Itt az első, Fidesz-korszak utáni költségvetés tervezete

Magyar Péter napirend előtti felszólalásában több mint két órán keresztül ismertette az ország 2027-es költségvetésének tervezetét, amit a hónap végén nyújtanak be az Országgyűlésnek, amelyet a kormány a Pénzügyminisztérium koordinálásával állított össze. A miniszterelnök szerint a büdzsé „az igazságosság és a fejlődés költségvetése”, egyben Magyarország újjáépítésének költségvetése lesz. Elmondása szerint a tervezet középpontjában azok az emberek állnak, akik az elmúlt 16 évben nem kaptak segítséget az államtól, magukra maradtak, mégis helytállásukkal működtették az ország mindennapjait. A gazdasági helyzetet jelentős lemaradás jellemzi Magyar szerint, négy év alatt mindössze 1,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami a környező országok teljesítményétől is elmarad. A kormányzati értékelés szerint az előző időszakban „többet költöttünk hitelkamatokra, mint oktatásra és állami egészségügyre együtt”.

Adócsökkentés és családtámogatás

2027. január 1-jétől jelentősen, 9 százalékra csökkentik a minimálbér személyi jövedelemadóját. A miniszterelnök elmondása szerint minden, havi 680 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező ember személyi jövedelemadója csökken, ami összesen 2,5 millió állampolgárt érint. Az intézkedés az államkasszának 250 milliárd forintos kiadást jelent, az érintettek számára pedig átlagosan évi 240 ezer forint többletjövedelmet biztosít. Ezzel egy számjegyűvé válik a minimálbér személyi jövedelemadója. A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy a munkát terhelő adók senki számára nem emelkednek.

A családok biztonsága, gyarapodása és a gyermekek támogatása szintén hangsúlyos szerepet kap a tervezetben. 2027-től megduplázzák a családi pótlékot, amire 19 év után kerül sor. A változás több mint egymillió családot érint, amelyek ezentúl kétszer akkora támogatást kapnak, mint eddig. A költségvetésben erre 300 milliárd forinttal többet fordítanak. Egy egygyermekes család havonta 12 200 forinttal, évente 146 400 forinttal jut több pénzhez. Két gyermek esetén a jelenlegi 26 600 forint helyett 53 200 forint jár majd havonta, ami évi 319 200 forintos többletet jelent. A háromgyermekes családok havonta 48 ezer, évente pedig 576 ezer forinttal kapnak többet.

A 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó-kedvezménye is megmarad: továbbra is az átlagkeresetig mentesülnek az SZJA megfizetése alól. Fennmarad a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a három-, négy- vagy többgyermekes édesanyák adómentessége is, havi bruttó 1 millió forintos keresetig. A gyermekek után járó családi adókedvezményt szintén megtartják.

„De ami igazságtalan, azon változtatunk” 

– fogalmazott a miniszterelnök. Ennek jegyében az anyák adómentességénél havi 1 millió forintos jövedelemhatárt vezetnek be, az e fölötti jövedelem után pedig személyi jövedelemadót kell fizetni. A 40 év feletti, kétgyermekes édesanyák családi adókedvezménye ugyanakkor megmarad, és az ő családi pótlékukat is megduplázzák. Magyar Péter szerint a családi pótlék emelése és a dolgozók adócsökkentése együttesen jóval több pénzt hagy a magyar családoknál, mint az előző rendszer. Elmondása szerint az intézkedések az idei évhez képest 500 milliárd forinttal javítják a családok és a dolgozók helyzetét.

Nyugdíjak, szociális ellátások és gyógyszerek

A minimálnyugdíjat több mint négyszeresére, a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelik, emellett sávosan növelik az alacsony nyugdíjakat is. A változások 2027-től 455 ezer nyugdíjast érintenek kedvezően. Januártól 10 százalékkal emelkednek a rokkantsági és rehabilitációs ellátások, az ezekben részesülő, 65 év feletti állampolgárok pedig szintén legalább 120 ezer forintos juttatásban részesülnek. Az áruellátás minimumát 2027-től 20 százalékkal növelik.

Az otthonápolási díjakat 50 százalékkal emelik. A 13. havi nyugdíj megmarad, és a 14. havi nyugdíj első hetét is kifizetik az éves rendes nyugdíjemelés mellett. Több mint kétmillió nyugdíjas részesül majd nyugdíjas SZÉP-kártyában is, amelynek első részletét már 2027-ben megkapják az 500 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők. A programra további 90 milliárd forintot biztosítanak. A Tisza-kormány 2027-től összesen 449 milliárd forintot fordít a kisnyugdíjak felzárkóztatására, az inflációkövető nyugdíjemelésre és a nyugdíjas SZÉP-kártyára.

A jövő évi költségvetés tervezete a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlését is tartalmazza.

Béremelések a közszférában

A költségvetés több állami ágazatban is jelentős béremelésekkel számol. Az egészségügyi szakdolgozók fizetése átlagosan 17 százalékkal nő, ami 123 ezer dolgozót érint. A szociális ágazatban – beleértve a gyermekvédelmi és a bölcsődei területet is – 2027-től átlagosan 17,8 százalékos emelést terveznek, összesen 101 ezer munkavállaló számára. A rendvédelemben dolgozók bére átlagosan 15 százalékkal emelkedik, 84 ezer embert érintve. A nevelést és oktatást segítő dolgozók átlagosan 21,5 százalékos béremelésre számíthatnak, ami 76 ezer embert érint.

A múzeumokban, könyvtárakban és a közművelődésben dolgozók nettó fizetését átlagosan 10,7 százalékkal növelik. Az állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók bérének rendezésére 10 milliárd forintot különítenek el. A pedagógusok és az igazságügyi dolgozók béremelése szintén folytatódik, erre összesen 178 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből.

A felsorolt ágazatokban legalább 603 ezer állami alkalmazott fizetése emelkedik. Az egészségügy, a szociális terület, a rendvédelem, az oktatást segítő munkakörök, a közművelődés, a felsőoktatás, a pedagógusok és az igazságügy béremeléseire együttesen 677 milliárd forintot fordítanak. A fel nem sorolt ágazatokban egyedi megállapodások alapján kerülhet sor béremelésre, a költségvetési lehetőségek figyelembevételével.

Több pénz az egészségügyre és a gyermekvédelemre

2027-ben az ideinél 510 milliárd forinttal többet fordítanak az állami egészségügyre. A kórházi étkeztetésre szánt összeget 10 milliárd forintos nagyságrendben emelik, a kórházak klimatizálására pedig 25 milliárd forintot biztosítanak. Az idei 4094 milliárd forintos kiadási szint helyett jövőre 4604 milliárd forint jut az egészségügyre.

A gyermekvédelem megerősítésére további 20 milliárd forint többletforrást biztosítanak. A szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére együttesen 115 milliárd forinttal, vagyis 27 százalékkal több pénz jut. Emellett megkezdik az iskolai közétkeztetés javítását, valamint előkészítik az iskolaépítéseket és az iskolafejlesztéseket.

Önkormányzati támogatások és közösségi közlekedés

2027-ben 64 milliárd forinttal növelik az önkormányzatok támogatását, miközben 62 milliárd forinttal csökkentik a szolidaritási hozzájárulás terhét. Budapest a BKK-n keresztül további 50 milliárd forintot kap a közösségi közlekedés finanszírozására, ezzel tehermentesítve a főváros költségvetését. A vidéki városok helyi közlekedésének állami támogatását is visszaállítják, erre 10 milliárd forintot fordítanak.

Honnan lesz pénz ezekre a kiadásokra?

Magyar Péter szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, vagyis a NER-nek a fenntartása eddig évente 2000 milliárd forintba került a magyar embereknek. Elmondása szerint az idei költségvetésből már kivezettek 700 milliárd forintnyi pazarlást, és az ebből származó megtakarítás jövőre is megmarad. Ezt 2027-ben további 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel egészítenék ki.

A tervek szerint az így felszabaduló források között szerepelnek a kekvák fenntartására, az állami propagandára és a túlárazott koncessziókra fordított összegek, amelyeket más területekre csoportosítanának át.

Bevezetik a milliárdosok vagyonadóját is, amelyből évente 200 milliárd forint bevételt várnak. A miniszterelnök szerint ez az összeg szinte teljes egészében fedezi a 2,5 millió állampolgárt érintő SZJA-csökkentés költségét.

A legnagyobb vállalatoktól is magasabb adóbefizetést várnak el. Az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégek a jelenlegi 9 százalékos társaságiadó-kulcsnál néhány százalékponttal magasabb adót fizetnének. Emellett 0,5 százalékra emelik az innovációs járadék mértékét, amelyet a mikro- és kisvállalkozásoknak nem kell megfizetniük. A nagyvállalatok társaságiadó-támogatási rendszerét más szempontból is átalakítják, hogy a nagyobb hozzáadott értékű munkát támogassák.

A kiskereskedelmi adó terheit egyenletesebbé teszik. Az adóalap 1 milliárd és 5 milliárd forint közötti részére 0,45 százalékos adókulcs vonatkozik majd, ami mintegy 3500 vállalkozást érint. Az 1 milliárd forintig terjedő árbevételrész továbbra is adómentes marad.

Az egészségkárosító termékeket – köztük a dohánytermékeket és az égetett szeszt – forgalmazó vállalkozások, valamint a környezetszennyező cégek adóterheit is növelik. Emellett a bányajáradékot is megemelik. A médiacégek reklámadóját a jelenlegi 0 százalékról 3,75 százalékra emelik, amiből 14 milliárd forint bevételt várnak a magyar költségvetésbe.

A Fidesz–KDNP-kormány által 8,3 százalékra emelt költségvetési hiányt 2027-re 4,9 százalékra tervezik mérsékelni.

Lakhatás és otthonteremtés

A Wekerle Sándor lakásépítési program keretében már 2027-ben 30 milliárd forint uniós forrást fordítanak bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre. Emellett továbbra is lehetővé teszik az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs alkalmazását lakások építése és vásárlása esetén.

WekerlePlusz néven új otthonteremtési programot is indítanak, amelynek célja az OtthonStart program hibáinak kijavítása. A konstrukcióval a 18 és 41 év közötti fiatalokat célozzák, és csökkentik a bankok jutalékát. A CSOK, a falusi CSOK, a babaváró hitel és a rezsicsökkentés szabályain ugyanakkor nem változtatnak.

Uniós fejlesztések, energia és infrastruktúra

A vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések keretét 2027-ben 49 milliárd forintról 221 milliárd forintra emelik. Az áramhálózat fejlesztésére jövőre 100 milliárd forintot fordítanak. A vállalkozásokat és az innovációt szolgáló uniós fejlesztési források 116 milliárd forinttal növekednek, így összesen 230 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

A kormány kivezeti az árrésstop intézményét. Emellett 2027-től 100 milliárd forintos közútfejlesztési és kátyúmentesítési program indul.

Egyetemek és sportfinanszírozás

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) jövőre ismét állami egyetemekké válnak.

A sportfinanszírozásban új rendszert dolgoznak ki. A támogatások teljes összege változatlanul 453 milliárd forint marad, ugyanakkor megszüntetik a sport TAO-finanszírozási rendszerét. Helyette 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatást biztosítanak.

Biztonsági tartalék is lesz

A 2027-es költségvetésben 300 milliárd forintos biztonsági tartalékot is elkülönítenek a váratlan helyzetek kezelésére.