Hamis mesét emlegetve adja elő a maga "meséjét" Matolcsy György

A volt jegybankelnök egy több mint hét perces videóban bizonygatja, hogy megvan az MNB-alapítványok vagyona. Matolcsy György az Állami Számvevőszék által feltárt vagyonvesztésre is igyekszik magyarázatot adni. De a svájci bizniszt valamiért kihagyta a történetből. 

Matolcsy György a legújabb YouTube-videójában igyekszik cáfolni, hogy eltűnt a jegybankelnöksége idején létrehozott MNB-alapítványok vagyona eltűnt. Szerinte a vagyon pontosan beazonosítható, nagyobbik része irodaházakban és bevásárlóközpontokban van 12 közép-európai városban, köztük Budapesten, az ingatlanok 86 százalékát bérlők használják, a bérleti díjak pedig a jegybanki alapítvány jövedelmének jelentős részét adják. (az MNB-alapítványok száma az évek során hatról egy szervezetre fogyatkozott) 

Matolcsy szerint megvan a vagyon, a vita az értékelésről szól

A jegybanki alapítványok induló tőkéje árfolyamnyereségből származott, amire az MNB a devizahitelek forintosítása, kiváltása során tett szert.   

https://24.hu/fn/penzugy/2016/03/29/devizatartalekbol-is-lehettek-az-mnb-s-alapitvanyok-milliardjai/

Matolcsy elnökségének első éveiben az MNB 266,5 milliárd forintot juttatott a hat alapítványnak, amik később összeolvadtak, és végül egy maradt belőlük: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME). A PADME vagyonát az Optima Befektetési Zrt. kezelte, a társaság a jegybanktól kapott pénz jelentős részét a maga által kibocsátott, húszéves futamidejű kötvényekre transzformálta, majd a kötvények és egy összetett befektetői láncolat révén részesedéseket vásárolt külföldi ingatlankezelő cégekben. 

Matolcsy a videóban a lengyel tőzsdén jegyzett Globe Trade Centre (GTC) nevű társaságra hivatkozott, amiben a PADME többségi részesedést szerzett. A cégnek Bulgáriában, Szerbiában, Horvátországban, Magyarországon, Romániában és Lengyelországban vannak ingatlanjai. A GTC éves jelentése szerint a társaság végső irányítója a PADME mint többségi tulajdonos.

A GTC részvényeinek árfolyama 2019 vége és 2024 vége között 9,68 zlotyról 3,89 zlotyra esett, ennek ellenére a társaság által közölt, egy részvényre jutó nettó eszközérték 2024 végén 9,55 zloty volt – olvasható a videó leírásában csatolt dokumentumban. 

Matolcsy a részvény értékvesztését a korlátozott tőzsdei forgalommal magyarázza, mint mondta, a GTC-papírok 80 százalékának három tulajdonos osztozik. De szerinte a társaság valós értéke nem feltétlenül tükrözi a részvényárfolyam. Arra hivatkozott, hogy független értékbecslők félévente felértékelik a GTC ingatlanállományát, és az ő számításuk magasabb értéket mutat, mint ami a részvényárfolyamból következik. 

Megjegyezte azt is, hogy az alapítvány vagyonában nem ingatlanok, hanem Optima-kötvények szerepelnek, a kötvények és az ingatlanok értékelése pedig különbözik egymástól. 

Az ÁSZ szerint nem az eltűnt vagyon, hanem a veszteségek és a szabálytalan gazdálkodás a probléma

Az Állami Számvevőszék jelentése nem azt állítja, hogy a befektetett vagyon fizikailag eltűnt, hanem azt, hogy a befektetések értéke jelentősen csökkent, a veszteségeket nem megfelelően mutatták ki, a döntések előkészítése, illetve az alapítványi vagyon ellenőrzése pedig súlyos hiányosságokat mutatott. A Számvevőszék az ellenőrzés során feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért feljelentést tett az ügyészségen.

A PADME és a tulajdonában álló befektetési cégcsoport gazdálkodását vizsgáló, 121 oldalas jelentés szerint az Optima a PADME kötvényein kívül a Neumann János Egyetemért Alapítványtól is bevont 127,5 milliárd forintot, továbbá 170 millió euró bankhitelt vett fel, az így kezelt vagyon megközelítette az 500 milliárd forintot, amelynek jelentős része közpénzből származott.

Az ÁSZ szerint a befektetéseket rendkívül bonyolult, több országon és vállalati szinten átívelő céghálón keresztül valósították meg. A magántőkealapokat is közbeiktató struktúra nehezítette a tényleges vagyonérték megállapítását, és a Számvevőszék nem azonosított racionális gazdasági indokot a felépítésére. A jelentés a befektetési döntések előkészítését is kifogásolta. A GTC-részvények megvásárlásáról 2020. április 3-án döntöttek, amikor a részvény árfolyama már csökkenő pályán volt. Az ÁSZ szerint a kuratóriumi tagok néhány óra alatt határoztak egy szakmai hiányosságokat tartalmazó, a kockázatokat és a várható hozamot nem kellően megalapozó előterjesztés alapján.

Az Optima-csoport a részvények vásárláskori, 6,86 zlotys átlagárfolyamához képest 31 százalékos felárat fizetett, ami csaknem 60 milliárd forintos többletet jelentett.

A részvényenkénti bekerülési ár így átlagosan 9 zloty körül alakult. Az osztalékok sem igazolták vissza a vásárláskor várt hozamot: a 2021 és 2024 közötti tényleges kifizetések a bekerülési értékhez viszonyítva átlagosan mindössze 2 százalékos hozamot jelentettek.

Az ÁSZ két különösen fontos megállapítást tett a GTC-befektetésről. Egyrészt a részvénycsomag 2024 végi tőzsdei árfolyam alapján számított értéke 162 milliárd forinttal csökkent, másrészt az alapítványnak az Optima által kibocsátott kötvények után akár 150 milliárd forint értékvesztést kellett volna elszámolnia 2024-ben, ahelyett, hogy azokat változatlanul a bekerülési értéken tartotta nyilván.

Az ÁSZ azt is hangsúlyozta, hogy a GTC árfolyamának csökkenése nem pusztán külső körülmények következménye, hiszen az Optima-csoport 62,61 százalékos tulajdonosként érdemi befolyást gyakorol a társaság működésére. 

A jelentés összességében nem pusztán az árfolyamveszteséget kifogásolja, hanem azt is, hogy a több száz milliárd forintos közpénzvagyon befektetéséről nem megfelelően előkészített döntések születtek, a kockázatokat nem kezelték megfelelően, és a tényleges piaci érték csökkenése nem jelent meg kellőképpen az alapítvány beszámolóiban. Az ÁSZ ezek alapján tett feljelentést az ügyészségen.

A svájci befektetésről Matolcsy nem beszélt a videóban

Az is érdekes, hogy Matolcsy György a videójában szinte kizárólag a lengyel GTC-re összpontosított, viszont az Optima-csoportnak egy másik jelentős külföldi befektetése is volt: a svájci Ultima Capital SA. Ez a társaság a saját közlése szerint svájci, francia és görög üdülőhelyeken található rezidenciákat, villákat és faházakat birtokol.

Az ÁSZ jelentése szerint 2023 végén az Optima-csoport a GTC 62,61 százalékos részesedése mellett az Ultima Capital 33 százalékos részvénycsomagját, valamint egy további, megállapodás alapján megfizetett, lehívható 25 százalékos csomagot is birtokolta. A két külföldi befektetés együttes könyv szerinti értéke elérte a 450 milliárd forintot.

A svájci társaság részvényeinek árfolyama szintén csökkent, a GTC-hez hasonlóan, 2024 december 30-án 88 svájci frankon állt, szemben a részvényenkénti 110,12 frankos bekerülési árral, ez mintegy 20 százalékos visszaesést jelentett.

Az ÁSZ szerint az Ultima-befektetéshez további, jelentős pénzügyi kockázatok is kapcsolódtak, az Optima-csoport kisebbségi részvényesekkel olyan megállapodásokat kötött, amik vételi kötelezettséget keletkeztettek; ezek alapján 2024-ben és 2025-ben mintegy 250 millió svájci frank fizetési kötelezettség merült fel. A Számvevőszék szerint fennállt annak súlyos kockázata, hogy a részben hitelből finanszírozott befektetésekhez kapcsolódó további kötelezettségek fedezete nem biztosított. A likviditási helyzet súlyosságát az alapítvány felügyelőbizottságának 2025. január 18-i levele is jelezte. A testület elnökének értékelése szerint az alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélybe került.

Fotó: Matolcsy György / Youtube