Döntött az Alkotmánybíróság: nem lehet tovább halogatni az Óbudai Gázgyár területének kármentesítését

Az Óbudai Gázgyár évtizedek óta súlyos környezeti kockázatokat jelent, a kármentesítést mégis elhalasztották a jogalkotó folytatólagos asszisztenciájával. Az Alkotmánybíróság most viszont megállapította, hogy az ezt elősegítő kormányrendelet egyik rendelkezése Alaptörvény-ellenes volt.

A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként közel 200 ezer tonnányi talajt és talajvizet szennyeztek cianiddal, arzénnal, benzollal, naftalinnal, policiklusos aromás szénhidrogénekkel és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel átitatott gázmasszával – írja a Telex.

A kimutatott anyagok közül több rákkeltő, egészségkárosító vagy mérgező hatású. Több mérés eredménye is az volt, hogy több százszoros vagy több ezerszeres (!) volt a határérték-túllépés a talajvízre vonatkozó határértékekhez képest. Mivel a gázgyár közvetlenül a Duna partján található, a folyóba került szennyezés távoli területeken is veszélyt jelenthet. Alacsony a vízállás idején láthatóvá is válik a szivárgó szennyezés, amire legutóbb augusztusban volt példa.

Súlyos mulasztások a múltban

A gázgyár jogutódait már 1995-ben kötelezték arra, hogy távolítsa el a szennyező anyagokat. 2012-ben részletes tényfeltárást és beavatkozási terv készítését rendelték el. 2015-ben pedig már végleges hatósági döntés született a szennyezett talaj és a felszín alatti víz kármentesítéséről. 

A jogutód 2014 óta az állami tulajdonban lévő MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., így a kármentesítési munkákat neki kellett volna elvégeznie, amiket viszont rendre elhalasztott. 

Emiatt először a gázgyár területén működő Graphisoft Park indított pert az állam ellen kötelezettség elmulasztása miatt, amihez 2025 februárjában a főváros is csatlakozott mint az ingatlanok tulajdonosa vagy társtulajdonosa. Karácsony Gergely szerint Budapest egyik legszennyezettebb területéről van szó.

Az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy összeegyeztethető-e az egészséges környezethez való joggal az olyan állami szabályozás, amely a környezeti károk felszámolásának tartós elmulasztását a kötelezett számára kedvező jogkövetkezménnyel kapcsolja össze. Az Alkotmánybíróság a rendelkezést Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette. Az AB indoklása szerint a megsemmisített szabály nemcsak veszélyeztette az egészséges környezethez való jog érvényesítését, hanem nyilvánvalóan hozzájárult a talaj és a felszín alatti vizek állapotának romlásához.