Rogán Antal találmánya: a nagy letelepedési kötvénybiznisz

Jelentős veszteséget okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a rendőrség szeptember közepén a letelepedési államkötvények ügyében. A hatóság a Transparency International Magyarország feljelentésére indított eljárást, amit „last minute” jelzéssel tett, az elévülés veszélyére utalva. A szervezetnek nem ez az első feljelentése, a korábbit, hivatali visszaélés gyanúja miatt tette 2018-ban, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságától kiperelt kötvényforgalmazó cégekre vonatkozó iratok alapján, de ezt bűncselekmény hiányára hivatkozva elutasította a hatóság. A Transparency szerint a kötvényprogram 2013 és 2017 között legalább 21 milliárd forint kárt okozott az államnak.

A korrupcióellenes szervezet most abban bízik, hogy a NER bukása után „a hatóságok ki tudják deríteni, hogy kik nyerészkedtek az offshore brókercégek mögé rejtőzve”. A feljelentésüket azzal támasztották alá, hogy a gazdasági bizottság annak ellenére nem vizsgálta a közvetítő cégek tényleges tulajdonosi hátterét, hogy többségüket offshore helyszíneken jegyezték be, és a civilszervezet szerint éppen az ellenőrzések elmaradása alapozza meg a bűncselekmény gyanúját.

A „nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedélyhez” kapcsolt kötvényprogramot 2012 őszén az Országgyűlés gazdasági bizottságának akkori elnöke, a fideszes Rogán Antal képviselő kezdeményezte. Ami mindjárt az elején gyanút keltő volt, hogy nem az állami szervek, hanem egy parlamenti bizottsághoz kerültek a kötvényüzlettel kapcsolatos döntési jogok, ugyanis az Országgyűlés bizottságainak tagjait döntéseikért nem lehet felelősségre vonni.

Rogán Antal törvényjavaslata szerint 2013-tól EU-n kívüli állampolgárokat juttattak magyar letelepedési engedélyhez, ehhez előbb 250 ezer euróért, majd 2015-től 300 ezer euróért kellett a magyar Államadósság Kezelő Központ által kibocsátott letelepedési kötvényt jegyezni. De az államadósság-kezelő csak a letelepedési kötvények kibocsátója volt, lejegyezni kizárólag csak a Rogán által vezetett gazdasági bizottságtól a forgalmazásukra engedélyt kapó nyolc nyolc közvetítő cégnél lehetett. Ezeknek a közvetítő vállalkozásoknak a zöme magyar hátterű offshore cég volt, a felügyeletüket az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága látta el. A bizottságtól mindenféle verseny vagy közbeszerzési pályázat nélkül a következő cégek kaptak engedélyt a kötvények forgalmazásra: a Hungary State Special Debt Fund, a Discus Holdings Limited, az Innozone Holdings Limited, az Arton Capital Hungary Kft., a VolDan Investments Limited, az S&Z Program Limited, az Euro-Asia Investment Management Pte. Ltd. és a Migrat Immigration Asia Ltd. voltak. A cégek többségét külföldön, többek között a Kajmán-szigeteken, Cipruson, Liechtensteinben, Máltán és Szingapúrban jegyezték be. 

Eleve gyanút keltő volt, hogy az állam nem közvetlenül adta el a kötvényeket, hanem offshore-cégeknek engedte át az üzletet, amelyek hatalmas hasznot vágtak zsebre. A letelepedni szándékozó befektető 300 ezer eurót fizetett, de a közvetítő cég ebből csak cirka 271 ezer eurót utalt az Államadósság Kezelő Központnak, a különbözet és a külön felszámolt plusz díjak jelentős része a közvetítőknél maradt. A kötvényprogram végéig 1,844 milliárd euró névértékű kötvényt adtak el, de ebből az állam csak 1,67 milliárd euróhoz jutott, vagyis a konstrukció nem olcsóbb, hanem drágább államadósság-finanszírozást jelentett.

A kötvények vásárlásával az EU-n kívüli állampolgárok ugyanis lényegében kölcsönt nyújtottak a magyar államnak, amit az ötéves futamidejű kötvény lejárta után kaptak vissza, a magyar államadósság finanszírozását ennél olcsóbban is lehetett volna akkoriban a pénzpiacról finanszírozni, a konstrukción az unió területére szabad bejárást nyerő EU-n kívüli, sokszor kétes hátterű embereken kívül a kizárólagos közvetítői joggal rendelkező cégek húztak jelentős, 162 milliárd forintnyi profitot. Ebből 102 milliárd forint ügyfelek által közvetlenül a cégeknek fizetett 40-60 ezer eurós ügyintézési díjból, míg 60 milliárd forint a kamatdiszkontból az állam által a közvetítőknek átengedett kamatból adódott össze..
A magyar államhoz a kötvényekből mintegy 1,67 milliárd euró, akkori árfolyamon 519 milliárd forint folyt be.

Az államadósság-kezelő 2017. március végén szüntette be a kötvényértékesítést a kedvezőbb finanszírozási helyzetre hivatkozva. A szervezet adatai szerint a programban összesen 17 009 darab kötvénycsomagot értékesítettek 1 milliárd 293 millió euró össznévértékben 6621 külhoni befektetőnek, akik így a családtagjaikkal együtt 19 855-en jutottak magyarországi letelepedési jogosultsághoz és ezzel együtt az Európai Unión belüli szabad mozgás lehetőségéhez.

A Belügyminisztérium közlése szerint a letelepedési engedélyhez jutó külföldiek túlnyomó többsége kínai volt, rajtuk kívül oroszok, irániak, szírek és ukránok voltak még jelentősebb számban.

2018 tavaszán derült ki a 444 és a Direkt36 információi alapján, hogy nemzetbiztonsági szempontból kockázatot jelentő személyek is magyarországi letelepedési engedélyhez jutottak a program keretében. Így jutott be az unió területére egy nemzetközi bűncselekménnyel gyanúsított személy, illetve Bassár el-Aszad szíriai diktátor bizalmasa és pénzfelhajtója, Atiya Khoury, majd szeptemberben kiderült, hogy letelepedési kötvénytulajdonos lett Andrej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés főnökének, Szergej Nariskinnak a fia, Vlagyimir Blockij, az orosz törvényhozás tagja, a kétes hátterű üzletember Dimitrij Boriszovics Pavlov, Iliaz Muszlimov, az orosz parlament korábbi képviselője; Alekszej Jankevics, a Gazprom egyik cégének igazgatója és Andrej Kalmikov, az orosz Aeroflot légitársaság egyik vezetője is.

2018 szeptemberében egy ellenzéki képviselő interpellációjára válaszolva belügyminisztérium államtitkára kijelentette, hogy a kötvényprogram felülvizsgálata megtörtént, és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a problémásnak talált kötvényesek papírjait visszavonta. A hivatal később, decemberében pontos adatokat közölt, eszerint 16 kötvényes letelepedési engedélyét vonták vissza. 

A 444 később arra hívta fel a figyelmet, hogy a visszavonások valószínűleg nem érintették a biztonsági kockázatot jelentő Atiya Khoury és Andrej Nariskinnak a letelepedési jogát. Khoury 2016. szeptemberben kért letelepedési engedélyt, két hónappal azután, hogy felkerült az amerikai szankciós listára. A Bevándorlási Hivatal az Alkotmányvédelmi Hivataltól, a Terrorelhárítási Központtól és a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól kért állásfoglalást arról, hogy Khoury veszélyezteti-e az ország nemzetbiztonságát, ezek mellett a Schengeni Információs Rendszerben is ellenőrizte, hogy nem áll-e kiutasítás vagy beutazási tilalom hatálya alatt. Miután egyik állami szerv sem emelt kifogást, Khoury 2017. májusban megkapta a magyar letelepedési engedélyt. Andrej Nariskin engedélyéről pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2022-ben azt nyilatkozta, hogy a Nariskin család 2015 óta meglévő letelepedési engedélyét nemzetbiztonsági kockázat miatt az Alkotmányvédelmi Hivatal már 2020-ban visszavonta, ami akkor még Nariskinék fellebbezése miatt nem volt jogerős. Figyelemre méltó, hogy a Nariskin család Rogán Antal barátjának, Shabtai Michaeli grúz-izraeli üzletembernek a lakásában lakott Budapest belvárosában, a Bécsi utcában.

A letelepedési kötvényprogram egyik legfurcsább bűnügye a forgalmazó brókercégek egyetlen Magyarországon bejegyzett cégéhez, az Arton Capital Hungary Kft.-hoz kapcsolódik, és több mint kilenc éve elképesztő homály borítja. Az Arton Capital nagy forgalmat bonyolított, főleg arabok, indiaiak, kínaiak és oroszok voltak az ügyfelek.

Mind a mai napig nem sikerült senkit meggyanúsítani amiatt a betörésnek álcázott bűnügyben, ami 2017. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka történt a cég budapesti irodájában, a VI. kerületi Hajós utcában. 600 millió forintnyi eurót és rengeteg fontos iratot vittek el. A „különlegesen nagy értékre elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt folyó nyomozás” eddig nem vezetett eredményre 
2017 októberében a sajtó által összegyűjtött információk szerint a „betörőknek” saját kulcsuk volt az irodához, azzal jutottak be a hátsó ajtón, a riasztót kikapcsolták, mert ismerték annak kódját is. A betörők otthonosan mozogtak, tudták, hol találják, amiért odamentek. A széfet nem törték fel, egyszerűen magukkal vitték az ügyfelek adatait tartalmazó szerverrel együtt, tudták melyek a fontos dossziék, így azokat is a hónuk alá csapták. Tudták azt is, hogy melyik fiókban tárolják cég készpénzét. Nem hagyták ott azt sem, hiszen „betörők” voltak… 

A nyomozás során mindenkit kihallgattak, aki a környéken járt a betörés idején, a mobiltelefon-szolgáltatók adatai alapján hívták be kihallgatásra a betörés idején a környéken járókat. De semmit se sikerült kideríteni, a térfigyelő kamerák se rögzített nyomravezető felvételeket.

Az ügy megrekedt a „felderítési szakaszban”, így a mindenkori főügyész moshatja kezeit és a rendőrség nyomozásának irányítását ellátó személyre, a belügyminiszterre mutogathat, így tett annak idején Polt Péter is, amikor a parlamentben emiatt interpellálták. Az elévülés vészesen közeleg, félő, hogy felderítési szakaszban hal el ez is, ugyanúgy, mint az Elios-ügy.

Az Átlátszónak 2017 júniusában egy volt rendőrnyomozót sikerült megszólaltatnia az ügyben, aki szerint a betörést valamelyik külföldi ország titkosszolgálatának illegális brigádja csinálhatta, mert a megbízóik „baromira kíváncsiak arra, mit tartalmazott az a szerver, kiket is engedett be a magyar kormány és kiket is szabadított rá egész Európára”. A lap pár hónappal később arról írt, hogy értesülése szerint már a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai is figyelik a betörés ügyében zajló rendőrségi nyomozást.

Az Arton Capital egyébiránt több szállal is kötődik Rogán Antalhoz, azon kívül, hogy a politikus által vezetett gazdasági bizottságtól kapott forgalmazási engedélyt a kötvényekre. A cég nevében ügyvédként Kosik Kristóf járt el, aki korábban, Rogán polgármestersége idején az V. kerületi önkormányzatnak is dolgozott, az Arton Capital ügyvezetője és egyik tulajdonosa, Balogh Radosztina pedig Rogán egyetemi évfolyamtársa volt. Ez lehet véletlen is, de az már aligha, hogy csupán pár nappal jegyezték be korábban a cégbíróságon az Arton Capitalt, mint ahogy meghozták a döntést a kötvénybizniszről. Kosik Kristóf Habony Árpádnak, Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadójának is dolgozott.

A külföldiek 78 százalékát a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund hozta be. A sajtó ennél a cégnél azonosított Habonyhoz vezető kapcsolati szálakat. Ez a vállalkozás kapta meg a kínaiakra kötvényforgalmazási engedélyt, amit aztán átadott a hasonló nevű, Hongkongban bejegyzett Hungary State Special Debt Managementnek. Hogy erre mi szükség volt, azt nem tudni, azt azonban igen, hogy a hongkongi vállalkozás tulajdonosa három, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég. Ezeket is éppen akkor alapították, amikor Rogán benyújtotta a programot lehetővé tevő jogszabályt a parlamentnek.

Feltűnő, hogy az Állami Számvevőszék annak ellenére nem vizsgálta a letelepedési kötvényprogramot, hogy a 2013-as elindulása óta több ellenzéki párt és civilszervezet is bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett az ügyben, de a hatóságok ezeket korábban kivétel nélkül elutasították.
Például a Jobbik politikusai 2015-ben és 2016-ban többször fordultak a hatóságokhoz, hűtlen kezelésre, költségvetési csalásra, valamint a közvetítő cégek gyanús offshore hátterére hivatkoztak, de a nyomozásokat ezek alapján sem indították meg.

Az egykori LMP-s országgyűlési képviselők, Demeter Márta és Szél Bernadett szintén tettek jogi lépéseket nemzetbiztonsági kockázatokra és a szerintük Fidesz-közeli oligarchákhoz köthető offshore közvetítőcégek gazdagodására hivatkozva, de ezek se vezettek eredményre.

A Párbeszéd és az MSZP képviselői is tettek feljelentéseket a költségvetést ért milliárdos károk miatt, de ezeket is elutasította a nyomozóhatóság azzal az indokkal, hogy az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága által hozott döntések és a cégek kijelölése törvényi felhatalmazáson alapult, így az anomáliák nem minősültek bűncselekménynek.

A Transparency International Magyarország korábbi 2018-ban tett feljelentését is hasonló indokkal utasították el, azzal, hogy mivel a kötvényértékesítést parlamenti bizottsági döntések szabályozták, „formailag kizárt” a törvénysértés megvalósulása, most, 2026 szeptemberében viszont éppen azzal az indokolással kezdték meg a büntetőeljárást, hogy sikerült jogilag azt alátámasztani, hogy gazdasági bizottság annak idején valójában érdemi vizsgálat és kontroll nélkül, formálisan engedte át a százmilliárdos hasznot a magáncégeknek.

Vagyis ezt az Állami Számvevőszéknek is felismerhette volna évekkel ezelőtt, lett volna elég oka a vizsgálódásra.

Fotó: YouTube / Telex