Magyarország megsértette az uniós jogot az embercsempészek szabadon engedésével
Az Európai Unió Bírósága szerint jogsértő volt az Orbán-kormány 2023-as intézkedése, amellyel több mint 2500, jogerősen elítélt külföldi embercsempészt engedtek szabadon a börtönből. A luxembourgi testület helyt adott az Európai Bizottság keresetének, és kimondta, hogy a szabályozás nem biztosított hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetést.

Az Európai Unió Bírósága szerint jogsértő volt az Orbán-kormány 2023-as intézkedése, amellyel több mint 2500, jogerősen elítélt külföldi embercsempészt engedtek szabadon a börtönből. A luxembourgi testület helyt adott az Európai Bizottság keresetének, és kimondta, hogy a szabályozás nem biztosított hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetést.
Az Európai Unió Bírósága csütörtökön teljes egészében helyt adott az Európai Bizottság Magyarországgal szemben benyújtott keresetének az embercsempészek idő előtti szabadon engedése miatt. A testület megállapította, hogy a magyar kormány 2023-ban bevezetett intézkedése sértette az uniós jogot.
A vitatott kormányrendelet alapján 2525, jogerősen elítélt külföldi embercsempész kerülhetett úgynevezett reintegrációs őrizetbe, majd szabadon távozhatott Magyarországról azzal a feltétellel, hogy nem tér vissza az országba. Az intézkedés lényegében a börtönbüntetés letöltését az országból való távozással váltotta fel.
A Portfolio beszámolója szerint a luxembourgi bíróság úgy ítélte meg, hogy ez a megoldás nem tekinthető olyan hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciónak, amely megfelel az uniós jog követelményeinek.
Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a szabályozás rendszerszintű kockázatot teremtett arra, hogy az embercsempészet miatt elítélt személyek tényleges büntetés nélkül maradjanak. A testület szerint az intézkedés az uniós bevándorlási és határellenőrzési politika hatékonyságát, valamint az európai biztonságot is veszélyeztette. Miután az eljárás nem vezetett eredményre, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordult.
A magyar kormány időközben visszavonta a vitatott rendeletet, amely 2025. augusztus 19-én vesztette hatályát. Ez azonban nem akadályozta meg a bíróságot abban, hogy megállapítsa Magyarország uniós jogot sértő gyakorlatát.
Az ítélet önmagában nem szab ki pénzbírságot Magyarországra, az országnak ugyanakkor teljesítenie kell a döntésből fakadó kötelezettségeit. A határozat arról nem rendelkezik, hogy mi történjen azokkal az embercsempészekkel, akiket a korábbi szabályozás alapján már szabadon engedtek.
Fotó:Facebook





