Magyar Péter: Aki Moszkvában keres támaszt, annak legyen 1956 intő figyelmeztetés

"Magyarország nem kompország, nem sodródhat megállíthatatlanul kelet és nyugat között" - mondta Magyar Péter a Kossuth téren, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján tartott ünnepi beszédében. A miniszterelnök szerint '56-ban a magyarok választottak, elődeink is a szabad és demokratikus Európához akartak tartozni, de nekik nem adatott meg az, ami a ma élő nemzedékeknek.

Vadászgépek húztak el a Kossuth tér felett, piros-fehér-zöld füstcsíkot hagyva maguk után, majd megérkezett Magyar Péter miniszterelnök. A tömeg „Megnyertük!” skandálással fogadta. A kormányfő beszédében a határon inneni és túli magyarokat, valamint a forradalom 70. évfordulójára Budapestre érkezett külföldi állam- és kormányfőket, illetve európai vezetőket is köszöntötte.

Magyar Péter szerint Magyarország ma erősebb és szuverénebb, mint valaha, az 1956-os hősök áldozata pedig nem volt hiábavaló. Köszönetet mondott azoknak, akik életüket kockáztatva álltak ki a szabadságért.

„Megtiszteltetés, hogy így hetven évvel később személyesen is elmondhatjuk Önöknek a haza, a szabad, független Magyarország nevében köszönjük a bátorságukat, Köszönjük, hogy megmutatták, mire képesek a magyarok, ha kiállnak egymásért és a hazájukért” – fogalmazott.

„Még nem tudhatták, hogy mit hoznak a következő órák”

A miniszterelnök felidézte, hogy 1956. október 23-án egyetemisták, munkások és fiatalok indították el a forradalmat, miután a félelem évei után a nyilvános kiállás mellett döntöttek. Arról beszélt, hogy a tüntetők összekapaszkodva, egymás bátorságát erősítve vonultak a Kossuth térre.

„Még nem tudták, még nem tudhatták, hogy mit hoz a következő perc, mit hoznak a következő órák” – mondta. Magyar Péter kitért Nagy Imre fellépésére, az október 25-i véres csütörtökre, valamint a vidéki sortüzek áldozataira. Külön megemlítette Tiszakécske, Mosonmagyaróvár és Salgótarján mártírjait.

„Hősök voltak, és mégis ugyanolyan hétköznapi emberek, mint mi. Éppen ettől volt akkora erejük. Az elnyomó hatalom bárhova fordult azokban a napokban, a saját népével találta szemben magát” – fogalmazott.

A kormányfő a forradalom tizenhárom napját a tiszta lelkiismeret forradalmaként írta le. Felidézte, hogy a harcok és a pusztítás ellenére a betört kirakatok mögött érintetlenül maradtak az értékek, az utcákon pedig pénzt gyűjtöttek a sebesültek családjainak. Szerinte mindez azt mutatta, hogy a becsület és az egymás iránti felelősség milyen erősen élt a forradalmárokban.

„Segítsetek, segítsetek, segítsetek!”

A beszédben Magyar Péter Albert Camus gondolatát is felidézte, amely szerint Magyarország többet tett a szabadságért, mint bármely más nép. Ezután a november 4-i szovjet katonai beavatkozásra és a segítségért kiáltó magyarokra emlékezett.
Felolvasta a Szabad Kossuth Rádióban elhangzott segélykiáltás részletét, amelyben az Írószövetség a magyar nép, az írók, a tudósok, a munkások, a parasztok és az értelmiség megsegítését kérte.

„Kevés az idő, segítsetek Magyarországon, segítsetek a magyar népben, segítsetek a magyar írókon, tudósokon, munkásokon, parasztokon, értelmiségi dolgozókon. Segítsetek, segítsetek, segítsetek!” – idézte.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy a szovjet katonai túlerő leverhette a forradalmat, és kivégezhette annak vezetőit, de az összefogás élményét nem tudta megsemmisíteni.

„Október 23-án és az azt követő dicsőséges napokban a magyarok világtörténelmet írtak. Beütötték az első és talán a legfontosabb szöget a kommunizmus koporsójába” – jelentette ki.

Magyar Péter felidézte Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós 1958. június 16-i kivégzését, valamint Losonczy Géza és Szilágyi József sorsát is. Gimes Miklós kihallgatási jegyzőkönyvének egy részletét idézve arról beszélt, hogy az újságíró és politikai gondolkodó még a halála előtt is ragaszkodott ahhoz, hogy ne lehessen a demokrácia ellenségeként feltüntetni.
A miniszterelnök szerint a Kádár-rendszer a mártírok kivégzésével és jeltelen sírba temetésével az igazságot is megpróbálta elhallgattatni. Hangsúlyozta, hogy a forradalom hősei a független és demokratikus Magyarországért adták az életüket.

„Értjük az áldozatukat. Őrizzük a szabadságukat, és ezt a hazát soha, de soha többé nem hagyjuk, nem engedjük eltiporni” – mondta.

Orbánnak is üzent: „Aki Moszkvában keres támaszt, annak legyen 1956 intő figyelmeztetés”

A közönség nagy üdvrivalgással fogadta, amikor Magyar Péter a jelenlegi politikai vezetők felelősségéről beszélt, és arra figyelmeztetett, hogy az ország vezetői nem helyezhetik a hatalmat a haza szabadsága elé.

A miniszterelnök szerint 1956 üzenetét azoknak is szem előtt kell tartaniuk, akik pillanatnyi gazdasági érdekekből keresik egy orosz agresszor barátságát. Bár Orbán Viktort név szerint nem említette, beszéde egyértelmű politikai üzenetet is tartalmazott a korábbi kormányfőnek, akiről aznap egy párizsi kávézó teraszán készült fénykép.

„Aki a saját népével szemben Moszkvában vagy bárhol máshol keres támaszt, annak legyen 1956 intő figyelmeztetés” – fogalmazott Magyar Péter.

Hozzátette, hogy 1956 véráldozatát egyetlen magyar vezető sem teheti zárójelbe pillanatnyi gazdasági alkuk vagy kétes szövetségek kedvéért. Szerinte aki a forradalom után egy agresszort menteget, vagy idegen birodalmi érdekeknek rendeli alá a nemzetet, az nem értette meg 1956 üzenetét.

A kormányfő személyes családi emléket is megosztott a hallgatósággal: nagyszülei 1956-ban az emigrációt fontolgatták, végül azonban nagymamája az itthon maradás mellett döntött. Magyar Péter megköszönte azoknak az országoknak és vezetőknek, amelyek befogadták a forradalom leverése után menekülő magyar családokat.

„Többek között ennek a döntésnek, ennek a hazaszeretetnek köszönhetem, hogy ma itt lehetek Önökkel, itt lehetek veletek” – mondta.

„Nem érti a forradalmat, aki megosztja a nemzetet”

Magyar Péter az 1956-os forradalom ismert és névtelen hőseiről is megemlékezett. Név szerint említette a veszprémi Brusznyai Árpádot, a mindössze 15 évesen meghalt Szeles Erikát, valamint a Széna téri felkelőkhöz csatlakozó Mansfeld Pétert.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hisz abban, hogy a hősök ma is látják az együtt, békében ünneplő magyarokat.
„Hiszem, hogy ma ők és a többi ismert és névtelen hős látnak bennünket, látják ezt a teret, a magyar zászlókat és az együtt békében és szabadon ünneplő magyar nemzedékeket” – mondta.

A beszédben szóba került az 1989-es újratemetés és az igazságtétel is, amelynek során a Kádár-rendszer által jeltelen sírokba temetett mártírok visszakapták a becsületüket. Magyar Péter szerint ma már az ő nevüket tanítják a gyerekeknek, emléküket pedig utcák, terek és iskolák őrzik.

A miniszterelnök az összefogás sokszínűségét hangsúlyozva Tóth Ilonát, Wittner Máriát, Bibó Istvánt és Mindszenty Józsefet is megemlítette. Szerinte a forradalom emlékezetéből senkit sem szabad politikai vagy világnézeti alapon kizárni.

„Nem érti a forradalmat az, aki méricskéli, kiknek jár a hálánk, kinek jut hely a nemzet emlékezetében. Ahogy nem érti Magyarországot sem az, aki érdemesre és érdemtelenre, igaz magyarra és igaztalanra, idegenre osztja fel a saját honfitársait” – jelentette ki.

Magyar Péter felidézte az egy évvel korábban megfogalmazott felhívását is az összetartó nemzetről. A 2006-os és a 2016-os évfordulók megosztottságára utalva kijelentette, véget kell vetni annak a korszaknak, amikor a nemzeti szimbólumokat és 1956 emlékezetét kisajátították.

„Magyarország nem sodródhat Kelet és Nyugat között”

A kormányfő külpolitikai üzenetet is megfogalmazott. Szerinte 1956-ban a magyarok egyértelműen a szabad és demokratikus Európa mellett döntöttek, ezért Magyarország ma sem sodródhat Kelet és Nyugat között.

Hangsúlyozta, hogy hazánknak megbízható szövetségesként kell fellépnie, zsarolások és különutak helyett pedig az együttműködésre kell építenie.

„Ehhez bátorság kell, tudás kell, és az a józan belátás, hogy a közös hazáért közösen viselünk felelősséget” – mondta.
Magyar Péter a jövő feladatairól szólva azt ígérte, hogy a kormányzás szolgálatot jelent majd, a törvény pedig mindenkire egyformán vonatkozik. Kiemelte az egészségügy, az oktatás, az idős- és gyermekvédelem, valamint a környezetvédelem helyzetének rendezését.

„Ez most mind a mi feladatunk. A kivívott szabadságból biztonságot, méltóságot és lehetőséget teremteni minden magyar embernek” – fogalmazott.

A miniszterelnök beszéde végén ismét összefogásra szólította fel a magyarokat, és arra kérte őket, hogy ne engedjék el a megszerzett szabadságot.

„Azt kérem tőletek hetven évvel 1956. október 23-a után, hogy kapaszkodjunk újra össze, kapaszkodjunk újra össze, magyarok! Legyen hely mellettünk annak is, aki más felől érkezik, aki másképp gondolkodik, aki most teszi meg felénk esetleg az első lépést” – mondta.

Magyar Péter az 1956-os hősök előtti tiszteletadással zárta beszédét. Utolsó szavai ezek voltak: „Éljen a szabad, demokratikus és független Magyarország! Gloria Victis!”

Fotó: YouTube/Magyar Péter