1956 örökségéről és a mai Magyarországról is üzentek Európa vezetői a parlamentben

A forradalom szabadságeszményét, a nemzeti összefogás fontosságát és Európa jövőjét állították középpontba az Országgyűlés ünnepi díszülésén felszólaló magyar és európai vezetők. Baka András köztársasági elnök arra figyelmeztetett, hogy a haza nem lehet egyetlen politikai közösség kizárólagos tulajdona, Ursula von der Leyen pedig az áprilisi választási eredményt a demokrácia megújításának példájaként méltatta.

Az Országgyűlés ünnepi díszülésén Baka András köztársasági elnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár, Norvégia pénzügyminisztere is beszédet mondott. Az ülést Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vezette a Parlament főrendiházi üléstermében.

A megemlékezés kezdetén a házelnök az 1956-os forradalommal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy közös felelősségünk, hogy megőrizzük a hetven évvel ezelőtti események emlékét és történelmi üzenetét. „Ma Budapesten dobog a világ szíve” – fogalmazott.

"A haza nem lehet egyetlen politikai közösség kizárólagos tulajdona"

Hetven éve a magyar emberek ítéletet mondtak egy elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett és egyértelműen visszakövetelték a szabadságot, valamint az őket megillető emberi méltóságot – kezdte beszédét Baka András köztársasági elnök. És bár a reményt a megtorlás hosszú évei követték – folytatta – ez azonban nem kérdőjelezte meg a forradalom egyik legfőbb állítását, hogy a méltóság minden hatalomnál előbbre való, és hogy vannak jogok, melyeket semmilyen önkény nem vehet el.

Mint fogalmazott, a forradalomban nemcsak a magyarok bátorsága nyilvánult meg, de az egymás iránti szolidaritás is, az események nagysága éppen abban mutatkozott meg, ahogy az emberek „egymás felé fordultak, és a magyar nemzet ismét megtapasztalta az összefogás erejét”.

Azonban a levert forradalom után sem lehetett az előző világot visszaállítani és az igazságot megsemmisíteni, ezek az eszmények tovább éltek, és a rendszerváltással 1956 el is nyerte méltó helyét a magyar történelemben – hangsúlyozta az államfő. 

’56 világpolitikai jelentőségéről szólva Baka András úgy fogalmazott, hogy a magyar forradalom a szabadság egyetemes jelképévé vált, Helmuth Kohl, a német egyesítés kancellárjának szavait idézve azt mondta, hogy 1956 az európai egységre is ösztönzőleg hatott. Az akkori események kiváltották a nyugati országok együttérzését is hazánk iránt, ami sok mindenben megmutatkozott, de legfőképpen a menekültek befogadásában, amit Baka András hangsúlyosan köszönettel illetett még így 70 év után is.

Szerinte ugyanakkor Európa most is egy olyan kihívással néz szembe, ami a nemzetek közötti szolidaritást teszi próbára.

Baka András úgy látja, hogy 70 éve a szabadság iránti közös ügyben találtak egymásra a magyarok, az elmúlt években viszont ellentétek feszítették szét a magyar társadalmat. A jelenségre reagálva azt mondta, hogy „nem kell mindenben egyetérteni, de azt ne a politikai hovatartozásunk határozza meg, hogy ki a honfitársunk”.

„A haza nem lehet egyetlen politikai közösség kizárólagos tulajdona” – hangsúlyozta.

A nemzet egységének kifejezésében a köztársasági elnöknek különleges felelőssége van, mondta, különösen azokban a pillanatokban, amikor a megosztottság a legerősebb.

"A demokrácia romlását vissza lehet fordítani"

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az 1956-os forradalommal kapcsolatban elsősorban azt emelte ki, hogy az események a reményt hozták el Európa számára, és Vaclav Havelt, a csehországi rendszerváltozás meghatározó alakját idézte, aki azt mondta, hogy van értelme valaminek, függetlenül annak eredményétől.

Szerinte nem véletlen, hogy a Szovjetunió az ismert brutalitással vetett véget a forradalomnak, ennek az egyedüli magyarázata az volt, hogy féltek attól, hogy a demokrácia iráni vágy máshová is átterjed. Úgy fogalmazott, hogy az ’56-os fiatalok áldozata arra emlékeztet, hogy a demokrácia győzelme soha nem magától értetődő, és ezért minden generációnak meg kell külön küzdenie.

Ezzel a gondolatmenettel el is érkezett Von der Leyen a jelen Magyarországához. „Itt most nem kell elmagyarázni Önöknek, mit jelent a demokrácia újjáélesztése” – utalt a fél évvel korábbi választási eredményére nagy taps kíséretében. Szerinte ezzel Magyarországon újra elküldte a remény üzenetét a világnak, hogy a „demokrácia romlását vissza lehet fordítani”.

Úgy fogalmazott, hogy jó érzés egy olyan országba visszatérni, ami megújult, és mint mondta „Én otthon érzem magam itt!”

Ezután személyesen Magyar Péterhez intézve szavait méltatta azokat az intézkedéseket, melyeket az új kormány az EU-val kötött megállapodásoknak megfelelően meglépett, itt elsősorban a korrupcióellenes intézkedéseket és a jogállam visszaállítását említette.

Mindezzel szerinte Európa is erősebbé vált, amiért háromszor is köszönetet mondott Magyarországnak.

Beszédét egy Albert Camus idézettel zárta, melyet a francia író a forradalom eltiprása utáni évben vetett papírra. „Nehéz felnőni ehhez a sok áldozathoz, de meg kell próbálnunk, felejtsük el a vitáinkat, és növeljük meg a szolidaritásunkat az egységes Európa iránt.”

"Szoros kapcsolat van a demokrácia és a jólét között"

António Costa az Európai Tanács elnöke a 70 évvel ezelőtti eseményeket felidézve azt mondta, hogy a magyarok vágya a szabadság iránt soha nem bukott el, és arról beszélt, hogy ez volt a mozgatórugója az 1989-es rendszerváltásnak is.

Costa szerint Magyarország csatlakozása 2004-ben az Európai Unióhoz szintén azt mutatta meg, hogy a magyar nemzet Európa szellemét képviseli, ami magába foglalja a szabadság eszményét.

Az Európai Tanács elnöke az unióról úgy beszélt, hogy az azt alkotó országok a közösen vallott értékeben egységesek, és hogy Európa ereje a különböző nyelvekben, kultúrákban van, szerinte ez nem fenyegeti a nemzeti identitást, hanem az európai nemzetek erősítik egymást.

António Costa úgy fogalmazott, hogy az európai integráció eszméjében szoros kapcsolat van a demokrácia és a jólét között, és ezt bizonyítandó megemlítette, hogy a magyar gazdaság szerinte majdnem megháromszorozódott mára. Costa szerint az Európai Unió a magyarok számára is biztonságot, jólétet és szabadságot nyújt.

"Ukrajna megsegítése nem jótékonyság"

Mindig különleges esemény számomra, ha Budapesten lehetek, kezdte beszédét Jens Stoltenberg, Norvégia pénzügyminisztere, a NATO volt főtitkára, és megemlítette, hogy feleségével több évet is töltött a magyar fővárosban. Mint elmondta, személyes emlékek kötik ’56-hoz, szülei önkéntesként segítették a magyar menekülteket az osztrák határon, és sokat meséltek a forradalom kivégzett vezetőiről is. Norvégiában sok oda menekült magyarral is baráti viszonyba kerültek, köztük a ma már 92 éves Dalmával, akit Stoltenberg külön köszöntött is a magyar parlamentből.

A személyes emlékeken túl azt hangsúlyozta, hogy a demokráciát nem lehet magától értetődőnek tekinteni, majd rátért az orosz–ukrán háborúra, szerinte ahogy ’56-ban a magyarok, úgy most az ukránok néznek szembe az orosz erőszakkal.

A konfliktusban a NATO támogatásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Ukrajna megsegítése nem jótékonyság, hanem befektetés a saját európai biztonságunkba.

Közös fotó

Jens Stoltenberg beszéde után Forsthoffer Ágnes házelnök bejelentette, hogy az EU himnusza, az Örömóda, majd a Szózat elhangzása következik, ezt követően pedig a résztvevők megtekintették a történelmi zászlók kivonulását. A díszülés végén Forsthoffer megköszönte a vendégek részvételét, majd a miniszterek, a Tisza Párt képviselői és a meghívott vendégek egy közös fotózásra álltak össze.

Kép: YouTube/Kontroll