Magyar Péter az elszámoltatásról, a migrációról és a vagyonadóról is beszélt az AP-nek

Az Orbán-kormány idején elkövetett visszaélések feltárása, az uniós források visszaszerzése, a migrációs politika fenntartása, az ukrán–magyar kapcsolatok rendezése és a tervezett vagyonadó is szóba került Magyar Péter miniszterelnök Associated Pressnek (AP) adott exkluzív interjújában. A kormányfő szerint az elszámoltatásnak a jogállamiság szabályait kell követnie, miközben több területen is folytatná az előző kormány politikáját.

Magyar Péter az Orbán-kormány 16 éves időszakát értékelve arról beszélt, hogy Magyarország jelentősen lemaradt az európai országokhoz képest. Mint fogalmazott, a magyarok azt tapasztalták, hogy az ország, amely az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozásakor még kiemelkedően teljesített, „Európa egyik legszegényebb és legkorruptabb tagállamává vált”.

A miniszterelnök választási ígéretének megfelelően kormánya megkezdte a korábbi visszaélések feltárását és a szabálytalanul felhasznált közvagyon visszaszerzését. Ennek érdekében létrehozták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely a közpénzekkel kapcsolatos ügyek felderítésében és üldözésében kap szerepet. Magyar „szuperhatóságnak” nevezte az intézményt, amely a rendőrség, az ügyészség és az adóhatóság bevonásával járhat el.

A kormányfő elismerte, hogy a választók gyors eredményeket várnak az elszámoltatásban, de szerinte a folyamat időt igényel. „Érzem a türelmetlenséget” – mondta, hozzátéve, hogy jogállamot és demokratikus országot akarnak építeni, amely tiszteletben tartja az uniós normákat és az alapvető jogokat. Magyarország emellett kezdeményezte csatlakozását az Európai Ügyészséghez is, ami szakítást jelent az Orbán-kormány korábbi álláspontjával.

Fenntartaná az Orbán-kormány migrációs politikáját

Az uniós kapcsolatok rendezése mellett Magyar Péter arról is beszélt, hogy kormánya nem változtat az előző kabinet bevándorlási és menekültügyi politikájának alapvető elemein. A déli határon továbbra is visszakísérik Szerbiába azokat a migránsokat, akik szabálytalanul lépnek be az országba, az Orbán-kormány által 2015-ben felépített határkerítés pedig a helyén marad.

A miniszterelnök bírálta azt is, hogy az Európai Unió Bírósága 2024-ben 200 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra, és napi egymillió euró megfizetésére kötelezte az országot a menekültügyi szabályok megsértése miatt. Magyar szerint azóta megváltozott az európai politikai környezet, és úgy véli, a büntetés fenntartása nem indokolt. Azt mondta, az év végéig megállapodásra számít a bírságok megszüntetéséről.

Az ügyet az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalásokkal is összekapcsolta. „Nem hiszem, hogy közös uniós költségvetés születhet, amíg ezt a problémát nem oldjuk meg” – fogalmazott.

Közeledés Ukrajnához, de ellenzi a gyorsított uniós csatlakozást

Magyar Péter az ukrán–magyar kapcsolatok rendezését is fontos feladatnak nevezte. Kormánya szolidaritását fejezte ki Ukrajnával, Oroszországot pedig nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette, ugyanakkor továbbra is elvárja az ukrajnai magyar kisebbség anyanyelvi oktatáshoz való jogának biztosítását.

Az ukrán parlament közelmúltbeli döntését, amely kibővítette a kisebbségi nyelveken történő oktatás lehetőségeit, a miniszterelnök a kétoldalú kapcsolatok javításának esélyeként értékelte. Azt mondta, a magyar–ukrán viszony hosszú éveken keresztül „nagyon fagyos” volt, ezért a változást a megbékélés felé tett fontos lépésnek tartja.

Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását azonban nem támogatja. Magyar szerint a tagjelöltek felvételének az érdemeken kell alapulnia, és egy háborúban álló ország csatlakozását sem tartja reálisnak. „Aláássa az Európai Unió hitelességét, ha egyes tagjelölt országokat gyorsított pályára állítanak” – mondta.

Vagyonadóval és magasabb juttatásokkal csökkentené a különbségeket

Az interjúban a 2027-es költségvetés terveiről is beszélt. A kormány az alacsonyabb keresetűek adóterheinek mérséklését vagyonadó bevezetésével finanszírozná. Magyar szerint az Orbán-kormány gazdaságpolitikája két csoportra osztotta az országot: „a jómódúakra, a gazdagokra, az oligarchákra és a köreikre, illetve mindenki másra”.

A tervek szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonra évi egyszázalékos adót vetnének ki, míg a 100 milliárd forint feletti vagyonrész esetében 1,5 százalék lenne az adó mértéke. A kormány becslése szerint az intézkedés mintegy 15 ezer embert érintene, és körülbelül 200 milliárd forint bevételt hozna, amelyből többek között mintegy kétmillió alacsonyabb keresetű ember adócsökkentését finanszíroznák.

A kormány a családi pótlék megduplázását és a minimálnyugdíj jelentős emelését is tervezi. Utóbbit a jelenlegi összeg több mint négyszeresére növelnék. Magyar a jelenlegi nyugdíjminimumot „embertelennek” nevezte, és hangsúlyozta, hogy a szociális intézkedések nem jelentenek ideológiai fordulatot.

„Ettől még nem leszek szocialista. Ettől még nem leszek baloldali. Ezt úgy hívják, emberség. Ezt úgy hívják, társadalmi igazságosság” – fogalmazott a miniszterelnök az AP-nek adott interjúban.

Fotó: Facebook/Magyar Péter