19 perce

Százezrek egy ÁVH-s sapkáért – az SS-ről is kérdeztük a Vaterát

Gáspár Gergely
Százezrek egy ÁVH-s sapkáért – az SS-ről is kérdeztük a Vaterát

A katonai relikviák a gyűjtői adásvételek darabszámának csupán néhány százalékát adják az egyik legnagyobb hazai online piactéren, az eladások összértékéből viszont csaknem 20 százalékkal részesednek. A történelmi egyenruhák és fegyverek között a diktatúrákhoz köthető tárgyak is jelentős összegekért cserélhetnek gazdát. A kínálat kapcsán a náci és nyilas relikviák kereskedelméről, valamint az önkényuralmi jelképek internetes megjelenítéséről is kérdéseket tettünk fel.

A pénzérmék és bankjegyek után a katonai emléktárgyak jelentik a második legnagyobb értékű gyűjtői kategóriát a Vaterán. A legélénkebb forgalmat az egyenruhák, a hozzájuk tartozó felszerelések, a hatástalanított lőfegyverek, valamint a kardok és bajonettek generálják. Az érdeklődők a Horthy-korszak és a második világháború relikviáiért hajlandók a legtöbbet fizetni, de a szocialista időszak különleges darabjai is komoly összegekért találnak gazdára – derül ki a Vatera közleményéből.

A piactér adatai szerint egy ÁVH/AVÓ-s tányérsapka és Borbély Sándornak, a Munkásőrség utolsó országos parancsnokának egyenruhája is több százezer forintért kelt el.

Az Államvédelmi Hatóság a Rákosi-diktatúra politikai terrorjának egyik legfontosabb szervezete volt, a Munkásőrség pedig az 1956-os forradalom leverése után, 1957-ben létrehozott fegyveres testületként az állampárt hatalmát védte. Borbély a Magyar Nemzeti Levéltár adatai szerint 1980-tól a szervezet 1989-es megszüntetéséig töltötte be a parancsnoki tisztséget.

A legdrágább eladások mintegy kétharmadát a Horthy-kori és a második világháborús német katonai tárgyak adják a Vatera összesítése alapján.

Egy eredeti csendőrkalapért például több mint 420 ezer forintot fizettek, egy magyar tábornok egykori, díszes ünnepi egyenruhája pedig 650 ezer forintért kelt el tavaly. A jó állapotú német rohamsisakok ára 300–400 ezer forint között mozog, és még a második világháborús harckocsik lánctalpszemeiért is 100–200 ezer forintot adtak a gyűjtők.

A ritkaság mellett az eredetiség és a megőrzött állapot határozza meg leginkább az értéküket. A katonai relikviák súlyát jól mutatja, hogy a Vatera adatai szerint a gyűjtői eladások összértékének csaknem 20 százalékát adják, miközben az adásvételek darabszámából jóval kisebb arányban részesednek.

A vörös csillagtól a nyilaskeresztig

A közleményben szereplő ÁVH-s tányérsapka és munkásőregyenruha különösen felkeltette a figyelmünket. A Vaterának írt levelünkben elsősorban azt vetettük fel, hogy mindkét tárgyon szerepelhetett ötágú vörös csillag, amit a Büntető Törvénykönyv az önkényuralmi jelképek között nevesít. A konkrétan eladott példányok fényképei nélkül ezt nem lehetett egyértelműen megállapítani, ezért arra is rákérdeztünk, találhatók-e a kínálatban SS-, SA- vagy nyilas relikviák, és ha igen, mennyire keresettek a kommunista rendszer szervezeteinek emléktárgyaihoz képest. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az ilyen termékek online meghirdetése közszemlére tételnek minősülhet-e.

vatera_horthy_csendorkalap.jpg
Horthy korabeli csendőrkalap. Forrás: Vatera

A Vatera a szerkesztőségünknek küldött írásos válaszában hangsúlyozta, hogy közvetítő platformként működik, a hirdetéseket magánszemélyek és kereskedők töltik fel, azok jogszerű tartalmáért pedig a cég álláspontja szerint a hirdetők felelnek. Mint írták, a második világháborúból fennmaradt eredeti tárgyak között olyanok is előfordulnak, amelyek korabeli önkényuralmi jelképeket viselnek. A társaság szerint a gyűjtők többsége nem politikai meggyőződésből vásárol ilyen emlékeket. „A gyűjtők érdeklődése azonban tapasztalatunk szerint történeti és nem ideológiai” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy tisztában vannak azzal is, milyen fájdalmas emlékeket idézhetnek fel ezek a tárgyak.

A büntetőjogi kérdésre reagálva a Vatera közölte, hogy a Btk. 335. paragrafusa az oldalon megjelenő hirdetésekre is vonatkozik. Álláspontjuk szerint egy eredeti történelmi tárgy semleges, tényszerű leírással történő értékesítése nem valósítja meg a bűncselekményt, mert önmagában nem alkalmas a köznyugalom megzavarására.

„A jelkép dicsőítő, sértő vagy propagandisztikus használata viszont egészen más megítélés alá esik, és a Vaterán sem toleráljuk” – írták. A cég tájékoztatása szerint a gyűlöletkeltő vagy kegyeleti jogot sértő tartalmakat tiltják, a kifogásolt hirdetéseket bejelentés alapján megvizsgálják, szükség esetén eltávolítják, az ismételten szabálysértő felhasználók fiókját pedig felfüggeszthetik.

Az ÁVH-s sapka még simán bekerült a sajtóközlemény drága különlegességei közé, az SS-ről feltett kérdésünknél viszont már előkerült a történelmi érzékenység és a büntetőjog. A Vatera már 2022 nyarán is foglalkozott az önkényuralmi jelképes termékekkel. Egy akkori, saját blogján megjelent bejegyzésében egy felhasználó a náci jelképekkel ellátott tárgyak miatt panaszkodott. A piactér válaszában közölte, hogy az eredeti korabeli relikviákat nem tiltja, de a hirdetésekben ki kell takarni az önkényuralmi jelképeket. Azt is jelezte, hogy a modern technológiával készült, ilyen szimbólumokat tartalmazó termékeket tiltani fogja.

Mit enged meg a törvény?

A Büntető Törvénykönyv 335. paragrafusa öt jelképet sorol fel:

  • a horogkeresztet,
  • az SS-jelvényt,
  • a nyilaskeresztet,
  • a sarló-kalapácsot
  • és az ötágú vörös csillagot.

Ezek terjesztése, nagy nyilvánosság előtti használata vagy közszemlére tétele akkor büntetendő, ha a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történik, különösen, ha sérti az önkényuralmi rendszerek áldozatainak méltóságát vagy kegyeleti jogát. Az internetes meghirdetés tehát önmagában nem jelent automatikusan bűncselekményt. A megjelenítés körülményeit is vizsgálni kell. Az Alkotmánybíróság 2013-ban éppen azért semmisítette meg a korábbi, általánosabb tilalmat, mert az nem határozta meg kellő pontossággal a büntetendő magatartások körét.

vatera_monarchias_huszar_tiszti_atilla.jpg
Az Osztrák–Magyar Monarchia korából származó huszártiszti atilla. Forrás: Vatera

Egy horogkereszthez persze még százéves katonai relikvia sem kell. Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője 2025-ben egy szivárványos zászlóra montírozta a náci jelképet, majd közzétette az X-en. Hadházy Ákos idén augusztusban arról számolt be, hogy vádat emeltek ellene – a montázs így az X-ről egészen az ügyészség asztaláig jutott.

A katonai gyűjtőpiac másik kényes területét a hatástalanított lőfegyverek jelentik, melyeknél a hivatalos igazolások megléte az árat is befolyásolja. A Vatera szerint a legdrágábban elkelt példányok hirdetéseiben rendszerint szerepel a hatástalanítási dokumentum. Egy második világháborús német StG44 gépkarabélyért idén 1,15 millió forintot fizettek, egy MG34 géppuska több mint 800 ezer forintért kelt el. A szovjet fegyverek között még magasabb összegek is előfordultak: egy PKM géppuska 1,2 millió, egy Dragunov mesterlövészpuska pedig csaknem 1,6 millió forintot ért meg a vásárlójának.

A Vatera 2024-ben a militária több alkategóriájával is kibővítette korábbi eladási árakat tartalmazó katalógusát, amelyben a gyűjtők regisztráció után tájékozódhatnak a már értékesített tárgyakról. A mostani közleményben szereplő különleges darabok eredeti hirdetési azonosítói, részletes tranzakciós adatai és az összesített forgalmi arányok számítási módszere azonban nem szerepelnek a sajtóanyagban.

A nyitóképen: egy ÁVO-s tányérsapka a Vaterán

Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ne maradjon le semmiről...
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Kapcsolódó tartalmak