szórakozóhelyen egy férfival, aki mobiltelefonnal videót készített az akkor még ellenzékben lévő politikusról, akit szűk két héttel korábban választottak meg az Európai Parlament képviselőjének. EP-képviselőként mentelmi jog illette meg. 

A gyanú szerint Magyar Péter elvette az illető telefonját, majd a készüléket szándékosan a Dunába ejtette. 

2024 szeptemberében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta az Európai Parlament elnökénél. Ez lett volna a feltétele annak, hogy a politikussal szemben a KNYF már akkor közölhesse a lopás gyanúját. Az EP nem adta ki Magyar Pétert a hatóságnak. Ugyanezt két évvel később a magyar parlament megtette, azóta Magyar Pétert a KNYF már ki is hallgatta gyanúsítottként.   

2024-ben a KNYF-et Fürcht Pál vezette főügyészként. Fürcht idén júniusban lemondott vezetői tisztségéről, de ügyész maradt. A kormányváltás után szervezeten belül és kívül egyaránt kibeszélt, feltárva az őt ért állítólagos nyomásgyakorlási kísérleteket. Emiatt fegyelmi eljárás folyik ellene. 

Fürcht a KNYF élén több politikailag kényes ügyre is rálátott. A miniszterelnök által említett üzenet tőle érkezett jogi képviselője, Horváth Lóránt közvetítésével.  

Magyar Péter szerint Fürcht Pál az üzenetben világosan leírta, hogy a telefonügyben az ügyészség „politikai nyomásra, politikai utasításra próbált súlyosabb bűncselekményt fabrikálni vagy egy nem létező bűncselekményből bűncselekményt fabrikálni”. A miniszterelnök a parlamenti felszólalásban azt is közölte, hogy Fürcht Pál kész tanúvallomást tenni. És nem csak az ő ügyében, hanem a Völner-Schadl-ügyben is. Utóbbiról később. 

A Kossuth Rádió reggeli műsorában Fürcht jogi képviselője volt az egyik vendég. Horváth Lóránt szerint a volt főügyész azért a miniszterelnöknek és nem az ügyészségnek jelezte, hogy kész tanúvallomást tenni, mert az ügyészséggel a fegyelemi eljárás miatt konflikusa van. Az ügyvéd úgy fogalmazott, ha Fürcht az ügyészséghez fordult volna, a jelzés elhalt volna.  

Horváth megerősítette, hogy Magyar Péter ügyét valóban átminősítették, nem is egyszer, hanem kétszer. Az ügyészség eredetileg rablásként kezelte az esetet, amit először garázdasággá, majd lopássá minősített át. 

A rablás és a lopás egyaránt vagyon elleni bűncselekmény, a különbség látszólag annyi, hogy a rablás erőszakkal jár, míg a lopás nem. Jogi szempontból a különbség jelentős, a rablás eleve bűntett, a lopás viszont vétség és bűntett is lehet. (a bűncselekménynek két csoportja van: vétség és bűntett, a vétség az enyhébb megítélésű) 

Lopás esetén az eltulajdonított dolog értéke, ebben az esetben a mobiltelefon értéke dönti el, hogy vétségről vagy bűntettről van-e szó. A rablásnál mérlegelési lehetőség nincs. A garázdaság nem vagyon elleni, hanem köznyugalom elleni bűncselekménynek számít. 

Az átminősítések oka egyelőre nem ismert, de Fürcht Pál nyilván tud magyarázatot arra, hogy két vagyon elleni bűncselekmény közé miért ékelődött be egy nem vagyon elleni.   

Jogi képviselőként Horváth Lóránt nem válaszolhatott arra a kérdésre a közrádióban, hogy Fürcht Pál kitől kapott politikai utasítást. Az erre vonatkozó bizonyítékokról az ügyvéd azt mondta, hogy a volt főügyész nem a levegőbe beszél, akár írásos dokuemtumai is lehetnek. De az igazmondási kötelezettség miatt a tanúvallomás önmagában erős bizonyítéknak számít – jegyezte meg Horváth Lóránt.

Völner-Schadl-ügy  

A miniszterelnök közlése szerint a másik ügy, amiben Fürcht Pál kész tanúvallomást tenni, az a Völner-Schadl-ügy. Ez a büntetőügy a végrehajtói maffia és a NER összefonódásáról szól. A Magyar Péter által 2024 márciusában nyilvánosságra hozott hangfelvétel a Völner-Schadl-ügyet érinti. Magyar volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter arról beszélt férjének, hogy Rogán Antal és köre kihúzatta magát az ügyészséggel a korrupciós ügy nyomozati irataiból.   

2024 júniusában Fürcht Pál részvételével a Központi Nyomozó Főügyészség sajtótájékoztatót tartott, ahol tagadták a nyomozati iratok manipulását, és azt  állították, hogy Varga Judit pletykákat osztott meg Magyar Péterrel.

Fürcht Pál jogi képviselője a köztrádióban a Völner-Schadl-ügyről is beszélt. Horváth Lóránt azt mondta, hogy Fürcht Pál ebben az ügyben sem menekül előre, kész önmagára is terhelő vallomás tenni azért, hogy „tiszta vizet öntsön a pohárba”, feltárva az ügyészség elmúlt tizenhat évének valós működését.

"Fürcht Pál tisztában van azzal, hogy adott esetben ő sem kerülheti el a felelősségre vonást" - hangsúlyozta az ügyvéd.

"Aranykonvoj" ügy   

Orbán Viktor a HÍR TV-nek adott hétfői interjúban megismételte múlt heti állítását. Ennek lényege, hogy miniszterelnökként nem kellett konkrét döntéseket hoznia és intézkedéseket elrendelnie, mert mint fogalmazott, "szerencsére a magyar hatóságok maguktól is tették a dolgukat". 

Mivel az "aranykonvoj" ügyben Horváth Lóránt képviseli a gyanú szerint jogellenesen fogvatartott ukrán pénzszállítókat, a közrádióban Orbán kijelentéséről is kérdezték. Az "aranykonvoj" ügyben fontos körülmény, hogy az egyik gyanúsított Hajdu János, a Fidesz biztonsági igazgatója, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatója és egyben Orbán Viktor feltétlen híve. A TEK első embereként Hajdu tervezte meg és felügyelte az ukrán pénzszállítókon való rajtaütést. 

Horváth Lóránt feltételezi, hogy Hajdu és Orbán egyeztettek egymással, amit jogszabály egyébként nem tilt. 

Az ügyvéd azt mondta, hogy Orbán Viktor nem tehet mást, minthogy tagad. Horváth szerint a volt miniszterelnök nyilatkozatai arra utalnak, hogy számol azzal, hogy az aranykonvoj ügyben előbb-utóbb meghallgatják akár tanúként, akár gyanúsítottként. 

Orbán Viktor szavai az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és Fürcht Pál korábbi nyilatkozatával is szembemennek. Az AH írásba adta, hogy a rajtaütést a politika rendelte meg, Fürcht Pál pedig nyomozati adatok alapján azt is kijelentette, hogy az utasítást maga Orbán Viktor adta ki. személyesen   

Fotó: Facebook