A Legfőbb Ügyészség szerint nem szólt bele külső cég az MNB-ügy szakmai döntéseibe

A Kontroll kérdésére a Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy az EuroAtlantic Zrt. kommunikációs tanácsadással és digitális tartalomgyártással segítette a munkájukat, de a szakmai döntésekbe nem avatkozott be. A kommunikációs szerződések november 30-án járnak le.

A HVG birtokába jutott belső levelezések és dokumentumok alapján arról írt, hogy a Fellegi Tamás volt fideszes miniszter érdekeltségébe tartozó EuroAtlantic Zrt. érdemben befolyásolhatta a Legfőbb Ügyészség kommunikációját. A Kontroll ennek kapcsán kérdéseket küldött az ügyészségnek arról, milyen szerepet játszott a tanácsadócég a szervezet kommunikációjának alakításában, és milyen szakmai, illetve jogi indokok alapján vonták ügyészi hatáskörbe a Magyar Nemzeti Bank alapítványánál hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozást.

A Legfőbb Ügyészség válaszában hangsúlyozta, hogy a Kommunikációs és Sajtófőosztály nem nyomozati és nem nyomozás-felügyeleti szerve az ügyészségnek. Közlésük szerint a szakmai döntések kizárólag jogszabályi és szakmai szempontok alapján születnek, a kommunikációs elemzések pedig nem helyettesítik ezeket a döntéseket.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a főosztály rendszeresen készít elemzéseket a szervezet vezetése számára, amelyekkel szükség esetén az érintett főügyészt vagy szóvivőt is segítik. Ezek célja, hogy felmérjék az egyes lépések kommunikációs hatásait.

Az ügyészséggel szerződéses kapcsolatban álló cég szintén kommunikációs elemzésekkel és javaslatokkal támogatta a munkát. A Legfőbb Ügyészség szerint a tanácsadó a kommunikációs szakterületnek tehetett javaslatokat, a végső döntést azonban minden esetben az ügyészség hozta meg.

Az MNB-ügyben a döntés után kapcsolódott be a tanácsadó

A Legfőbb Ügyészség azt állítja, hogy az MNB-ügyben a nyomozás ügyészi hatáskörbe vonásáról kizárólag szakmai szempontok alapján döntöttek. Az indokokat a szervezet a 2026. április 21-én kiadott sajtóközleményében ismertette. A válasz szerint a tanácsadó cég csak a döntés meghozatala és nyilvánosságra hozatala után kapcsolódott be az ügy kommunikációs előkészítésébe. A rendőrséggel közösen tervezett, április végi sajtóbeszélgetéshez igyekezett kommunikációs hátteret biztosítani Fürcht Pál számára. Az erről készült elemzés a korábbi főügyész kérésére, a vele folytatott közös gondolkodás részeként született.

Az ügyészség egyértelműen visszautasította azt a felvetést, hogy külső szereplő beavatkozott volna a szakmai döntésekbe.

A HVG által bemutatott dokumentumokban szereplő „baráti tűz” kifejezést is megmagyarázták. A Legfőbb Ügyészség szerint a belső kommunikációs elemzésben arra utaltak vele, hogy az ügyészséggel nem kizárólagosan kritikus médiumok és közszereplők valótlan állításait is helyre kell igazítani, függetlenül attól, honnan származnak.

Fürcht Pál a közösségi médiás tartalmak készítésében is részt vett

A Legfőbb Ügyészség válaszában a korábbi főügyész és a Kommunikációs és Sajtófőosztály kapcsolatáról is beszámolt. Közlésük szerint rendszeresen egyeztettek, Fürcht Pál pedig a közös munka részeként önként vállalt feladatként aktívan részt vett az ügyészség közösségi médiás anyagainak megírásában és elkészítésében is.

A főosztály azt írta, hogy a volt főügyészre sokan nemcsak kollégaként, hanem barátként tekintettek, ezért különösen fájóak számukra az elmúlt hetek történései.

November végén lejárnak a szerződések

A Kontroll arra is rákérdezett, milyen konkrét feladatokat lát el jelenleg az EuroAtlantic Zrt. a Legfőbb Ügyészség megbízásából. A válasz szerint a cég kommunikációs tanácsadást és digitális tartalomgyártást végez.

Az ügyészség azzal indokolta a külső szakértők bevonását, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a kommunikációs feladatok mennyisége. A szervezet szerint a médiamegjelenések folyamatos követése és elemzése, valamint az edukációs tartalmak, ismeretterjesztő filmek és kreatív anyagok elkészítése meghaladta a belső kapacitásokat.

A külső közreműködés így az ügyészség indoklása szerint a belső szervezeti egységek munkáját segítette, és a megnövekedett feladatmennyiség kezelését szolgálta.

A Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a kommunikációs tárgyú szerződések 2026. november 30-án lejárnak. Az intézményi stratégia, így a kommunikációs feladatok jövőbeni meghatározása is az ügyészi szervezet új vezetésének hatáskörébe tartozik.

A Legfőbb Ügyészség teljes válasza

Tisztelt Szerkesztő Úr!

Kérdésére a következőkről tájékoztatjuk.
Kérem, hogy a válaszunkat változtatás nélkül közölje.

A Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtófőosztály sem nem nyomozati, sem pedig nyomozás-felügyeleti szerve az ügyészségnek.
A szakmai döntések kizárólag a jogszabályok alapján, szakmai szempontok figyelembe vételével születnek.

A Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtófőosztálya tevékenységébe tartozik, hogy kommunikációs elemzéseket készít a Legfőbb Ügyészség vezetése számára, amelyeket szükség szerint az érintett főügyésszel vagy szóvivővel is megoszt.
Ezek soha nem a szakmai döntések helyett készülnek, hanem a szakmai lépések kommunikációs hatásait elemzik.

Az ügyészséggel szerződéses kapcsolatban álló kommunikációs tanácsadó cég – egyebek mellett – kommunikációs tárgyú elemzésekkel segítette a kommunikációs tevékenységet. A tanácsadó cég a kommunikációs szakterületnek a kommunikációt illetően ad javaslatokat, a végső kommunikációs döntést ugyanakkor mindig az ügyészség hozza meg.

Az MNB ügyben kizárólag szakmai szempontok mérlegelése nyomán született döntés az ügyészi hatáskörbe vonásról, amely döntés indokait az ügyészség 2026. április 21-ei sajtóközleménye tartalmazza.

Az MNB ügyben a tanácsadó cég a szakmai döntést és annak publikálását követően, a rendőrséggel közösen tervezett április végi sajtóbeszélgetéshez igyekezett kommunikációs hátteret adni a főügyész számára.
A kommunikációs tanácsadó elemzése dr. Fürcht Pál kérésére, a vele való közös gondolkodás részeként született.

Egyértelműen visszautasítjuk tehát, hogy kommunikációs oldalról bárki, kívülről beszólt volna a szakmai döntésekbe.

A HVG által kiragadott részletek közül a „baráti tűz” félremagyarázott fogalmát is tisztázni szükséges.
Ezen kifejezést a belső kommunikációs elemzés arra használta, hogy az ügyészséggel nem kizárólagosan kritikus médiumok és közszereplők valótlan állításait is minden esetben helyre kell igazítani – bárhonnan is érkezzenek azok.

Dr. Fürcht Pál volt főügyész egyebekben kiváló munkakapcsolatot ápolt a Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtófőosztályával. Rendszeresek voltak köztük az együtt gondolkodás jegyében az egyeztetések.
Ennek részeként a volt főügyész úr – önként vállalt feladatként a közösségi médiás anyagaink írásában, létrehozásában is aktívan részt vett.
Emiatt különösen fájók számunkra az elmúlt hetek történései, hiszen sokan nem pusztán kollégaként, hanem barátként tekintettek a volt főügyész úrra.

Tájékoztatom továbbá, hogy az ügyészségi kommunikációs feladatok volumene az elmúlt években jelentősen megnövekedett. Egy ilyen nagyságrendű médiajelenlét folyamatos követése, elemzése, kezelése – mint ahogy a nagyszámú edukációs tartalmak, ismeretterjesztő filmek és kreatívok gyártása – meghaladta a belső kapacitások kereteit.
A külső szakértői közreműködés igénybevétele a belső szervezeti egységek munkájának kommunikációs támogatását és a megnövekedett feladatmennyiség kezelését szolgálta.

A kérdezett cég részben kommunikációs tanácsadási, részben digitális tartalomgyártási tevékenységet folytat az ügyészség számára.

A Legfőbb Ügyészség kommunikációs tárgyú szerződései 2026. november 30-án lejárnak.

Az ügyészi szervezet új vezetésének kompetenciája az intézményi stratégia – benne a kommunikációs feladatok – meghatározása.

Tisztelettel:

Legfőbb Ügyészség
Kommunikációs és Sajtófőosztály