Darázs Lénárd: „A korábbi kormányzat azt akarta, hogy távolítsunk el egyetemi oktatókat

Hankó Balázs és a korábbi kormányzat más vezetői is nyomást gyakoroltak az ELTE-re egyes oktatók nyilvános megszólalásai miatt – állította Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora a Kontrollnak adott interjújában. Az egyetem vezetője szerint volt, amikor az érintett munkatársak eltávolítása is felmerült. Darázs a felsőoktatás finanszírozását is súlyosan igazságtalannak tartja: elmondása szerint az ELTE dolgozóinak 60 százaléka kevesebbet keres, mint egy általános iskolai tanító átlagbére. A rektor úgy véli, Magyarországnak a jelenlegi 64 helyett nagyjából 20 egyetemre lenne szüksége.

A korábbi kormányzat rendszeresen megpróbált beavatkozni az ELTE működésébe, és egyes oktatók közéleti szerepvállalását is kifogásolta – erről beszélt Darázs Lénárd a Kontroll Gulyás Balázs által készített interjújában. A rektor megerősítette, hogy Hankó Balázs korábbi felsőoktatásért felelős miniszter telefonon is kereste, ha valamelyik egyetemi oktató nyilatkozata nem tetszett a kormányzatnak.

Darázs szerint azonban nem kizárólag Hankóra volt jellemző ez a gyakorlat: korábbi miniszterek és államtitkárok részéről is érkeztek hasonló megkeresések. A kifogások leggyakrabban konkrét személyekhez kapcsolódtak, köztük Fleck Zoltánhoz és Polyák Gáborhoz.

Arra a kérdésre, hogy ezekben a beszélgetésekben felmerült-e az érintett oktatók elbocsátása vagy félreállítása, a rektor igennel válaszolt. Elmondása szerint különösen súlyos ügyekben, például Orbán Balázs doktori disszertációja vagy Fleck Zoltán köztársasági elnökkel kapcsolatos kijelentései miatt fogalmazódtak meg ilyen elvárások.

A rektor szerint a kormányzat végül nem tudta keresztülvinni ezeket az elképzeléseket, részben azért, mert az ELTE vezetése nem volt hajlandó együttműködni. Hangsúlyozta, hogy az egyetem védelmet nyújtott munkatársainak, és senkit sem próbáltak elhallgattatni tudományos vagy közéleti véleménye miatt.

A politikai nyomásgyakorlás más formáit is felidézte. Elmondása szerint egyszer egy teljes héten át arról folyt az egyeztetés, hogy az egyik képzés elnevezésében szereplő „diverzitás” szót meg kellene változtatni. A rektor ezt elutasította, a kezdeményezés pedig végül elhalt.

Az ELTE dolgozóinak 60 százaléka kevesebbet keres, mint egy általános iskolai tanító átlagbére

Darázs Lénárd szerint az elmúlt 16 év egyik legsúlyosabb következménye a felsőoktatás finanszírozási rendszerének eltorzulása. A rektor úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi magyar felsőoktatási struktúra a NER terméke, amelynek kialakulását alapvetően politikai döntések határozták meg.

Az egyetemvezető számításai szerint a magyar állam mintegy 851 milliárd forintot fordít felsőoktatásra, ebből azonban az ELTE mindössze 4 százalékkal részesedik. Eközben az ország közel 300 ezer egyetemi hallgatójából 45 ezren az ELTE-n tanulnak.

A rektor szerint különösen súlyos a bérhelyzet. Állítása alapján az egyetem munkavállalóinak 60 százaléka kevesebbet keres, mint egy általános iskolai tanító átlagbére. Hozzátette: nem a tanítók fizetése túl magas, hanem az egyetemi bérek maradtak elfogadhatatlanul alacsonyak.

Az ELTE a modellváltáson átesett egyetemekhez képest körülbelül 30 százalékos bérhátrányban van, amelynek megszüntetése Darázs szerint nagyjából 10 milliárd forintba kerülne. A rektor emellett a leromlott épületek, az elavult laboratóriumok és a hiányos kutatási infrastruktúra fejlesztését is sürgette.

Darázs úgy véli, a jelenlegi rendszer egyszerű kiegyenlítése nem lenne elegendő: előbb az állami fenntartású egyetemek korábbi hátrányait kellene felszámolni, és csak ezután lehetne valóban egyenlő feltételek mellett működtetni a felsőoktatást.

A 64 felsőoktatási intézmény helyett nagyjából 20 egyetemre lenne szükség

A rektor szerint nemcsak a finanszírozás, hanem a magyar felsőoktatás teljes intézményrendszere is átalakításra szorul. Elmondta, hogy jelenleg 64 felsőoktatási intézmény működik Magyarországon, miközben az ELTE által vizsgált nemzetközi összehasonlítások alapján nagyjából 20 egyetem lenne indokolt.

Darázs hangsúlyozta, hogy nem egyszerű intézmény-összevonásokban gondolkodik, hanem a feladatok újragondolásában. Szerinte ma számos felsőoktatási intézmény olyan szociális, térségfejlesztési vagy gazdaságélénkítési feladatot lát el, amely nem tartozna egy tudományegyetem alapvető küldetéséhez.

Úgy véli, az egyetemek elsődleges feladata az oktatás és a tudományos kutatás, a jelenlegi szétaprózott rendszer azonban jelentős forrásokat von el ezektől. Emiatt Magyarország egyre inkább lemarad a nemzetközi felsőoktatási versenyben.

A rektor a TISZA-kormány felelősségéről is beszélt. Bár szerinte érthető, hogy az új kabinet fél év alatt nem tudta megoldani az örökölt problémákat, a valódi strukturális reformokról még nem indult érdemi egyeztetés.

Darázs arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi rendszer változatlan marad, akkor a korábbi kormányzat által kialakított struktúra az új politikai vezetés alatt is tovább élhet. Szerinte a felsőoktatás átalakítására most kivételes politikai lehetőség kínálkozik, amelyet nem lenne szabad elszalasztani.

A teljes interjú megtekinthető alább.