Baka András: „A kétharmad egyfajta betegség”

Baka András első köztársasági elnöki interjúját adta a VálaszOnline-nak, az államfőt kérdezték a kormányváltásról, az önkényt kiáltó ellenzékiekről, a NER-ről, a legfőbbügy-jelöléseiről is.

Baka András szerint az áprilisi választás vértelen forradalom volt, amelyben a magyarok egyértelműen elutasították a félelemre, a korrupcióra és a propagandára épülő rendszert. Az államfő annak sem látja jelét, hogy Magyarországon önkényuralom épülne jelenleg. A korábbi rendszer felelőseinek elszámoltatását szükségesnek tartja, de ragaszkodik ahhoz, hogy az kizárólag jogállami keretek között történjen. A VálaszOnline-nak adott első köztársasági elnöki interjújában a legfőbb ügyész jelölésének tanulságairól, az elnöki kegyelem korlátairól, a tervezett alkotmányozásról és a kétharmados törvények problémájáról is beszélt.

Vértelem forradalom, nem önkényuralom

Az áprilisi választási eredményt Baka András egyértelműen forradalomként értelmezi, vértelen forradalomként. Antall József híres mondatát idézve úgy fogalmazott: „tetszettünk volna forradalmat csinálni? Úgy gondolom, hogy végül is tetszettünk”. Az államfő szerint a választók túlnyomó többsége világossá tette, hogy nem akar olyan rendszerben élni, amelyben félnie kell, ipari méretű a korrupció, és minden hullámhosszon hamis, ostoba propaganda árad. Úgy véli, jobb, ha az ország ennél a vértelen változatnál marad.

A korábbi hatalom képviselőinek demokratikus önértelmezését ugyanakkor nem tartja önmagában meggyőzőnek pusztán azért, mert átadták a hatalmat. Baka szerint egy ilyen választási eredmény után a hatalom átadása nem lehetett valódi kérdés, ellenkező esetben akár erőszakos fordulat is következhetett volna. A békés hatalomváltás azonban nem teszi automatikusan demokratikussá és jogállamivá az előző időszakot.

Az államfő ugyanakkor nem osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint az új kormányzat önkényuralmat épít. „Nem látom, hogy ma önkényuralom épülne Magyarországon” – jelentette ki. Elmondása szerint több levél és megkeresés érkezik hozzá az önkénytől tartva.

Baka András több nyílt levelet is kapott a korábbi hatalomhoz kötődő szereplőktől, köztük fideszes képviselőtől, volt ügyésztől és az Állami Számvevőszék elnökétől. Utóbbi azt kérte tőle, hogy lépjen fel Magyar Péter miniszterelnökkel szemben, aki a közösségi médiában gyakorol nyomást az intézményre. Az államfő egyik levélre sem kíván válaszolni, mert ezeket politikai megnyilatkozásoknak tekinti. Hangsúlyozta, hogy saját megszólalásainak nem politikai, hanem jogállami és törvényességi kérdésekre kell irányulniuk. Akkor kell jeleznie, ha a jogállami működés veszélybe kerül.

Baka két párhuzamos feladatot lát az ország előtt. Egyrészt olyan államot kell építeni, amely európai, alkotmányos demokráciaként működik, és a jogállamiság valamennyi követelményének megfelel. Másrészt fel kell tárni az előző rendszer jogellenes működtetéséért, illetve a közvagyon magánvagyonná alakításáért viselt felelősséget.

Az államfő szerint az érintetteket bíróság elé kell állítani, és szigorúan felelősségre kell vonni, amennyiben ezt a bizonyítékok indokolják. Ezzel együtt világossá tette, hogy az elszámoltatás nem válhat politikai bosszúvá. Ha az eljárások nem jogállami módon zajlanának, elnökként fel kellene lépnie ellenük. Jelenleg azonban nem lát ilyen jeleket, és úgy véli, az érintettek közül egyesek politikai üldöztetésként próbálják bemutatni az ellenük induló eljárásokat.

A legfőbb ügyész jelölésének tanulságai

Baka András a legfőbb ügyész első jelölési köréből is levonta a tanulságokat. Bár hosszú ideig kereste a megfelelő jelöltet, továbbra is úgy véli, hogy Szathmáry Zoltán szakmailag erős, felelősségteljes és tenni akaró személy, aki megfelelt az általa támasztott feltételeknek.

Az államfő elismerte ugyanakkor, hogy a jelölt nyilvános bemutatását alaposabban kellett volna előkészítenie. Szerinte a közvéleménynek joga van ahhoz, hogy a jelöltről bővebb információkat kapjon, és jobban megismerhesse a döntés indokait. A jelölt testvérének az aranykonvojügyben betöltött szerepéről szóló kérdésre Baka azt mondta, tudott arról, hogy testvére gyanúsított. Hozzátette, hogy több olyan információval is rendelkezett a hozzátartozójával kapcsolatban, amelyekről akkor sem beszélhetett, és most sem beszélhet.

„A kétharmad egyfajta betegség”

Baka András szerint nem egészséges állapot, ha Magyarországon csak kétharmados parlamenti többséggel lehet érdemben kormányozni. A kétharmados szabályok rendszerét „egyfajta betegségnek” nevezte, amely az MDF és az SZDSZ közötti, kényszerhelyzetben megkötött paktum idején alakult ki, majd később tovább bővült.

Az államfő szerint az alapvető alkotmányos kérdésekben szükség van stabilitásra, ám nem indokolt minden, egyébként változtatható szakpolitikai vagy gazdasági döntést kétharmados többséghez kötni. Példaként a forint alkotmányos rögzítését említette. Ha a gazdasági racionalitás és az emberek érdeke az euró bevezetését kívánná, szerinte problémát jelentene, ha egy kormány pusztán a szükséges parlamenti többség hiánya miatt nem tudná végrehajtani a változtatást.

Hasonlóan aggályosnak tartja a rendkívül hosszú mandátumokat és az intézményvezetők akár három ciklusra szóló bebetonozását. A kétharmados kényszerből való kilépéshez azonban nem elegendő a szabályok megváltoztatása, a pártoknak legalább az ország hosszú távú irányát meghatározó alapkérdésekben is egyetértésre kellene jutniuk. Baka szerint a skandináv országok sikere is azt mutatja, milyen jelentősége van ennek a fajta politikai együttműködésnek.

A köztársasági elnökkel készült teljes interjú elolvasható a VálaszOnline-on.