Több mint 13 ezren követelnek méltó ellátást az SNI-s és fogyatékossággal élő gyermekeknek
Nyílt levélben fordult a petíciót útjára indító édesanya az illetékes minisztériumokhoz, azt szeretné tudni, hogy az ígéretekből mikor lesz egy teljes életet lefedő védőháló.

Több mint 13 ezren írták alá azt a petíciót, amely az autista, sajátos nevelési igényű (SNI) és fogyatékossággal élő gyermekek, valamint családjaik helyzetének rendezését sürgeti. A kezdeményező nyílt levélben fordult a Miniszterelnökséghez és a kormány három illetékes minisztériumához, és azt kéri, hogy az eddigi intézkedéseken túl egy országosan elérhető, a gyermek- és felnőttkort egyaránt lefedő ellátórendszer kialakítására vállaljanak kötelezettséget.
A „Méltó ellátást minden sajátos nevelési igényű és fogyatékossággal élő gyermeknek!” című petíciót egy autista gyermeket nevelő édesanya indította el július 6-án. A kezdeményezés már július közepén elérte az ötezer, július végén pedig a tízezer aláírást. A nyílt levél szerzője hangsúlyozza, hogy nem politikai támadásnak szánja a megkeresést: a célja az, hogy a kormány által megkezdett szakmai egyeztetések és fejlesztések kézzelfogható változásokat hozzanak az érintett családok életében.
A petíció legfontosabb követelése egy egymásra épülő, az egész életutat lefedő ellátórendszer létrehozása. A levél szerint jelenleg az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás sok esetben egymástól elszigetelten működik. Hiába jut például egy gyermek diagnózishoz, ha a szükséges fejlesztésre hónapokat kell várnia, vagy megfelelő iskolába kerül ugyan, de nincs elegendő gyógypedagógus és segítő szakember. A kezdeményező ezért a korai felismeréstől a felnőttkori gondozásig összehangolt támogatást sürget.
Különösen súlyos problémaként jelenik meg a nyílt levélben azoknak az autista és más fogyatékossággal élő embereknek a jövője, akik felnőttkorukban sem képesek önálló életvitelre.
A kezdeményező szerint olyan kis létszámú, megfelelően finanszírozott lakóotthonokra és támogatott lakhatási lehetőségekre lenne szükség, amelyek a folyamatos felügyeletet és intenzív gondozást igénylő emberek számára is hozzáférhetők. Ehhez nemcsak új férőhelyekre, hanem képzett szakemberekre, megfelelő finanszírozásra és az egyéni szükségletekhez igazodó ellátásra is szükség van.
A levél elismeri a kormány eddigi lépéseit, köztük a 2026–2027-es fogyatékosságügyi intézkedési terv elfogadását, amelyre a kormányzati tájékoztatás szerint 9,3 milliárd forintot különítettek el.
A petíció több mint 13 ezer támogatója nevében a szerző hét kérdésre vár írásos választ a kormánytól. Egyebek mellett arra kíváncsi, hogyan hangolják össze a három minisztérium munkáját, milyen ütemezéssel valósulhatnak meg az SNI Köznevelési Minimum javaslatai, bővítik-e a magas támogatási szükségletű felnőttek lakhatási lehetőségeit, és bevonják-e közvetlenül az érintett szülőket a döntések előkészítésébe. A levél konkrét vállalásokat, felelősöket és határidőket sürget, valamint azt, hogy a minisztériumok közösen vizsgálják meg a petíció javaslatait.
Javaslatok vannak, határidő még nincs
A kormány szeptemberben egy külön gyermekvédelmi krízisprogramot is bejelentett. A vállalások három területet fednek le.
Magyar Péter szeptember 12-én bejelentette, hogy a gyermekvédelmi krízisprogram részeként új, célzott ellátást indítanak az autizmus spektrumzavarral, értelmi fogyatékossággal, illetve súlyos pszichés vagy magatartási problémákkal élő gyermekeknek. A program 184 új vagy új funkciójú férőhelyet, 15 speciális gyermekotthon ellátásának megerősítését és 80 gyermek számára krízisellátást is tartalmaz. Ezek a vállalások elsősorban a gyermekvédelmi szakellátásban élőket érintik, nem valamennyi SNI-s gyermeket. A miniszterelnök regionális pszichológiai, pszichiátriai és gyógypedagógiai szakmai csapatok létrehozását is bejelentette. Az elképzelés szerint a szakemberek nem egyetlen intézményhez tartoznának, hanem oda mennének, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
A szeptember 18-án elfogadott, 2026–2027-es intézkedési terv végrehajtására összesen 9,3 milliárd forintot irányoztak elő. A terv a fogyatékossággal élők lakhatásával, rehabilitációjával, a családokat segítő szolgáltatásokkal és az otthoni időszakos segítségnyújtással is foglalkozik. A végrehajtás koordinálását a szociális és családügyi miniszterre bízták, az érintett tárcák és érdekvédelmi szervezetek bevonásával.




