Demonstrációt lengettek be és szakmai petícióval fordulnak a kormányhoz a fogorvosok

Szakmai egyezetetést és a NEAK-finanszírozások felülvizsgálatát kérik az Egészségügyi Minisztériumtól abban a petícióban, melyhez már több mint hatszáz fogorvos csatlakozott. A résztvevők a sztrájkjogukkal is élnének, ha nem születik megállapodás.

A minőségibb betegellátásért és a méltó munkakörülményekért indítottak aláírásgyűjtést a fogorvosok körében, mert a kezdeményezés szervezői szerint a fogászati alapellátás működésére kapott NEAK-támogatások messze nem fedezik annak költségeit. A fogaszatipeticio.hu oldalon elérhető petíció a célnak már több, mint a felénél jár, a szervezők pedig azt ígérik, a tettek mezejére lépnek, amint elérték az ezres számot. A kezdeményezéshez bármelyik magyar fogorvos csatlakozhat.

A Népszavának sikerült Poncz Róbertet, a petíciót szervező egyik fogorvost megszólaltatnia a témában, aki elmondta, hogy az aláírásgyűjtésük nem politikai akció, hanem segélykiáltás. A szervező részletesen beszámolt arról, milyen működési nehézségekkel kell szembenézniük egy átlagos magyar fogászati praxis mindennapjaiban. Azt mondta, a fogorvosi kezelések finanszírozására fordított NEAK-támogatások éves keretét a jelenlegi 86 milliárdról legalább 140 milliárd forintra kellene emelmi ahhoz, hogy az ellátási rendszer ne gyengüljön tovább. Ez az éves keret 60 százalékos emelését jelentené a minisztérium részéről.

Nem előzmény nélküli egyébként a fogorvosok mostani demonstrációja: 2017-ben három napon, 2019-ben pedig már két héten keresztül tartottak országszerte olyan munkabeszüntetés, melynek során kizárólag a halaszthatatlan, sürgős eseteket látták el. A tiltakozás célja már akkor is az állami támogatások emelésének kiharcolása volt, ami akkor egyébként – a sztrájkot követően – meghallgatásra is talált.

Nagy Ákos fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara korábbi alelnöke szintén a Népszava megkeresésére elmondta, hogy a szakmája helyzetét leginkább az ellátási költségek folyamatos emelkedése nehezíti, amihez hozzájárul többek között az infláció, valamint a nyersanyag- és energiaárak emelkedése is. Hozzátette, hogy bár a támogatás összege a reálértékét tekintve kb. 20 százalékkal bővült az utóbbi években, ezt a többletet az infláció el is vitte.

Ráadásul egy fogászati alapellátást nyújtó praxis jelentősen kevesebb támogatásban részesül, mint egy hasonló ellátási területért felelős háziorvosi praxis, ez a különbség pedig a támogatások emelésével sem tűnt el.

A keszthelyi fogorvos zárásképpen beszélt még a szakemberhiány kérdéséről is. Ez nemcsak azért okoz problémát, mert számos ellátási körzet praxisa betöltetlen, hanem azért is, mert a több körzet betegeit fogadó praxisok túlterheltsége miatti késlekedések tovább drágítják a kezeléseket. Az alternatívát – mint az egészségügy területén általában – itt is a magánrendelők jelentik, ezek azonban többnyire csak a magasabb jövedelmű, városi lakosság számára elérhetőek.